Battonya Békés vármegyében található. A településGPS szélességi koordinátája 46.2833, míg GPS hosszúsági foka 21.0167. Battonya a legtörténelmi és kulturális hagyományokban gazdag határmenti város, amely a román határ közelében fekszik.
Közösségi élet és könyvtár
A könyvtár Battonyán az első olvasókör 1850-ben alakult Olvasóegylet néven. 1873-tól 1905-ig létezett a Battonyai Iparosok és Földművelők Olvasó Egylete. 1891-ben hozta létre a község értelmisége a Battonyai Egyletet. 1892-től 1922-ig működött a Polgári Olvasó Egyesület. 1901-ben indult a Battonyai Szerb Olvasókör, mely 1926-ban újjáalakult és 1945-ig tevékenykedett. 1906-ban alapították az Iparos Ifjak Önképző Egyesületét, amely a MADISZ megalakulásáig működött. A könyvtárat Battonya Város Önkormányzata tartja fenn. Részt vállal a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartásában, gyűjti és szolgáltatja a helyismereti dokumentumokat. A könyvtár román és szerb nyelvű könyveket is biztosít a településen élő nemzetiségek számára.
Az intézmény múltja és vezetői
A községi Népkönyvtár első dolgozója Fehér János volt, ő 1962-ig vezette a könyvtárat. 1962 augusztusától a könyvtár vezetője Szakáts István lett.
Modernizáció és fejlesztés
1978-ban 540 négyzetméter alapterületű új épületbe költözött a könyvtár, melyet Puja Klára építész tervezett Könyvtártudományi és Módszertani Központ instrukciói alapján. A településen a 20. század második felében a mezőgazdaság mellett jelentős fejlesztések történtek a közoktatás és a vásárok, illetve a kulturális élet területén.
Battonya földrajza és demográfia
Battonya Román határ közelében található az Alföld délkeleti részén. A település lakossága körülbelül 4966 fő, amely átlagosan 34.1 fő/km² népsűrűséget jelent. A településen cigány, román és szerb nemzetiségi önkormányzat is működik. Lakói magyarok, szerbek, románok, cigányok, vallásuk szerint római katolikusok, görögkeleti és görög katolikusok, reformátusok, evangélikusok.
Relikviák és vallási helyszínek
Rövid ismertetés: Szentháromság-templom a város központjában, görög katolikus, szerb ortodox és román ortodox templomok is találhatók a településen. A templomok és közösségi terek a helyi vallási és kulturális élet központjai.
Történelmi áttekintés
A 15. században Battonya három lényegi periódust élt át: a XV. században a település magyar lakossággal rendelkezett, 1514-ben Dózsa György keresztes serege vonult el a környéken, és a török hódítások hatása a település életét erősen érintette. 1566. augusztus 30-án Gyula vára elesett, Battonya is török kézre került. 1596-ban a vidék pusztulása következett be, majd a hódoltság után Battonya a kincstár birtokába került. 1720-ban mindössze 24 adófizető jobbágyot számlált a Possessio Batonya Cameralis, akik közül 20 szerb, 2 román és egy magyar.
1839-ben Battonya mezőváros lett, 1871 után puszta címmé vált, majd 1886-tól az egész országban megszűnt a mezővárosi rang. A vasút 1882-ben épült meg, és a város 1884-ben szikvízgyártással, 1885-ben takarékpénztárral, 1886-ban dohánybeváltó üzemmel gazdagodott. 1889-ben tűzoltó egylet, 1891-ben vöröskeresztes egylet alakult. 1891-ben kiépült a kisdedóvó és a felső leányiskola. 1891-ben földmunkás mozgalom tört ki, amely a társadalmi feszültséget mutatja. 1945 után a MADISZ és a földmunkások szakszervezete működtette a könyvtárat.
A trianoni békediktátum után Battonya gazdasági és közigazgatási központból elsorvasztott határmenti településsé vált, de a 20. század végére megindult a fejlesztés és a határokon átívelő kapcsolatok erősítése. 1989 után a gazdasági átalakulás új lehetőségeket nyitott, többek között a helyi kulturális és oktatási intézmények megőrzése és fejlesztése is.
Különleges látnivalók és természeti értékek
A település klasszicista Szentháromság-temploma, a római katolikus templom, a szerb ortodox templom és a román ortodox templom mind hozzájárulnak Battonya kulturális identitásához. A Purgly-major udvarán található egy 250-300 éves védett kocsányos tölgyfa értékes kulturális örökség. Tompapusztai löszgyep a Körös-Maros Nemzeti Park fokozottan védett területe. A város közelében található tó és a környező mezők ideálisak madármegfigyelésre és sétákra.

Gazdaság, oktatás és közösségi programok
A település gazdasága főként mezőgazdaságra épül, de a 20. század végére számos infrastrukturális és kulturális fejlesztés valósult meg. A helyi piacokon friss, házi készítésű élelmiszerek és helyi termékek találhatók. Battonya nagyvárosi funkciói közé tartozik a közoktatás és a térségi törvénykezés szintje is.
Kapcsolódó történelmi és földrajzi adatok
Battonya egyik jelentős állandó látnivalója a város központjában található Szentháromság-templom, amely a helyi vallási élet központja. A város a Pest-Arad közti fontos kereskedelmi útvonalon feküdt, amely kedvező értékesítési lehetőségeket biztosított a lakosság gazdagodása szempontjából. A település első említése 1340-ból Both Anya, egy Anya nevű, nagy határral bíró egykori település részére utal.
- Első írásos említés: 1340
- Városi rang és vásártartási jog megkapása: 1839
- Vasútépítés és ipari fejlesztések: 1880-as évek
- Második világháború és szovjet fronttapasztalat
- Szociális és gazdasági átalakulások a 20-21. században