A császárfával kapcsolatban mindig sok kérdés merül fel, sokan megváltó csodafaként üdvözlik, elsősorban energetikai értelemben, másokat a szépsége ragad meg, ezért szeretnének róla többet tudni, míg egyesek szerint magyarországi jelenléte veszélyt hordoz, és invazív fajként tekintenek rá. A császárfa alapfaja (Paulownia tomentosa) Kínában őshonos, ennek ellenére Európába Japánon keresztül érkezett először, nevét pedig Anna Pavlovna Romanováról kapta, németesítéssel. Anna I. Pál orosz cár leánygyermeke volt, aki később Orániai Vilmos felesége lett, azé a Vilmosé, aki II. Vilmosként hollandia királya volt.
Kínában a császárfa az erdőművelés fontos tényezője, 2 millió hektáron nevelik, kielégítve a megnövekedett fa alapanyag szükségleteket, épületekhez és tüzelőként is nélkülözhetetlen arrafelé, de például hangszerkészítéshez és szobrászathoz is használják, mindemellett a talajpusztulás ellen is hasznos. Egy kifejlett, tíz éves fa évi száz kg száraz tüzelőágat, és 80 kilogramnyi szervestrágyát ad. Bár alapvetően a napos, meleg helyeket, és a tápanyagdús, jó vízáteresztőképességű talajt kedveli, tulajdonképpen bárhol megél, a síkságoktól kezdve a hegyvidékekig, a trópusi éghajlattól a -20 fokkal járó telekig.
Míg a császárfát hazájában egyszerű, de roppant hasznos faként tartják számon, addig Európában már némi mitológia is kerekedett köré, hihetetlen tulajdonságait hangoztatva. Az átlagos fáknál jóval nagyobb mennyiségű port és szennyezőanyagot köt meg, elsőrangú a CO2 megkötésében és az oxigén termelésében, bevethető a talajerózió ellen, megköti a homokos talajokat, védvonalként ültetve porcsapdaként alkalmazható, fája pedig elsőrangú tüzelőanyag. Emellett vízzsaroló növény, vagyis vízigénye magas, és a termőtalajt is erősen igénybe veszi, ráadásul Magyarországon tájidegen elem lehet.

Az ígéret gyors növekedéshez tápanyag is kell, amit a növény felhasználhat a növekedéshez, lomb fejlesztéshez, ezért a lehullott lombot célszerű a fa alatt hagyni, hiába jó takarmánynak. Amennyiben a lombot szeretné hasznosítani valaki, úgy akkor előre gondoskodnia kell megfelelő talajelőkészítésről, fokozottan igaz ez energiaerdő telepítésekor. Tény, hogy a császárfának már az alapfaja is számos kedvező tulajdonsággal bír, gyors növekedés jellemzi, fája jó tüzelőanyag, valamint ipari felhasználásra is alkalmas, mélyre nyúló gyökérzete miatt pedig idősebb korára kevés öntözést kíván.
A különböző hibridek állítólag még jobb tulajdonságokkal bírnak, növekedésük még gyorsabb, fagytűrőképességük jobb, leveleik pedig nagyobbak. Az egyetlen hibrid, mellyel Magyarországon tudományos kísérletek folytak és folynak, a Smaragdfa® néven ismert Paulownia hibrid, mely nem azonos a császárfával, hanem egy triploid hibrid, magjai 100%-ban sterilek, így invazívnak nem tekinthető. A Smaragdfa®-val gödöllői Szent István Egyetem (SZIE) mezőgazdaság-tudományi kara is folytatott kísérleteket, a Corvinus Egyetem pedig két éve végez a Smaragdfa®-n eredményes CO2 asszimilációs és vízhasznosítási kísérleteket.

Mindebből az vonható le következtetésként, hogy a Paulownia tomentosa és hibridjei valóban ígéretesek, ha egyelőre még konkrétan csodafának nem is nevezhetjük őket. A császárfa egyébként nem valamiféle újkeletű divat hozadéka, sok helyen megtalálhatóak példányai, többek között a Budai Arborétumban vagy a Gellért-hegyen, de parkfaként is gyakori. A magról neveléshez az első lépés egy császárfa felkeresése az ősz derekán-végén, és a magok begyűjtése. A még fel nem nyílt toktermésből kiszedett magokat április környékéig tartsa hűtőszekrényben, majd május első napjaiban egy kerti földdel megtöltött ültetőládába szórja, és vékony réteg földdel fedje be.
A kikelő hajtásokat ültesse szét, és az első egy-két télen még mindenképp teleltesse védett helyen őket, ugyanis a császárfa legendás fagytűrőképessége csak az idősebb példányokra érvényes. Természetesen sokkal egyszerűbb és kockázatmentesebb előnevelt, konténeres csemetét ültetni. A SHAN TONG CSÁSZÁRFA egész évben telepíthető. Az ültetéshez az őszi-tavaszi időszakban (az erős fagyok kivételével novembertől április-májusiig) szabadgyökeres töveket és csemetéket, májustól októberig cserepezett csemetéket biztosítunk.
Az ültetés menete a következő: a kiásott talaj felét érdemes összekeverni érett trágyával (egy-két vödörnyi elegendő), és visszatölteni a gödörbe, úgy hogy a gödör mélysége 30-40 cm legyen, majd elhelyezni a csemetét. Így egy puha-laza táplálékban gazdag földet biztosítunk, amely a fiatal gyökerek gyors növekedését segíti elő. A tápanyag utánpótlást a szerves trágyán kívül belocsolással és/vagy mikroelemeket is tartalmazó levéltrágyával célszerű kiegészíteni (pl. Volldünger, Wuxal). Ennek gyakoriságát a talaj tápanyag gazdagsága befolyásolja (homokos talajon 1-2 heti rendszerességgel javasolt).

Lehet alkalmazni dréncsövet az öntözés segítéséhez, valamint különböző adalékanyagokat, mint a Gyökéritató. Kerttervezéskor gyakori igény, hogy a kert minél előbb árnyékos, hangulatos és „kész” hatású legyen. Sokan ilyenkor gyorsan növő fák után kezdenek kutatni, és hamar belefutnak a császárfába (Paulownia tomentosa). Kertészetekben is szívesen ajánlják, hiszen látványos lombja van, és tényleg elképesztő tempóban nő.
Kétségtelen, hogy a császárfa nyári szezonban dekoratív: nagy levelek, gyors növekedés, hamar árnyékot ad. A kerttervezőként azonban fontos, hogy ne csak az első néhány év látványát nézzem, hanem a következő évtizedeket is. Ha csak az első 5-10 évet nézzük, ez egy kifejezetten csábító csomag. A gyors növekedési erélynek mindig ára van. A császárfa igazi „nagy fogyasztó”: környezetéből nagy mennyiségű vizet és tápanyagot von el, így biztosítva a növekedéséhez szükséges energiát.
Apropó lomb - mi magyarok alig várjuk a változatos őszi lombszíneket, amikor beköszönt a hűvösebb évszak. A invazív növényfajok olyan idegenhonos fajok, amelyek természetes élőhelyeken terjedve kiszoríthatják az őshonos növényzetet. A császárfa jelenleg nem szerepel ezen az uniós tiltó listán, viszont a magyar 5/2020. (I. 31.) AM rendelet a nemzeti inváziós fajok között említi. Ha gyors növekedésű, árnyékot adó fát keresel, amely hosszú távon is a kert dísze marad, szerencsére több jó alternatíva is van.
- Gleditsia triacanthos ‘Skyline’ - tövis nélküli gledícsia (35-55 cm/év) - könnyen bírja a szárazságot és a városi klímát.
- Tilia tomentosa - ezüsthárs (35-50 cm/év) - hosszú élettartalmú faj, mély árnyékot ad, nem sarjadzik túlzottan.
A császárfa vonzó lehet első pillantásra: gyorsan nő, hamar ad árnyékot, egzotikus hatású. A kert nem néhány nyárra készül, hanem hosszú évekre, évtizedekre. Kevés olyan felkapott és sokat vizsgált fa van manapság, mint a császárfa, amit előszeretettel titulálnak csodafának, üdvözítő energiafának, energianövénynek, de díszfaként is sokan ódákat zengenek róla, hiszen megjelenése különleges, ugyanakkor annyira nem extravagáns, hogy kilógjon egy átlagos kert látványából, így sokféle okból tűnik ideális választásnak.
Vannak azonban negatív hírek is vele kapcsolatban, említik talajzsaroló növényként, és gyakran említik káros, invazív faként. Ez utóbbi kifejezés azt jelenti, hogy olyan növény, mely az adott tájegységen nem honos, de gyors növekedésével és szívós természetével hajlamos arra, hogy elszaporodjon, és kiszorítsa a helyi őshonos növényzetet. Vajon mi lehet az igazság? A fentiekben a császárfát mint kerti dísznövényt mutatom be és elemzem, tehát nem feltétlenül egyenlő a nagy tömegben ültetéssel vagy táj átalakításával.
A császárfát kerti körülmények között, a kerítésen belül pár darab vagy az utcafronton néhány példány esetében más megítélés alá kell vonni, mint a nagyarányú termesztésnél. A császárfa alapfaja Magyarországon őshonos kínai eredetű, de Európába Japánon keresztül érkezett meg először. A császárfa legendás fagytűrő képessége csak az idősebb példányokra igaz, így a fiatal növények érzékenyebbek a téli fagyokra.
A császárfa hibridjei között kiemelkedik a Smaragdfa®, amely triploid hibrid és magjai sterilok, így invazívnak nem tekinthető. E hibrid kapcsán végzett kutatások szerint CO2 asszimilációs és vízhasználati kísérletek is folynak, és pozitív eredmények látszanak. A hibridák között a kegyelmesebb tartósság és gyorsabb növekedés gyakran felmerülő előnyök.
Császárfa kritika - Császárfa vélemény: illúziók és mítoszok
Ültetési és gondozási alapelvek a gyakorlatban
A császárfa ültetésének első lépése a fa helyének kijelölése. A konténeres törzsű növények egész évben telepíthetők, míg a szabad gyökérrel rendelkező tövek csupán téli fagymentes időszakban ültethetők. Optimális ültetési gödör mérete 60x60 cm és 80 cm mélység, illetve akár 60 cm átmérőjű, 80-100 cm mély lyuk is megfelelhet. Ültetvények esetén a szokásos kiosztás 4×4 m, vagy 4×3 m 8 éves kitermelési ciklusnál, és 5×5 m 10-12 éves ciklusnál. Energiaerdő-telepítésnél a raszter általában 2×2 m vagy sűrűbb 2×1 m, 2-3 éves kitermelési ciklussal.
Az ültetés előtt a talajban 2-3 arasz mélyre komposztot vagy trágyát érdemes bekeverni, hogy a fiatal gyökerek gyorsan megtalálják a tápanyagot. A földlabda felszíne legyen egy síkban a talajjal, és a gödör fala közötti hézagot kitermelt földdel tömörítsük. Az indító beöntözés után heti 1-2 öntözés javasolt az ültetést követő időszakban. A császárfa vízigénye átlagosnál magasabb, ezért főleg szárazabb időben kiemelten fontos az öntözés, és nyáron célszerű csepegtető öntöző rendszert kiépíteni.
A fa gondozása során fontos a gyomtalanítás az első két évben, később a gyökérzet egyre mélyebbre hatol, így a gyomirtási igény csökken. A kártevők közül a hernyók lehetnek problémásak, de a gyorsan növő fákon ezek általában kevés kárt okoznak; szükség szerint védekezni lehet a szerek segítségével. A metszés célja a fa egészséges, szabályos küllemének fenntartása és a növekedés kordában tartása. Metszéskor először a beteg ágakat és a törzset felé mutató ágakat távolítsuk el, tavasszal vágjuk a fa alsó egyharmadát, és a rügy fölött végezzük a vágást, hogy erős új hajtások fejlődjenek.
Magról való szaporítás lehetséges: az első lépés az őszi közepe-vége táján egy császárfa felkeresése, magok begyűjtése, és április környékéig hűtőben tartása. Május elején egy kerti földdel töltött ültetőládába szórva lefedjük vékony földréteggel, a nedvesség megtartása érdekében fóliával takarjuk. A hajtások kiemelkedését követően ültetjük szét, és védett helyen teleltetjük az első időszakban.
A fagytűrő Shan Tong Császárfa bizonyítottan invazív-e? A tény az, hogy nem invazív: Magyarországon a Shan Tong fajtát és a többi hibridet - többek között - szigorú feltételek mellett használják, a magvak sterilitása és az invazív terjedés elleni védelem miatt. A növény-takarók között a tájolás és a talajviszonyok meghatározóak: a savas talajokat nem kedveli, optimális pH 5.0-8.5 között van, és a talajban a 15% körüli agyagtartalom kedvező. A gyökérzet mélysége jelentős, és a talajvízszint legyen alacsonyabban, hogy a fa nedvességtartaléka megfelelő legyen.
Gyakorlati tippek a gondozáshoz
- Öntözés: heti 1-2 alkalom, különösen száraz időszakban és kötöttebb talaj esetén.
- Talajkészítés: ültetéskor a gödör alját töltse meg komposzttal és trágyával; szükség szerint hidrogéllel segíthető a vízmegtartás.
- Gödörméret: 60×60 cm és 80 cm mélység ideális; lyukfúrás esetén 60 cm Ø és 80-100 cm mély lyuk megfelelő.
- Metszés: tavasszal a rügy fölött vágjunk, az ágak távolítva legyenek úgy, hogy a törzsnek legyen ideje regenerálódni.
- Védőképesség: a fiatal növények esetében kerítést vagy védőrendszert lehet használni a kártevők és a gyomtársulás ellen.