Könyvemet vadászoknak, késkedvelőknek, a majd mindennap a természetben járóknak szánom! Célom, hogy megpróbáljam átadni az utánam jövőknek mindazt, amit a hosszú vadászévek alatt tapasztaltam, megfigyeltem, megtudtam. A mai vadász ezért már könnyebb helyzetben van. Nem magának kell gyártania a szerszámait, hanem készen kapja, boltban veheti, vagy megrendelheti a vadászkéseket a gyártóknál. A modern kohászat, vasgyártás kihat a ma már oly kevés jelentőséggel bíró hétköznapi termékre is, mint a kés. Modernizálódó világunkban újabb és újabb anyagok jelennek meg, melyek sokkal kopásállóbbak, mint a régebbi anyagok. Így kerültek felhasználásra az új acél-ötvözetek, kerámiák és anyagok a késgyártásban.
Szeretném a Kedves Olvasót meghívni, hogy jöjjön velem, légyen kezdő késimádó, vagy sok mindent megtapasztalt öreg róka. Szeretném végigvezetni a kés fejlődéstanán, az őskortól a mai napig. Összegezem a felhasználásra kerülő anyagokat, formákat. Megpróbálom leírni a vadászkés használatának alakulását. Megosztom tapasztalataimat a helyes alkalmazásáról, (és az vesse rám az első követ, aki már mindent tud erről az élezhető vasdarabról). Sokszor dicsérni fogom a legősibb szerszámunkat, amely őseinket az emberré válásunk rögös útján segítette. A mai leszűkült távolságok világában átkalandozunk Európából Afrikába, Amerikába. Eljutunk Közép-Keletre és Ázsiába, ahonnan a damaszkuszi és a szamuráj-kardok származnak.
A vadászok sokszor speciális kívánságokkal állnak elő, amelyet csak az azokat ismerő késkészítő ért meg, aki esetenként maga is vadász. Ilyenkor úgy érezzük, hogy az előző életünkben biztosan volt egy késünk, amely valahol, az évezredek során kiesett a kezünkből, és most újra megtaláltuk, Kérem, jöjjenek velem!
Bozóki László a nagyapai példa és legnagyobb vadászíróink klasszikusainak hatására kamaszkorában elhatározta, hogy vadász lesz. A szegedi Erdészeti Szakközépiskola elvégzése után segéderdészként Páll Endre kezei alatt dolgozva ismerkedett meg az erdő állat- és növényvilágával. Gyermekkori álma volt azonban, hogy világjáró vadász legyen, melyre a segéderdészi fizetés nem nyújtott lehetőséget, ezért Németországban az eredeti szakmájától távol eső munkák elvégzésével teremtette meg álmai anyagi fedezetét. Kitartó munkájának köszönhetően eljutott Kanadába, Alaszkába, Grönlandra, Indiába, Európa- és a Fekete Kontinens több országába is. Tanzániában dr. Nagy Endre vette a szárnyai alá, neki köszönheti, hogy nemzetközi mércével mérhető vadásszá és szakemberré vált. Élményeit már az első útjától kezdve rögzítette, amelyeket kifinomult, magával ragadó stílusban, megalkuvást nem ismerő szakmaisággal tár az olvasó elé könyveiben.
Bozóki László 1946. április 14-én született Siófokon. Gyermekkora magába zárkózottan, magányosan telt, igazi barátokra a könyvekben talált. A könyvekben leírt világ és a mai valóság közti különbséget látva rájött, hogy hazai körülmények között nem lehet belőle világjáró vadász, utazó. A kitűzött cél elérése érdekében 1972-ben külföldön keresett megélhetési lehetőséget. Németországban, a Fekete-erdő mellett telepedett le, tanult németül, folytatta az erdészeti tanulmányait, vadbiológiát hallgatott a Göttingeni Egyetemen, majd letette a fegyvertartáshoz nélkülözhetetlen vizsgát. Olyan nagy tekintélyű német mesterektől tanulhatta a szakmát, mint prof. Paul Dahms és Karl Bergien, aki segítette, hogy bekerüljön a Hannoveri Vérebvezetők Klubjába. Négy földrészen vadászott: Alaszkába, Grönlandra, a Skandináv országokba, Indiába, Pakisztánba, Törökországba, Perzsiába, Tunéziába, Algériába, Botswanába, Dél-Afrikába és Namíbiába. Tanzániában dr. Nagy Endre vette szárnyai alá, akihez sokat köszönhet, hogy nemzetközi mércével mérhető vadásszá vált. Afrikában eddig kilenc alkalommal járt, és többet is vállalt, mint hogy csak maga vadásszon: szervezte és vezette mások vadászatát is. Németországban vadászati irodát nyitott, és több ezer trófea került kezébe. 2011-ben mutatta be legújabb könyvét, a REMETEKANOK-at, amely vadászat élményeinek összefoglalása. 2017-ben a Somogy TV interjút készített vele, miközben visszatekintett Afrika-útjaira.
Az életrajz vastagon szőtt kaland, útikönyv és szakmai tapasztalatok felhalmozása. A könyvek és írások vizuális anyaggal is gazdagok, amelyet László saját fotóanyagával illusztrál. A természet iránti tisztelet és az emberi tapasztalatokra építő vadászati szemlélet végigkíséri a beszámolókat. Balatonföldvár, 2022. március 20. A szövegek között megtalálhatók a vadászatra vonatkozó gyakorlati tanácsok, a különböző töltény- és lőerő-adatok, például a töltények átlagosan 3 grammos lövedékekkel készülnek, csőtorkolati sebességük 740 m/s, csőtorkolati energiájuk 8-900 Joule. A történetek között feltűnik a .22 WCF és a .22 Hornet korszakok rövid áttekintése is, a korabeli fegyverek és lőtények összefüggéseivel.
A könyvben és élettörténetben megjelenik a közösségi és szakmai összefonódás: a FACE közgyűlésre és a CIC közreműködésére vonatkozó részletek, az EUJÄGER Egyesület megalapítása, a balatonföldvári sajtótájékoztató, és a különböző díjak, amelyeket Bozóki László a vadászati közösség elismeréseként kapott. A publicisztika és visszaemlékezés elegyében fogalmazódik meg a személyes fejlődés, a vadászat iránti szenvedély és a természet tisztelete.
Részletesebb áramlás az életútból
A vadászok történetei és a földrajzi utazások gazdag részleteket adnak a vadászati kultúráról és a korszakok technikai fejlődéséről. A korábbi és mai vadászhagyományok közötti különbségek feltárása mellett kitér a modern anyagok fejlődésére és a lőszerek technikai jellemzőire is. A kalandokkal teli pálya és a hivatásos vadászokkal való együttműködés bemutatása lehetőséget ad az olvasónak, hogy megismerje a vadászterület és a vadászat társadalmi aspektusait is.
