A ’80-as évek jócskán bővelkedtek különleges trendekben. A frizurák terén sem éppen a visszafogottság jellemezte ezt a korszakot. A ’80-as években szó sem lehetett hajegyenesítésről. Helyette a hatalmas, tupírozott, kreppelt vagy extra göndör fazonok hódítottak. A dús, fokozatosra vágott, kifelé szárított hajak szintén nagyon menők voltak, a kiegészítők terén pedig a méretes szalagoknál, masniknál vagy scrunchie hajgumiknál nem volt vagányabb. Hogyan hatnak ránk az illatok? Miért kapcsolódik össze ennyire mélyen az emlékezet, a lélek és a szaglás?
A nagyobb asztalok leginkább az étkezés célját szolgálták. A rendesen egyszárnyúvá egyszerűsödött, és kisebbedett szekrényeken majdnem semmi sem maradt, ami oszlopos felépítést akarna hangsúlyozni. Ugyan egy - két felébe, ha metszett oszlop díszíti is e szekrények testét, ez az alárendelt ékítményes jelleg, a felső párkányzaton soha sem jelenik meg. Nagy lapos felületek fedik a szekrények testét. Az ajtószárny kerete kezdetben szögletes, de a biedermeier ízlés mindjobban betolakodó görbéi kiszorítják a keret belső éleinek egyenességét. Az asztalok leggyakoribb típusává a kerek formájú lesz. Megunják a szögletes és az egyenes asztallábakat és az asztallap középpontjából kifutó, szétágazóan, görbén kiterpeszkedő lábakkal helyettesítik azokat. A nagyobb asztalok leginkább az étkezés célját szolgálták. Az asztalnak másik kedvelt fajtája az apró munka - asztalka, mely a fejlődő jómóddal együtt, később díszasztalkává lett. A köralkunak négy lába van, melyek a henger alakú fiókos testből kifelé dőlve indulnak el és hirtelen visszakanyarodnak, egymásra találnak és aztán befelé görbülve szökkenek tovább egymástól. Ez az asztalka típus a legjobban görbítgetett bútora e kornak. A téglalap alakú fedéllapos asztalka lehet egyenes szélű, de nagyon gyakran hullámosan kanyargó is. A négylábú asztalkákra jellemző, hogy lábaik két oszlopból indulnak ki a fedéllap alól, a rövidebbik oldalai felől, majd mielőtt a padlóhoz érnének ezek az oszlopok, egy lágy íveléssel kétfelé, támasztó lábakká osztódnak.
Folytatás az V. Ahogy öregszünk, a hajunk is változik: a textúra, a szín és a forma mind hatással van arra, hogyan látnak minket mások. Ahogy telik az idő, hajunk sok változáson megy keresztül: a stressz okozta hajhullástól a hormonális változások miatti hajvesztésen át egészen a rettegett őszülésig. Victoria Painting, a Paul Mitchell vezető oktatója a Hello Magazinnak elmondta, ahogy öregszünk, a hajunk is változik. Emellett a haj szerkezete is változik. Victoria szerint tehát a haj megfelelő ápolása és textúrájának javítása kulcsfontosságú az arc fiatalos megjelenéséhez. A réteges hajvágás segít lágyítani az arc vonásait, így az egész megjelenés fiatalosabb és frissebb hatást kel. A frufru vagy az arc körüli rétegek kiemelik a pofacsontot és az állívet, miközben az arcvonások természetes szépségét hangsúlyozzák. Ám ahhoz, hogy mindez valóban megvalósuljon, mindenekelőtt fontos a haj megfelelő ápolása. Használj hidratáló samponokat és kondicionálót, rendszeresen tápláld a hajvégeket olajokkal vagy pakolásokkal, és kerüld a túlzott hőkezelést.
A reformkor alatt (1825-'49) a női hajviselet többször változott, mindig igazodott az adott évtized ruha és kalap divatjához - hisz divattörténeti szempontból e három mindig kéz a kézben járt, elég az egyiket elrontani és máris borul a képlet! Mégis a frizura az utolsó ami korhűség szempontjából felkerül a képzeletbeli listára, és az utolsók között a legeslegutolsó a reformkori őrületes női frizura. Külföldi múltidézők is csupán az utóbbi pár évben vették fel ezt a korszakot a beöltözős naptárukba, de a végén mindannyiuk véleménye egybehangzó: ez a korszak egyszerűen túl mókás ahhoz, hogy ne jelenítsék meg többször is a jövőben. Ami elsőre kívülről túl bonyolultnak tűnik, az valójában pofon egyszerű; ami túl csicsásnak látszik, az teret enged a bennünk szunnyadó játékosság szabadon engedésének - és ezek azok amik egyre vonzóbbá teszik ezt a pár évtizedet mostanában mindenki számára.
Ezzel együtt több "hogyan készítsd el..." blogos levezetés, bemutató felvétel is készült, amiből azonnal kiderül, hogy ezek a frizurák nem csak a bokáig érő hajú hölgyeknek valóak, sőt, sokkal jobb a félhosszú frizura hozzá, de kis csalással még az egészen rövidre nyírt hajú múltidézők is sikeresen elkészíthetik, póthajak segítségével. Az empire korban görögösen egyszerűen tartott frizurák után a '20-as években megjelenő egyre bonyolultabb és díszesebb hajfodrászatok komoly reformot jelentettek, mert nem csak a világpolitika volt változóban, de női divat téren is történt egy s más. 1825-ben a frizurák igen tömöttek voltak, a sok fonat, bog, dísz és halántékra tekert huncutkák mind a fejtetőt ékítették. Jellemző kedvelt frizura a fejtetőn masniszerűen elrendezett bog. Az évtized fordulójára ez a tömöttség lazábbá válik és az ún. Apollo bog lesz divatos, ami a csepp alakúra hajlított berendezésével a fejtetőre helyezett kontyból meredezett az ég felé. Ezt aztán kisebb fonatocskák, virág füzérek, csipkék, dróttal merevített szalagos berendezések; sőt, tekergő kígyók is díszíthették. Emellett a fejtetőre korona alakban magasan feltekert fonat is divatos volt, gyakran hátulról egy igen nagy méretű teknőcpáncél hajtűvel megspékelve, de az átszúrt nyíl is divatos volt. A tollak eltúlzott használatáról nem is beszélve... Göndörített végű, fehér vagy színes strucc tollak garmada, kócsag tollak, stb. A '30-as években a rövid kis huncutkák egyre nyúlánkabbá lettek, és már nem csak a halántékot ékítették, hanem az egész arcot keretbe foglalták, ez az évtized végére átalakult a fiatal hölgyek körében igen divatos, és egyszerű lokniba rendezett frizurává, ami néha megidézte a barokk kori hajfodrozatot is. Az évtized végére, ahogy a ruhák is elkezdtek veszíteni a sok díszből és játékosságból, úgy a frizura is kezdett fantázia vesztettebbé válni. Főleg a fiatal Viktória királynő hatására, mivel igen sok illusztráció készült róla a koronázás évében, a teljesen letisztult, sallang mentes elrendezés vált divatossá: ez állt egy fül köré eltekert kis fonatos copfból, vagy sima részből, amit hátul a tarkón alacsonyan tartott kontyhoz volt tűzve. Ez az egyszerű fazon aztán a '40-es évek nagy divatja lett. Mivel a frizura ilyen egyszerű lett, az esztétikusan elrendezett díszítés vált mérvadóvá és az előző évtizedek pajkos játékosságát a kifinomult elegancia vette át. ...
Youtube videó egy korabeli hajápoló szer kikeveréséhez és Viktória királynő frizurájának az elkészítéséhez. Youtube bemutató első része, értelemszerűen követhető a 2. és 3. rész is. Ismét a divatos Apollo bog, ebből sohasem lehet elég! És ha már szóba kerültek a különféle fésűk és tűk, egy jó kis készítési útmutató egy korabeli hosszú hajtű elkészítéséhez bizsukból. Mindenkinek kellemes és sikeres fodrászkodást kívánok! Egy éve dolgozom a Petőfi Irodalmi Múzeumban, mint közönségkapcsolati munkatárs és az érdeklődő látogatók informátora. Már az első nap felfigyeltem Alexander Clarot Biedermeier leányportré (1830 k.) című olajfestményére, amely esztétikájával, szép kidolgozottságával vonja magára a figyelmet. Ennek okán kép az idők során a kedvenc képemmé avanzsált, a látogató „Ki vagyok én? Nem mondom meg!” - Petőfi választásai című állandó kiállításunk 2. termében találkozhat vele. A biedermeier stílus, amely romantika korának „oldalhajtásaként” jelent meg, 1815-1848 közé tehető. A bécsi kongresszus 1815-ös báljain indul vándorútjára és terjed el a közép-európai régióban, így Magyarországon is. A napóleoni háborúk után a polgárság békére, a családi élet idilljére az élet apró örömeinek a megélésére vágyik. A biedermeier ennek a vágyott és megélt kispolgári életformának a megjelenítője. A biedermeier szó ugyanakkor egyfajta ironikus és gunyoros jelző is volt, a rendszerhez mindenkor hűséges törvénytisztelő, szűklátókörű nyárspolgárt, a kispolgárt jelölte. A stílusirányzat arcképeit, életképeit a bensőségesség, egyszerűség, érzelmesség és az a fajta visszafogott érzékiség jellemzi, amely még összeegyeztethető volt a családcentrikus polgári erkölcsi felfogással. A kor leányportréira a szépség megjelenítése, ebből fakadóan az idealizáló ábrázolásmód volt jellemző. Előfordul, hogy a fiatal lányok szimbolikus „kellékkel” pl. keszkenővel, galambbal szerepelnek a képen. Alexander Clarot is az egyik jeles képviselője a biedermeier portréfestészetnek. A bécsi akadémián kezdte művészeti tanulmányait, Pesten, majd Bécsben és Prágában is működött. Részt vett a pesti Műegylet kiállításain. Clarot festményén szereplő hölgy a kor női ideálját ábrázolja légies háttérrel, fekete bársonnyal leterített karszéken ülve. A baljával a karszékre támaszkodó hölgy a legújabb divat szerint van öltözve. Haja homlokközéptől elválasztva loknikban, összeálló fürtökben lóg le kétoldalt a füleihez illetve a vállára. A fejtetőn enyhén kiemelkedik a konty, amelyet a kor szokása szerint teknősfésű támaszt alá. A kerek, egészséges, enyhén pirospozsgás arcszín és kerekded szemek teszik bájossá a karcsú, tejfehér bőrű hölgyet. Ruhája szépen rászabott, a karjain a kiemelt, merevített redők és az aláhulló fátylak finoman ábrázoltak. A haj ékessége nemes egyszerűséggel egy rózsaszínű bimbózó rózsával egészül ki. A karcsúságot a rózsaszínű selyemszalag érzékelteti. A Petőfi Sándor életében szerepet játszó polgári kisasszonyok, plátói szerelmek is a fentebb ismertetett öltözékben, hajviseletben pompázhattak. Tizenöt éves aszódi diáktársa, egy evangélikus lelkész lánya, Cancriny Emília, majd 1845 tavaszán a dunavecsei tehetős közbirtokos lánya, a 14-15 éves Nagy Zsuzsika és az 1845 augusztusában-szeptemberében megismert Mednyánszky Berta is, aki pedig egy tehetős gödöllői földbirtokos leánya volt, megtestesíthették a biedermeier nőideált. Berta ihlette az 1845 őszén kiadott Szerelem gyöngyei című kötetet is. Továbbá az 1846 májusában Debrecenben megismert Prielle Kornélia színésznő is követhette e divatot. Petőfi számára fontosak voltak az ideálok. A férfiak tekintetében a példaképet jelentették számára, például a - „Szabadság, Egyenlőség, Testvériség” jelszavakat zászlajukra tűző - francia forradalmárok (Robespierre Danton), akiknek a metszeteit a pesti Schindler-házban a falra is akasztotta. A nők tekintetében az ideálok feltűnően szép és nemes, kiváló modorú lányok voltak, őket tartotta csak méltónak magához. Ők voltak a szerelmes verseinek a múzsái. A magyar művészet a 19. században a biedermeierrel együtt formálódott.

tags: #biedermeier #noi #haj