A Star Trek egy monumentális gyűjtőcím, amely tizenegy, jelenleg összesen 821 részes sci-fi filmsorozatot, két rajzfilmsorozatot, tizenhárom egész estés mozifilmet, valamint több száz regényt, képregényt és videójátékot foglal magában. Ez a már-már mítosszá emelkedett kitalált univerzum a távoli jövőben játszódik, és optimista, nagyrészt utópisztikus képet fest a Föld jövőjéről, ahol az emberiség leküzdötte a betegségek, szegénység és az elfogadás hiányából fakadó problémákat, és a Bolygók Egyesült Föderációjában más intelligens fajokkal él együtt békében.
A Star Trek az egyik legismertebb cím a tudományos-fantasztikus televíziózás történetében, és számos elismerést szerzett a filmes szakmától is, több mint 100 Emmy-díjjelölésből 31-et nyert el az összes sorozat együttvéve.
A sorozat Gene Roddenberry nevéhez fűződik, aki 1964-ben készítette el az első epizódot, "The Cage" (A ketrec) címmel. Célja egy olyan sci-fi sorozat létrehozása volt, amelyben egy multikulturális csapat hosszú űrben tett utazása során érdekes kalandokat él át, hasonlóan a korabeli westernsorozatokhoz, de a világűrben. Továbbá egy olyan jövőt kívánt bemutatni, ahol az emberiség és a különböző idegen fajok békében élnek egymás mellett.
Az első epizódban a legénység még eltért a későbbi híressé vált csapattól: Christopher Pike kapitány szerepét Jeffrey Hunter játszotta, az első tiszt pedig Roddenberry későbbi felesége, Majel Barrett volt. Az egyetlen szereplő, aki ekkor is a fedélzeten volt, Spock tudományos tisztet alakító Leonard Nimoy volt. Az NBC túl gondolatigényesnek tartotta az epizódot, kifogásolva többek között Spock külsejét és az első tiszt nemét. Miután az NBC jelentős összeget fektetett az első pilot epizódba, rekordnak számító módon másodjára is lehetőséget adott Roddenberrynek.
A Star Trek első epizódját 1966. szeptember 8-án sugározta az NBC. James T. Kirk kapitány (William Shatner), Spock parancsnok (Leonard Nimoy), dr. Leonard McCoy hajóorvos (DeForest Kelley) és a többiek kalandjai hamarosan hűséges rajongók ezreit vonzották. A sorozat a hatvanas évek politikai és társadalmi problémáit tükrözte, mint például az amerikai-szovjet hidegháborúhoz hasonló viszony a Föderáció és a Klingon Birodalom között. A humor sem hiányzott, főként Spock és McCoy csipkelődésében.
A Star Trek idealizmusát a multikulturális legénység is erősítette: Spock mellett szerepelt Uhura hadnagy (Nichelle Nichols), Sulu kormányos (George Takei), és később Pavel Chekov zászlós (Walter Koenig) is, utóbbi egy szovjet újságcikk hatására került a sorozatba.
A Star Trek sorozatot 1969 júniusában, 79 rész után abbahagyták, de a kultikus státuszt az ismétlések hozták meg számára.
A következő állomás egy rajzfilmsorozat volt, amelynek eredeti címe szintén Star Trek volt, de megkülönböztetésként The Animated Series (TAS) néven emlegetik. Roddenberry szerette volna, ha egy új élőszereplős sorozat indul, de a televíziós vezetők tartottak attól, hogy ez csökkenti az eredeti epizódok nézettségét. A rajzfilmsorozatban Chekov kivételével az eredeti sorozat legénységének tagjai szerepeltek, eredeti hangjaikkal, ami szokatlan volt egy szombat reggeli rajzfilm esetében. Bár a rajzfilm műfaja új lehetőségeket nyitott, és különlegesebb helyszíneket, valamint változatosabb idegen fajokat mutatott be, a költségvetési korlátok miatt a minőség nem volt kiemelkedő. Itt jelent meg először a holofedélzet, ami a sorozat szerint a 24. században volt használatban.
A Paramount egy új tévéhálózat létrehozását tervezte, melynek egyik fő műsora lett volna az új Star Trek sorozat. Elkészültek 12 epizód forgatókönyv-vázlata, amelyek az eredeti szereplőket helyezték volna vissza a képernyőre, kivéve Leonard Nimoyt (Spockot), aki színházi elfoglaltságai miatt nem vállalta a folytatást. A Star Wars film hatalmas sikere miatt azonban a Paramount inkább az első Star Trek filmet forgatta le, és az új sorozat ötletét elvetették.
A Star Trek: Az új nemzedék (The Next Generation, TNG) egy évszázaddal az eredeti sorozat után játszódik, technológiailag fejlettebb, de a legfontosabb különbség a megújult szemléletmód. A korábbi ellenséges Klingon Birodalom immár szövetséges, és egy klingon, Worf hadnagy is szolgál az Enterprise-D fedélzetén. Jean-Luc Picard kapitány, aki inkább diplomata, mint katona, és William Riker első tisztje közötti kapcsolat nem olyan szoros, mint Kirk és Spock között. A sorozatban a szereplők kapcsolatai kerülnek előtérbe, és jobban kidolgozottak, mint az első sorozatban. Hangsúlyosabbá vált a Föderáció fő alapelve, az Elsődleges irányelv, amely tiltja a beavatkozást más kultúrák fejlődésébe. Az epizódok között szorosabb kapcsolat állt fenn, visszatérő szereplőkkel, mint Q és a Borg. További említésre méltó szereplők az android Data, a vak, de visor segítségével látó Geordi La Forge hadnagy, a telepatikus Deanna Troi, és Beverly Crusher doktornő, akinek Picard kapitánnyal való kapcsolata árnyalt.
Roddenberry producere maradt a sorozatnak, de befolyása csökkent, és 1991-es halála után a Star Trek jelentős változásokon ment keresztül.
Az 1993-ban indult Deep Space Nine (DS9) gyökeresen eltért a korábbiaktól. Fő helyszíne nem egy űrhajó, hanem a Deep Space Nine űrállomás, amely a Föderáció határán, egy féregjárat közelében kering. Az űrállomás fontossága abban rejlik, hogy a Föderáció iránt bizalmatlan civilizációk lakta területen válik előretolt bázissá, és a féregjárat a Gamma Kvadránsba nyílik, ahol felfedeznek egy új szuperhatalmat, a Domíniumot. A sorozat szakít a békekorszakkal és az idealizmussal, háborús fenyegetés és háború is következik, a politika fontosabb szerepet kap, mint az új világok felfedezése. Benjamin Sisko kapitány erős kezű parancsnok, kiváló politikus, diplomata és katona. Első tisztje, Kira Nerys őrnagy, a bajor függetlenségi harc vezetője volt. A sorozat színes új egyéniségeket is bemutat, mint Odo alakváltó, Jadzia Dax, aki egy szimbiotikus faj tagja, és Quark, a ferengi kereskedő. Worf hadnagy és Miles O’Brien is visszatérnek.
A Deep Space Nine továbbhaladt abban az irányban, mely felé a The Next Generation tette meg az első lépést.
A Voyager (VOY) a Deep Space Nine-nal egy időben játszódik, de újra egy hajón, a USS Voyager fedélzetén. A nyitóepizódban a Voyager a Maquis nevű szakadár szervezet egyik hajóját kutatja fel, de egy ősi idegen létforma mindkét hajót a galaxis túlsó végére transzportálja, ahonnan a hazaút évtizedekig tart. A Maquis hajó elpusztul, legénysége menedéket kap a Voyageren. A sorozat elején a két legénység konfliktusai, majd a Delta kvadráns felfedezése és a hazavezető út megtalálása szolgáltatják a fő témákat. A Voyageren is megfigyelhető a különböző fajok közötti együttműködés kialakulása, és a legénység tagjainak jellemfejlődése. Később csatlakozik Hét Kilenced, egy Borg dolgozó, és Kes, az ocampa orvossegéd. A hajóorvos, egy Orvosi Segéd Hologram (OSH), szintén jelentős változáson megy keresztül.
A Star Trek: Enterprise (ENT) a legkorábbi időszakban játszódik, a Föderáció megalakulása előtt, és az Enterprise NX-01 csillaghajó kalandjait meséli el, Jonathan Archer kapitány parancsnoksága alatt. A sorozat akciódúsabb volt, mint a korábbiak, de egyesek szerint ellentmondott a Star Trek hagyományainak. A rajongók körében viták folytak a folytonossági hibákról, például arról, hogy Kirk hajója volt-e az első Enterprise, vagy Spock volt-e az első vulkáni a Csillagflottánál.
A 2009-es új Star Trek film sikere újabb sorozatoknak adott lehetőséget, köztük a Star Trek: Discovery (DIS) 2017-ben indult. Ez a sorozat a USS Discovery kísérleti űrhajó kalandjait mutatja be, 10 évvel Kirkék kalandjai előtt. Ez az első Star Trek sorozat, amely streaming szolgáltatásban jelent meg. Az első évad a Föderáció és a Klingon Birodalom háborújáról szól. A második évadban egy rejtélyes időutazó lény és egy mesterséges intelligencia áll a konfliktus középpontjában. A harmadik évadban a Discovery 900 évet utazik előre a 32. századba, ahol egy szétzilált világban kell helytállniuk. A negyedik évadban egy galaxist fenyegető fekete lyukkal néznek szembe. Az ötödik évadban egy ősi humanoid faj technológiájának megszerzése a tét.
A Star Trek: Picard (PIC) 2020-ban indult, és Jean-Luc Picard kapitány utóéletét mutatja be az új nemzedék sorozat szereplőivel készült utolsó mozifilm után 20 évvel. A sorozat bemutatja a világ komoly változásait, nosztalgikus momentumokkal, akcióval és izgalmas történetvezetéssel. A történetben Data és a mesterséges intelligencia, valamint egy titkos romulán csoport kap fontos szerepet. Picard kapitány mellett új és régi szereplők is felbukkannak.
A hajós játékok rendkívül változatosak, mivel szinte minden vízen vagy vízben játszódó játék ide tartozik: motorcsónakos, kenus, vitorlás, kalózhajós és tengeralattjárós játékok is. Lehet versenyezni más hajókkal, vagy akár csatát vívni, mint például a Trafalgari Csata játékban, amely a híres brit-spanyol-francia tengeri ütközeten alapul. Számos tengeralattjárós játék kínál kiváló élményt, és a kikötős játékok is népszerűek.
A Csillagok háborúja film végén a lázadók sikeresen felrobbantották az első Halálcsillagot. A játék a X-szárnyú vadászgépek és a TIE vadászok közötti csata izgalmas jeleneteit modellezi le. A játék körökre osztott, tervezési fázissal kezdődik, majd a hajók végrehajtják a mozdulataikat és támadásaikat.
Az ókori hadihajók, mint a gályák, méretükhöz képest sok emberrel rendelkeztek. A fémből készült vágósarkantyú a hajó orrán segítette a támadásokat, főként az ellenséges hajó oldalának vagy farkának támadására használták, hogy elkerüljék az evezők levágását. Ellenséges hajó megszállásakor a támadók megcsáklyázták a hajót, majd tengerészgyalogosok, legionáriusok szállták meg a fedélzetet, ahol a közelharc döntött.
A Digital Reality által fejlesztett Haegemonia: Az Univerzum Légiói egy űrstratégiai játék, amely a távoli jövőben játszódik, ahol emberek, kariakok és darzokok küzdenek a galaxisban. A játékban az emberek oldalán játszhatunk, és kezdetben belső konfliktusokat is meg kell oldani. Két hadjárat közül választhatunk: a Föld vagy a Mars oldalán. A játékban űrjárműveket irányítunk, amelyeket három kategóriába sorolnak: katonai egységek (vadászok, korvettek, cirkálók, csatahajók), kémhajók és egyéb egységek (kereskedők, bányászállomások). A legénység és a hősök tapasztalati pontokat szereznek és fejlődnek. A gazdasági rendszer viszonylag egyszerű, bányászatból, roncsgyűjtésből, kereskedelemből és adókból szerezhetünk bevételt. A kutatás nyolc területen 250 találmányt foglal magában, de a korlátozások miatt csak néhányat fejleszthetünk ki. A játék grafikája lenyűgöző, a világűr megvalósítása lélegzetelállító. A hajók modellei és textúrái részletesek, a harcok látványosak. A játék rendelkezik multiplayer móddal is, ahol legfeljebb nyolcan játszhatnak.
A X-wing miniatures egy asztali játék, amely a Star Wars univerzumában játszódik. A kezdőcsomagban X-szárnyú és TIE vadászok találhatók. A játék körökre osztott, tervezési fázissal, majd mozgással és támadással. A játékban a birodalmi gépek erőssége a manőverezés, míg a lázadók pajzsot és droidokat kaptak. Az X-Wing ikonikus gép, jó tűzerővel és elfogadható védelemmel. A Y-Wing kevésbé erős, de toronnyal fejleszthető.
A multiplayer módban a Haegemonia-ban mind a három faj játszható, és a különbségek nem merülnek ki a más formájú hajókban. A játék remekmű, és jelenleg páratlan a maga kategóriájában.