A szöveg részletesen bemutatja, hogy Reisz Gábor minden kérdésünkre magyarázatot ad, Almási Tamás bemutatja a hatvanas évek Budapestjének császárát, Hajdu Szabolcs pedig trilógiájának utolsó darabjával jelentkezik majd ebben az évben, érkezik animációs film a rendszerváltásról, bepillanthatunk Semmelweis fiatalkorába és barangolhatunk a természetben Nádas Péterrel.
Filmes tervek és fő témák
Ebben az évben közel 50 magyar filmpremierre számíthatunk moziban és tévén.
Kilenc évvel a VAN után ismét szuperalacsony költségvetésből, de annál nagyobb szabadságban forgatott filmet Reisz Gábor.
Az idősebb generációk és a fiatalok közti összekapcsolódást vizsgálják a fesztiválok és mozik termékeny kínálatában.
A történetet még titokban tartják, annyit lehet tudni, hogy a magyar társadalom jelenkori állapotára reflektál, több szálon fut, a film főhőse pedig egy 18 éves fiú, akinek az érettségije komoly botrányt okoz.
Mi ez a botrány? Miről szól a többi szál? Arra fut ki a dolog, tizenévesek próbálják megtalálni a helyüket és önmagukat Budapesten?
Semmelweis Ignác élete a vászonon
Semmelweis Ignác élete filmre kívánkozik, André de Tóth és Bán Frigyes után most Koltai Lajos álmodta nagyvászonra az anyák megmentőjét.
A korábbi életrajzi filmekkel ellentétben most az orvos fiatalkorára koncentráltak az alkotók, arra az időszakra, amikor a bécsi klinikán Semmelweis egy új módszerrel próbált szembeszállni a gyermekágyi lázzal.
Koltait az orvos szenvedélye érdekelte, amely ha fájdalmat is hozott magával, de végül az orvostudomány egyik nagy felfedezéséhez vezetett.
A nagyszabású történelmi dráma címszereplőjét Vecsei H. Hajdu Szabolcs ismét apát alakít, ezúttal Sándor szerepében kerül komoly morális dilemmába.
Morális dilemmák és családi drámák
Két kisfia, és újdonsült szeretőjének a lánya együtt játszanak, a kislány azonban váratlanul súlyos balesetet szenved, amit valószínűleg Sándor egyik fia okozott.
A férfinak azonnal döntenie kell: vállalja a következményeket vagy megóvja a gyerekét?
Ahogy a rendező, Sós Bálint Dániel a forgatáson adott interjúban elmesélte, olyan filmet csinál, amely után a moziból távozva még órákig beszélgetni fogunk arról, mi hogyan viselkedtünk volna az adott helyzetben.
Nagyvásznon és televízióban
Fésős András hosszú kihagyás tér vissza a nagyjátékfilmek világába, a 2000-ben debütált Balra a Nap nyugszik volt sokáig az első és utolsó munkája ebben a formátumban.
Legújabb filmje egy hőstörténetbe ágyazott családi dráma: a tűzoltó apa az öngyilkosjelöltek védőangyalává válik, nem mindenki lelkesedik azonban érte, a tőle elhidegült fia sem, aki reményt vesztett embereken nyerészkedik.
Dokumentumfilmes vetület
Az Ernelláék Farkaséknál című filmmel elkezdett trilógia az Egy százalék indiánnal zárul, és a három egyaránt életszagú kamaradráma közül ez dolgozik a legnagyobb dinamikákkal, ebben a történetben mutatkoznak meg a legnagyobb szélsőségek.
Három különböző társadalmi rétegből származó pár a közös barátjuk temetése után felmegy az egyikük lakására, rajtuk keresztül vizsgálja a film a férfi szerepek módusálását.
Rendezők, színészek és helyszínek
Rendezés mellett színészként is részt vett a munkálatokban Hajdu Szabolcs, rajta kívül Gelányi Imre, Pető Kata, Szabó Domokos, Tankó Erika és Tóth Orsi vitatkozik majd a lakásban, ahová a Filmhu is ellátogatott.
Az utókor számára a Moszkva tér főszereplői tették híressé azt a vonatjegyhamisítási módszert, amivel a rendszerváltás után egy egész generáció tudta körbejárja Európát.
Fókuszban a fiatalok és a társadalmi reflexiók
Jakab Juli és Polgár Csaba egymástól elhidegült házaspárként elhatározzák, hogy két gyerekük mellé bébiszittert fogadnak fel.
Végül egy rokonuk kapja meg a munkát, aki most költözött vidékről Pestre, hogy a Zeneakadémián klasszikus éneket tanuljon.
Történeti panorama és lokális történetek
A Moszkva tér hősei és a falsúgó jegyhamisítás történetei a rendszerváltás utáni Európa útjait idézik.
A Tisza gátjainak és történelmi eseményeknek ábrázolása összekapcsolódik az akkori társadalmi és gazdasági jelenségekkel, melyek komplex keretet adnak a trilógiának.
Háttérkivonat és előtervezetek
I. Fejezet. II. Fejezet. III. Fejezet. V. Fejezet: A Tisza folyó medrében a szabályozás megkezdése, illetve az 1838/42.
Áttörjük a félelem falát - Tisza-tó, 6. napKiszálltunk a kenukból, és biciklivel, motorral, rollerrel folytattuk az utat.
Több százan csatlakoztak hozzánk - sokan saját félelmeiket is legőzve.
Közösen megmutattuk: a félelem falát csak együtt lehet áttörni. A nap legmegrázóbb pillanata az volt, amikor egy civil résztvevőt nyilvánosan leköptek a kerékpáros menet során.
Társunk - ahogyan mindig is kérjük, mutatjuk és tesszük - türelemmel és emberséggel válaszolt a gyűlöletre. Ez az eset is bizonyítja: a TISZA nem a gyűlölet, hanem a nyitottság, a szelídség, ám a bátorság közössége.
Arcok és helyek - kulturális kapcsolatok a művészeten keresztül | Kitty Hubbard | TEDxYouth@5LyceumLegnica
A későbbi útvonalak és az események ütemterve
Hétfőn a Sarudi élményfaluból indulunk tovább Hortobágyra, robogókkal és motorokkal. A program egy részében lovaskocsizásra váltunk.
A nap tanulságait így foglaltuk össze: „2025-ben még mindig félnek emberek eljönni egy rendezvényre. Ez elfogadhatatlan.