Zselíz a Duna menti alföldön terül el, a Garam jobb partján. A város és környéke gazdag természeti szépségekben a Garam környékén, éppúgy jelentősek a történelmi jellegű kulturális értékek is. A területre hőkedvelő növények jellemzőek, növényrajzi szempontból a pannon flóra övezetéhez tartozik. A Garam folyó mentére az ártéri erdők jellemzőek. A város közelében, Lekéren található egy védett terület, a Vezekényi-ártér. Zselízen található a Cseres fácántelep, amelynek kiterjedése 2136 ha.
Kulturális örökség és történelmi műemlékek
A város értékes történelmi műemlékekkel rendelkezik, kihasználásuk korlátozott, és nem hatásos, mivel források hiányában felújításuk nem végezhető el. Védett területeket is találunk itt, ilyen a Szódói és a Zselízi park, amelyek történelmi minőségükkel tűnnek ki. A város központjában a Szent Jakab téren egy eredetileg gótikus templom áll, a Szent Jakab-templom. A templomban fennmaradtak a gótikus falfestmények (1430 körül készülhettek), domborművek és egy 14. századból származó felirat is, továbbá egy barokk kereszt, egy 18. századi fafaragás, egy rokokó stílusú 18. századi monstrancia, egy barokk kehely a 18. századból. Az oltár alapját egy 2. századi szarkofág alkotja. Az eredetileg barokk, később klasszicista stílusú Esterházy-kastély jelentős kulturális és történelmi értékkel bír. A Zselízi parkban található. Újjáépítése egyre égetőbb kérdést jelent, ha még sokáig szeretnénk büszkélkedni vele. A Franz Schubert Emlékszoba a Bagolyvárban található, amely a park mellett fekszik. 1818-ban és 1824-ben nyaranként itt tartózkodott Franz Schubert. Dokumentumok és korabeli bútorok jelzik,dokumentálják a zeneszerző Zselízen töltött éveit. A katolikus temetőben található az Esterházyak sírhelye, amely neogótikus stílusban épült a 19. század második felében.
A templomok és a város vallási korral
Mikola központját a mai napig az a téglalap alaprajzú barokk stílusú Szent Anna-templom alkotja, amelyet a 19. század hetvenes éveiben építettek. Szódón a 14. századból való gótikus templom helyén egy barokk és klasszicista stílusban épült templom található, amely a 18. század 80-as éveiben épült. A város központjának nem maradt fenn az eredeti struktúrája és jellege. 2026. 2026. Nem még több információra, hanem kapcsolatokra van szükségünk. 2026. 2026. Idén harmincöt éves a Művészetek Völgye, melynek elmúlt 25 évében a reformátusok is jelen voltak saját programjaikkal. 2026. Idén is intenzív, de izgalmas tanórák várnak a Kántorképző résztvevőire, amely minden újítása mellett is igyekszik megőrizni hagyományait. 2026. 2026. Tisztelet. Otthon. Menedék. Szigetnyi Európa. Hagyomány és avantgárd, a hit stabilitása és a világ őrületére adott válaszok egyvelege. 2026. 2026. 2026. Szent Jakab tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 14. században épült gótikus stílusban. A szakrális építmény 1347 után nagyobb átalakításon mehetett keresztül. Ekkor került ugyanis Zselíz Becsei „Töttös“ István és fivére, „Vesszős“ György tulajdonába. A település hatalmas birtokuk központjaként szép fejlődésnek indult. Feltehetően az 1650-es években vette át a református gyülekezet a zselízi templomot. A reformátusok - korabeli párhuzamokból kiindulva - minden bizonnyal nem végeztek nagyobb átalakításokat rajta, gondolhatunk azonban fából emelt karzatokra és a falak fehérre meszelésére. Gróf Esterházy János a templomot 1730. június 23-án „jámbor csellel“ visszaszerezte a katolikusnak. A megújult katolikus parókia élére Bogár Endre, volt magyarbéli plébános került. A következő évben Hubovics barsi főesperes vizitálta a plébániát. Jelentéséből a templom ideiglenes kialakításáról szerezhetünk tudomást: a zsindellyel fedett, téglapadlós épületben egyetlen oltár állt, középen a védőszent, oromzatában a Szent Háromság képeivel, továbbá egy kőből készült keresztelőmedence, fakarzat és két sor zöldre mázolt templomi pad. 1736-ra négyre bővült az oltárok száma: a főoltárt kiegészítették a Passió, Szt. Anna és Sasvári Szűz Mária oltárai, a kegyúri adományából pedig felépült az új orgona. 1779 előtt a régebbi főoltárt egy igényesen formált és szobrokkal gazdagon díszített mű váltotta fel. Oszlopos, műmárvánnyal borított architektúráját Assisi Szt. Ferenc, Páduai Szt. Antal, a négy nyugati egyházatya, továbbá Szt. István és László, Keresztelő Szt. János és János apostol, Szt. A Garam menti kisváros, Zselíz nemcsak az Esterházyak egykori birtokközpontjaként ismert, hanem mint történeti forrásokban gazdag helyszín is, amely őrzi többek között a vallásháborúk és társadalmi átalakulások korának egy epizódját is. Ez a történet is jól mutatja a 18. A történések rekonstruálásához szerencsére rendelkezésünkre áll a zselízi levéltári anyag, amely az Esterházyak in situ hagyatékának legértékesebb dokumentumgyűjteménye. A mintegy 54 folyóméternyi irattári anyag máig feltáratlan kincseket rejteget. Mint ismeretes, a reformáció 16. századi térnyerése következtében Zselíz templomát is a protestáns - konkrétan református - közösség vette birtokba. A változás III. Károly uralkodása alatt (1711-1740) következett be, akinek 1717-es törökök feletti győzelmei után (visszafoglalva Belgrádot és a temesi Bánságot) kezdetét vette a katolikus restauráció. A történet főszereplője gróf Esterházy János, a zselízi kastély első változatának építője volt, aki - bár földbirtokosként nem kívánt nyílt összetűzést a lakosság körében - nem akarta annyiban hagyni a templom sorsát sem. A történet szerint a gróf vissza akarta váltani a báró Hellenbach által zálogba vett szántóföldeket, ám a kiváltáshoz szükséges összeget egy pénzszekrénybe zárta. A gróf ezután megkérte a helyi református lelkészt, hogy a szekrényt - „a legbiztosabb helyen” - a templomban tárolhassa. Kis Ferenc uradalmi provizor a szekrény ürügyén rendszeresen járt ellenőrizni a helyszínt, ami által csakhamar baráti viszonyba került a református lelkésszel. Az akcióra 1730. június 23-án került sor. A gróf azonban bölcsen és megfontoltan viselkedett: semmiféle erőszakot nem engedett meg, ellenben próbálta megbékéltetni a feldühödött közösséget. A lelkészt, aki hivatalát és jövedelmét elvesztette, nagylelkűen megpróbálta kárpótolni - házhellyel és földdel -, de az nem fogadta el az ajánlatot. A zselízi templom „visszafoglalása” nem pusztán egy vallási aktus volt, hanem az ellenreformáció egyik lokális, de tanulságos példája is. A jámbor csel, mellyel a gróf és hívei éltek, nem törvénytelen, de nem is kockázatmentes húzás volt. Ám sikeressége azt mutatja: a múltban sem minden vallási fordulat karddal és vérrel történt. A református korszakban - ahogyan az a kálvini szokásrend szerint történt - a templomot teljesen fehérre meszelték, eltüntetve a felbecsülhetetlen értékű középkori falfestményeket.Csak 1884-ben, egy meszelés alkalmával fedeztek fel 6-7 freskót, amikor a vizes falakon halvány színek ütöttek át. Érdekesség, hogy napjainkban, pár évvel ezelőtt újabb, eddig ismeretlen freskót fedeztek fel, valamint egy olyat, amelyről ugyan tudtak, de a 19. század végén nem tudták restaurálni. A templom visszafoglalása után Esterházy János nemcsak a vallási rendet kívánta helyreállítani, hanem családja örök nyughelyét is biztosítani akarta. A munkálatok során került elő az a római kori szarkofág, amely ma is az oltár kőalapzatát képezi. A hagyomány szerint e síremlék Becsei Vesszős György, a 13. századból származó személyek síremléke lehet. A kripta utolsó felújításáról 1954-es évszám maradt meg, és bár a 19-20. században minden bizonnyal többször feltörték és kifosztották, a levéltári adatok és a geofizikai radarfelvételek alapján biztosra vehető, hogy az Esterházy-család több tagjának földi maradványait őrző helyiség mind a mai napig létezik. (Fotó: SIGILL ECCLES S. Zselíz ma is e réteges múlt szimbóluma. Temploma és kastélya nem csupán műemlékek, hanem egy mélyen gyökerező lokálpatrióta tudat emlékezeti oszlopai.)
Franz Schubert Emlékszoba és a hely történelmi kontextusa
A Franz Schubert Emlékszoba a Bagolyvárban található, amely a park mellett fekszik. 1818-ban és 1824-ben nyaranként itt tartózkodott Franz Schubert. Dokumentumok és korabeli bútorok jelzik, dokumentálják a zeneszerző Zselízen töltött éveit. A katolikus temetőben található az Esterházyak sírhelye, amely neogótikus stílusban épült a 19. század második felében.
