A tenger közelségében élni, minőségében más életet jelent, hát még rajta, vele élni, ébredni, és elaludni nap, mint nap. Más a levegő, más a környezet, merőben más a gondolkodási mód. A tenger az élet bölcsője, mindenkit ellát élelemmel, élménnyel, de a felelőtlenül kockáztatókat meg is büntetheti.
A tengeri vitorlázás vagy motoros hajózás felelősségteljes hobbi, amely alapos felkészülést és folyamatos tanulást igényel. A skippernek és a legénységnek tisztában kell lenniük a hajó képességeivel, a várható időjárási viszonyokkal, valamint a lehetséges veszélyekkel és azok elhárításának módjaival. A biztosítótársaságok haváriák okait vizsgálva megállapították, hogy ezek szinte mindig emberi mulasztásra vezethetők vissza, melyek döntően a képzetlenségből, illetve gyakorlatlanságból fakadnak.
Felkészülés a tengerre
Már az út tervezésének heteiben fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy a legszélsőségesebb időjárásokra számíthatunk, a nyomasztó kánikulától egészen a jéghideg zuhanószélig. A megfelelő ruházat elengedhetetlen: meleg alsóruházat, vízhatlan öltöny jól záródó nyílásokkal, bélelt gumicsizma csúszásmentes talppal és ujjhegy nélküli bőr vitorláskesztyű.
Szükség lehet könnyebb esővédő ruhára is, egy nyári zivatar idejére, amikor az átázott ruha a szélben bizony kellemetlen lehet. Fontos a jó napszemüveg, ami nem esik le munka közben, lehetőleg polarizált és UV-szűrős üveglencsékkel. Az ilyen szemüveg jól csökkenti a víz csillogását, és kiemeli a vízfelület elszíneződéseit, segítve a sekély vizek felfedezésében.

A hajó és környezete
A hajó állapotát rendszeresen és tervszerűen ellenőrizni kell, a hibákat azonnal kijavítani. Tisztában kell lenni a hajó földrajzi helyzetével és azzal, hogy milyen hajózási veszélyek fenyegetnek az előre megtervezett útvonalon. Ezeknek a dolgoknak egy idő után ösztönös cselekvéssé kell válniuk.
Vízfelszíni elszíneződések
Többször tapasztalhatunk vízfelszíni elszíneződéseket. Ezek okait azonnal ki kell deríteni. Nyílt tengeren, part közelében és természetesen a partok előtt közvetlenül is lehet uszadék a vízfelszínen, vagy a felszín alatt közvetlenül úszó- lebegő nagyobb tárgy. Ezek veszélyesek lehetnek, mert beleakadhatnak a kormányba vagy a propellerbe, ami csökkentheti a manőverképességet.
Másik oka az elszíneződésnek a sekély víz. Ha pontosan ismerjük útvonalunkat, és azt tartjuk is, számíthatunk erre. A térkép ad felvilágosítást a meder anyagáról, a mélységmérő pedig a mélységről. A színek alapján következtethetünk a fenék anyagára: a világos barnára színeződött vízfelszín korallra, a sötétbarnás szín sziklás, a sötétzöld szín homokos, de még nem túl sekély vizet jelenthet, a világoszöld pedig sekély vizű homokos, apró kavicsos fenékre enged következtetni. Ezekre az információkra leginkább akkor van szükségünk, ha horgonyzóhelyet keresünk.

Korrózió és karbantartás
A sós tengervíz agresszív a fémekkel szemben, ami erős korrózióban nyilvánul meg. Azok a fémtárgyak, amelyek nem korrózióállóak és csak felületkezelve vannak, berozsdásodnak. Ha egy kamerát vízbe ejtünk, vagy erősen tengervizes lesz, haladéktalanul ki kell mosni édesvízben, majd gondosan megszárítani.
A hajó életterének rendszeres párája is mindent "karbantart". A kiszáradt anyagok felületén a só ismét teleszívja magát a vízpárával, és a kémiai folyamat ismét elindul. Ezért fontos a rendszeres karbantartás és a hajó tisztán tartása.
Személyzet felkészítése és feladatok
Egy felkészült, rutinos hajóvezető nem csak a hajójával van tisztában, hanem nagy gondot fordít a személyzet felkészítésére is a különböző rendkívüli események megoldására. Ezek elsősorban tűz, lékesedés, úszó tárggyal-, élőlénnyel-, hajóval-, fenékkel való ütközés esetei.
A napi rutinfeladatok megoldásában mindenkinek egyformán célszerű részt venni, de a rendkívüli események megoldására előre, egyéni feladatokat kell meghatározni. Ezeket a feladatokat gyakoroltatni kell!
Gyakoroltatandó feladatok
- Tűzoltó készülék, tűzivíz szivattyú, oltó takaró helyének ismertetése, kezelése.
- Fenékvíz szivattyú(-k) üzemeltetése.
- Kollektív mentőeszköz (szilárdhéjú, vagy felfújható gumicsónak) felszerelésének és vízre tételének gyakorlása.
- Egyéni mentőmellény helyének ismerete, szabályos felvételének gyakoroltatása.
- Mentősziget vízre tételének és élesítésének szóbeli ismertetése.
- Főmotor indításának és leállításának gyakoroltatása.
- Vontatókötél előkészítése.
- VHF transcevier üzemeltetésének gyakoroltatása.
- MOB manőverek gyakoroltatása (riadó, megközelítés, beemelés).
- Hajó elhagyás elméleti felkészítése.

Parancs és pánik elkerülése
A hajóvezető pedig határozott, félreérthetetlen, személyre szóló parancsokkal kell irányítsa a munkát, legyen az egy rutin manőver, vagy egy havária! A hajóvezető személyes példamutatásával, nyugodt parancsaival úrrá tud lenni a pánikon!
Jellegzetes -ugyan titkolt- pánikforrás a mentőmellény felvetetése. Ha behajózáskor nem mutattuk meg tárolóhelyét, nem gyakoroltattuk indulás előtt felvételét, nem mondtuk el, hogy ennek felvétele többnyire csak biztonsági intézkedés, akkor egy fölösleges szorongást válthatunk ki utasainkból amikor mégis felvetetjük. A mentőmellényt nem lehet utólag felvenni!
Élelmiszer és vízellátás
Élelmiszerek összeállításánál figyelembe kell venni, hogy nagyon meleg lehet a környezeti hőmérséklet, valamint korlátozott hőenergia áll rendelkezésre a főtt étel előállításához. Számolni kell többnapos távollétekre a partoktól, másrészt a tenger kínálta élelem igen különleges gasztronómiai élményt jelenthet.
Amire viszont már nem az otthoni felkészülésnél kell gondolni, az az édesvíz vételezése, tárolása. Minden alkalmat meg kell ragadni az édesvíz készletek feltöltésére, esetleg a már meglévő kicserélésére, felfrissítésére. Nem mindenütt juthatunk hozzá friss kútvízhez. Vannak szigetek, ahol nincs forrás. Oda hajóval szállítják az ivóvizet. Meg kell becsülni utunk során az édesvizet, és létét, vagy nem létét kísérjük állandó figyelemmel, általában takarékoskodjunk vele.

VHF rádió és navigációs szabályok
A korlátozott látási viszonyok (restricted visibility) esetén a tengeren a legfontosabb teendő a sebesség csökkentése. A 19. szabályt akkor kell alkalmazni, ha egy hajó korlátozott látótávolságú területen vagy annak közelében tartózkodik. A navigációs lámpákat korlátozott látási viszonyok esetén fel kell kapcsolni, függetlenül a napszaktól. Hasonlóképpen, mindig meg kell adni a megfelelő hangjelzéseket, amikor korlátozott látótávolságú területen vagy annak közelében navigál.
A COLREG (International Regulations for Preventing Collisions at Sea) a tengeri közlekedés rendjét szabályozza, hasonlóan a belvízi "KRESZ"-hez. Tengeren a meghajtás elve alapján dőlnek el az útjog kérdései, azaz a kis vitorlás hajó útjogos a nagy olajtankerrel szemben, kivéve szűk helyeken, mint például kikötőbejáratok és kikötők belsejében.
Behajózás és adminisztráció
A behajózás során a személyzet elfoglalja helyét a hajón, csomagjaival együtt. Lehetőleg úgy kell elhelyezkedni, hogy a legfontosabb ruhadarabok, eszközök mindig kéznél legyenek, ugyanakkor ne legyenek útban a normális napi tevékenység során. Az élelmiszereket, egyéb anyagokat is ekkor kell behajózni, helyüket a skipper határozza meg.
A behajózásnak ezután már csak adminisztratív feladata van: be kell kerülni a hajó "Személyzeti jegyzék"-ébe, valamint néhány esetben a ki-kötőkapitányság által kiadott személyzeti jegyzékbe (Crew list). Ha magát a hajót is ekkor bocsátottuk vízre, ki kell váltani a "Permit of navigation"-t, a hajózási engedélyt is.
CFS jelentése hajón
A CFS (Container Freight Station) kifejezést leginkább a konténeres szállítmányozásban használják, és egy olyan létesítményt jelöl, ahol a kisebb tételben érkező szállítmányokat összesítik egy teljes konténerbe, vagy egy teljes konténer tartalmát szétosztják kisebb tételekre. Ez a fogalom általában nem kapcsolódik közvetlenül a hajók navigációjához vagy a fedélzeti működéshez, inkább a logisztikai és rakománykezelési folyamatokkal áll összefüggésben a kikötőkben vagy a szárazföldi logisztikai központokban.
