A Velencei-tó Magyarország harmadik legnagyobb tava, különleges természeti adottságainak és szabályozott vízmennyiségének köszönhetően a Balatonhoz hasonlóan egyik legkedveltebb üdülőhely. A tó hossza 10,8 km, átlagos szélessége 2,3 km, térfogata 41,1 millió m³, átlagos mélysége 1,6 m. A tó felületének harmada nádassal borított, így a nyílt összefüggő vízfelületek aránya 14,7 km².

A Velencei-tavi hajózás sajátosságai
A velencei-tavi hajózás öt kikötőt és négy nagyobb, 15-25 méteres hajót jelent. A hajók jellemzőit főképpen a rendkívül kicsi, körülbelül 1 méteres vízmélység határozza meg. A hajók testét alumíniumból vagy acélból építik, kis merülésük van, felépítményük pedig általában egy szintes, esetleg a kormányállás kerül magasabbra.
Mindegyik hajó egymotoros, orrsugárkormány nem található egyikben sem. A meghajtási módot illetően jellemző a hajó fartükréből kinyúló külső Z-hajtómű, egy hajónál található kormánylapát és tengelyen végződő hajócsavar (Gárdony ms.). A Z-hajtóműveket víz alá is nyúló korlátokkal védik a sérülésektől. 25 méternél hosszabb hajó nem található, ez maximum 100 fő utasbefogadóképességet jelent hajónként.
Kikötők jellemzői
- Agárd: Kétmólós medencés kikötő, személyhajókikötő a keleti mólón, partfal hossza kb. 130 m, medence vízfelülete 12 000 m², bejárat északi tájolású, szélessége 22 m.
- Gárdony: Nyíltvízi kikötő, téglalap alakú móló, partfal hossza 26 m, északi feléhez lehet hajóval kikötni.
- Velence - Fehérház: Kétmólós medencés kikötő, északi partfal hossza kb. 80 m, déli partfal hossza 60 m, medence vízfelülete 17 500 m², bejárat délnyugati tájolású, szélessége 53 m.
- Velence - Északi-strand: Nyíltvízi kikötő, téglalap alakú móló; déli és keleti feléhez lehet hajóval kikötni. K-Ny partfal hossza 40 m, É-D hossza 16 m.
- Pákozd - Szúnyog-sziget: Nyíltvízi vagy medencés kikötő, nádassal határolt, K-Ny partfal hossza 40 m, É-D hossza 70 m, 500 m hosszú csatorna végén.

A NADAP ms. - a Velencei-tó legnagyobb személyszállító hajója
A NADAP ms. 1963-ban a Váci Hajógyárban épült. Utasbefogadóképessége 100 fő, a hajótest hossza 24,73 m, szélessége 4,19 m, legnagyobb merülése mindössze 0,53 m. A hajófarban egy Volvo-Penta APD-41 típusú diesel motor található beépített Z-tribes hajtóművel. A hajón menet közben rendelkezésre áll 220V-os váltakozóáram.
| Hajó neve | Építés éve | Hossz (m) | Szélesség (m) | Merülés (m) | Utasbefogadó képesség |
|---|---|---|---|---|---|
| NADAP ms. | 1963 | 24,73 | 4,19 | 0,53 | 100 fő |
A hajót eredetileg szárnyashajónak építették és "Fecske" néven került be a hazai hajóépítés történetébe. Az 1950-es évek elején a magyar hajóipar jelentős gyára volt a váci Dunai Hajógyár, később a Magyar Hajó és Darugyár Váci Gyáregysége, még később a Ganz Danubius Váci Hajógyára. Az igen képzett tervezői és kivitelezői szervezet, a folyamatosan fejlesztett technológia alkalmassá tette a gyárat modern alumínium hajók tervezésére. A fejlődő Dunai Hajógyár vezetése a közlekedési tárca támogatásával 1960-ban döntötte el egy prototípus hordszárnyas hajó tervezését, gyártását.
A hajó gépészeti berendezéseit, az 1000 LE-s főmotort és tartozékait hazai gyártmányok híján a Szovjetunióból hozták. Az elkészült hajó kísérleti üzemét 1964 tavaszán kezdték meg. A hajót mesterséges terheléssel, homokzsákokkal rakták meg és a Budapest - Mohács útvonalon folyamatosan járatták, miközben rendszeresen méréseket végeztek rajta.
A fejlesztés végül elkésett, hiszen két darab orosz gyártmányú RAKÉTA típusú szárnyashajó már közlekedett a MAHART-nál, ezek fejlett repülőgép és hadiipari kutatások felhasználásával készültek. A próbákat 1964 őszén befejezték, a MAHART a Hajógyártól a hajót nem vette át. Új motort építettek be, a szárnyakat leszerelték, "NADAP" néven újjászületett, majd átadták a SZOT-nak, amely a Velencei-tavon használta. A SZOT-tól a Velencei-tavi Fejlesztési Közhasznú Társaság vette át a "szárnyait vesztett" magyar gyártmányú hajót.
Az állami támogatásból és saját forrásból újították fel, modern környezetkímélő hajómotort és generátort kapott.
50 éves a Nadap sétahajó 2.
Menetrendi hajózás a Velencei-tavon
A Velencei-tavon menetrendi hajózás a tó turizmusának időszakaihoz igazodik: tavaszi, nyári és őszi „menetrendi időszakok” vannak. Az előszezon május elejétől június közepéig tart, a főszezon május közepétől augusztus végéig, utószezon szeptember elejétől október közepéig.
Elő- és utószezonban csak hétvégeken és ünnepnapokon van hajóközlekedés. Agárd és Pákozd (Szúnyog-sziget) közötti rövid átkelőjárat a teljes menetrendi időszakban közlekedik, menetidő 15 perc. Az Agárd - Gárdony - Velence (Fehérház) - Északi-strand - Pákozd (Szúnyog-sziget) körjártat pedig csak a főszezonban közlekedik, menetidő 130 perc, Agárdra átszállással lehet tovább utazni.
A főszezonban vannak Agárdról és Velencéről induló sétajáratok is. A menetrendi hajójáratokat a Velencei-tavi Fejlesztési Kht. üzemelteti, a hajók a kikötőkben betonpartfalon szállítanak ki-be.

A Velencei-tavi hajók és környezeti, turisztikai szerepük
A Velencei tó ásványi anyagokban (nátrium és magnézium) gazdag, vize kiválóan felfrissíti és regenerálja a szervezetet, a fürdésen kívül a reumatikus fájdalmak enyhítésére is alkalmas. A nádasok többezer vízimadárnak nyújtanak ideális fészkelő- és búvóhelyet. A kikötők medencéje, a hajók kis merülése és a menetrendi járatok mind a tavon folyó aktív turizmust szolgálják.
A tó medencéje geológiai szempontból viszonylag fiatal képződmény, kb. 10-12 ezer évvel ezelőtt keletkezett. A Velencei-tó környezete napfényben gazdag, az éves átlagos napfénytartam meghaladja a 2000 órát, a nyári hónapokban a vízhőmérséklet akár a 26-28 °C-ot is elérheti, Európa egyik legmelegebb tavát hozva létre. A tó vízhőmérséklete - a sekély vízmélység miatt - gyorsan követi a levegő hőmérséklet változásait.

A NADAP ms. - pillanatképek
2005. januárjában készült fotók találhatók a Nadapról: az Agárdi kikötőben vízen, míg az Agárd, Gárdony és Vadliba motorosok vízből kiemelve a kikötőtől kb.
Éttermként is funkcionált 2004-ben, különleges szerepet töltött be a tó életében.
Összehasonlítás más tó- és tengeri óriáshajókkal
A NADAP ms. regionális nagyságát akkor értékelhetjük igazán, ha összevetjük például az óceánjárók méretével. A világ legnagyobb tengerjáró hajója, az Icon of the Seas néhány napja először hagyta el a finnországi Meyer Turku hajógyárát, megkezdve tengeri próbaútját. A hajó 365 méter hosszú, 20 fedélzete van, akár 7600 fő utast is képes egyszerre befogadni. Egy úszó városról van szó: hét medence, hat rekordhosszúságú csúszda, több tucat szórakozóhely, bár és étterem, rengeteg energiaigénnyel.
Az óceánjárók cseppfolyósított földgázzal (LNG) működnek, amely hatékonyabb és kevesebb szén-dioxidot bocsát ki, ám jelentős metánkibocsátást, globális felmelegedést idéz elő.
Bár a NADAP ms. a Velencei-tó legnagyobb hajója, befogadóképességében és technikai paramétereiben elmarad az óceánjáró monstrumoktól, viszont a tó helyi adottságaihoz van igazítva, fenntarthatósága és környezeti beilleszkedése sokkal kedvezőbb.

tags: #a #legnagyobb #szemelyszallito #haj #a #velencei