Lassan 50 éve, hogy szüleink megnyitották a 17. kerületben saját fodrász szalonjukat. Édesanyám - Szabó Józsefné Katalin - a női frizurák megalkotója volt, édesapám - Szabó József - pedig a férfi hajakért volt felelős. Testvéremmel - Szabó Anita és Szabó Móni - gyerekkorunk óta szívjuk magunkba a fodrászat minden fortélyát, egy szalon nyújtotta pezsgést, szüleink profizmusát, azt az elhivatottságot, amit a fodrászat és a vendégeik 100%-os kiszolgálása jelentett számukra. Tették mindezt úgy, hogy a fodrász szalonban családias légkört alkottak, ahová az emberek szívesen járnak szépülni, feltöltődni. Nem volt kérdés, hogy szüleink nyomdokaiba lépünk és ugyanazzal a szemlélettel folytatjuk a családi vállalkozást. A fodrász iskola elvégzése után, 1994-ben csatlakoztunk a csapathoz, amikor már kozmetikai szolgáltatással is bővült a szalon. 2006-ban Anita lánya, Szandra is bekapcsolódott a közös munkába, mint kozmetikus. A FODRÁSZDINASZTIA hangulatát és profizmusát a fiatalos lendület és a tradíció izgalmas egyvelege adja. Napjainkra a fodrász szalon számos felújításon esett át, de a hangulat és a szakma iránti szeretet a régi. Ebben a lelkületben várjuk a szépülni vágyókat 17. kerület szívében. A Szalon légkondicionált.
Ózdhoz kötődik azonban a történet másik, mély szál is: a megváltozott gazdasági és társadalmi környezet a város sorsát is befolyásolta. A rendszerváltás óta a gyárbezárások és a munkanélküliség hatása érezhető. Az Ózdi Kohászati Üzemek története a vidéki iparvárosok sorsát általános példaként mutatja be, amelyet a film- és dokumentumkészítés útján is megpróbálnak megérteni és értelmezni. A megismeréshez hozzátartozik a fodrászszalon mint szociális tér is, amely a régi közösségi kötelékek emlékét őrzi, miközben a jelen kihívásait is tükrözi.

A dokumentumfilmek világa összekapcsolódik a város történetével: Almási Tamás Szorításban és Az első száz év című művei, Debre Zsuzsa Elmúlt, oszt jól van című rövidfilmje mind a megfáradt és kiégett munkaerő sorsát, illetve a társadalom átalakulását mutatják be. A történet hangsúlya azonban a fodrászszalonban zajló beszélgetésekben rejtőzik: a vendégek valaha a gyárában dolgoztak, majd a privatizáció és a leépítések következtében otthonukat, munkájukat és identitásukat is újragondolták. A fodrászszalon egyfajta mikrotörténelem: a maguk módján megőrzik a múlt emlékeit, miközben a jelenben is helytállnak, egymás támogatásával és az ügyfelek szépségének megteremtésével.
Az Elmúlt, oszt jól van című filmben a fodrászszalon a kohászati üzem egykori része volt, és a női szelekció, a szépség mint értelmezési keret továbbra is jelen van, bár a lényeget a történetek súlya adja. A filmben a vendégek, köztük Neviczki Zsuzsanna és mások, a múlt eseményeiről mesélnek, miközben a jelen feladataik újraértelmezése és a jövő felé vezető út keresése zajlik. A rendezőnő hangsúlyozza, hogy a fodrászszalon lehetőséget ad a beszélgetésre és az emlékek felidézésére, ugyanakkor a gyár bezárásával összefüggő nehézségek egyre érezhetőbbek.
A filmekben megjelenő nők nem csak a szépségápolást látvánnyá, hanem a társadalmi és gazdasági küzdelmeket is magukon viselik. Megerősítésként a történetek hangsúlyozzák, hogy a női munkaerő a város túléléséhez és a családok fenntartásához is hozzájárult, így a fodrászszalon mint értékkő, amely összekapcsolja a múltat a jelennel. A beszélgetések és a fényképek együttesen adnak ta-talút a város sorsára - a kohó nélkül maradt életmód és a kollektív emlékezet között billegve.
- Női fodrászati hagyományok és családi vállalkozás eredete a jó példaként szolgáló szalonban.
- A 17. kerület és Ózd közéleti kontextusa: gazdasági átalakulások és kilátások.
- A dokumentumfilmek szereplői: a munkás nők történetei és túlélésének módjai a privatizáció után.
- A fodrászat szociális szerepe: közösségi tér, emlékmegőrző helyszín és identitáserősítő tényező.
A város jövője sok vonatkozásban bizonytalan marad, de a filmek és a szalon példája arra utal, hogy a lokális kultúra és a hagyomány értékei erős kapaszkodók lehetnek a nehézségek között. Zsuzsanna nagymamás anszínű története és a fiatal unokája, Zsófi sorsának alakulása együttesen mutatja, hogy a jövőn múlik, megtartják-e a fiatal generációk az igényt a helyben dolgozni és otthon érvényesülni. A fodrászat tehát kettős fegyver: a múlt értékeinek megőrzése és a jelen kihívásaira adott kreatív válaszok felmutatása.
| Szereplők | Kapcsolat a város történetéhez | Kiemelt témák |
|---|---|---|
| Neviczki Zsuzsanna | Fodrászszalon tulajdonosa, a kohóság múltjának szimbóluma | elmúlt korszak, túlélés, identitás |
| Zsófi | Zsuzsanna unokája, a fiatal generáció megtestesítője | jövő, fiatalok kilátásai |
| Anita | Anita a családi vállalkozás része, kozmetikus | családi hagyomány, keepers of craft |
Az Elmúlt, oszt jól van záró jelenete és a feliratok az ABB és Johnson Electric bezárási eseményeire utalva rávilágítanak arra, hogy a lokális közösség mennyire érzékeny a nagyvállalati döntésekre. Ugyanakkor a fodrászszalon továbbra is megmaradó tér marad, amely lehetőséget ad a beszélgetésre, emlékek felidézésére és a jövő ígéretének megfogalmazására. A történet reménnyel indul és reménnyel is halad tovább, miközben a fiatalok és idősek közti párbeszédet fenntartja.