A betűkkel írt szöveg áttekintése szerint az igék csoportosítása a cselekvést kifejező igéktől a történést kifejezőkig, a létezést fejezőkig és az állapotváltozást kifejezőkig terjed. Az igék megkérdezésére szolgáló kérdések: „Mit csinál?”, „Mit cselekszik?”, „Mi történik vele?” ezek alapján megkülönböztetik a különböző igetípusokat. Ebben a részben a cselekvést kifejező igékre koncentrálunk, de érintjük a kapcsolódó témákat, mint a többágens környezet és a koordinációs mechanizmusok.
Cselekvést kifejező igék részletezése
Ha valamilyen cselekvést ki akarunk fejezni, akkor azt igékkel tesszük meg. Így tudjuk elmondani, hogy valaki csinál valamit. Mondatokban: Peti nagyon szépen zongorázik. A gyerekek a játszótéren mászókáznak. A varázsló a pálcájával varázsol.
Történést kifejező igék és a környezet modellezése
A történést kifejező igék közé azok a szavak tartoznak, amelyekkel ki tudjuk fejezni, hogy valamivel vagy valakivel történik valami. Ha nagy vihar van, akkor gyakran villámlik az ég. Ez már a harmadik olyan nap, amikor esik az eső. Délután nagyon erősen fújt a szél.
Létezést és állapotváltozást kifejező igék összefüggései
Ebbe a csoportba azok az igék tartoznak, amelyek létállapotot fejeznek ki, vagyis valakinek vagy valaminek a létezését jelentik. Ilyen igék például: van, él, lesz. Ebbe a csoportba tartoznak az állapotváltozást kifejező igék is: Zsófi örül a meglepetésnek. A kutyus szomorkodik. Bence télen mindig fázik.
Igényeld ingyenes gyakorlóprogramunkat és a bónusz nyelvtani témaköröket most, hogy gyermeked még többet gyakorolhasson! Tanulja meg Gyermeked is játékosan a nyelvtant oktatóprogramjaink segítségével, és gazdagodjon ő is sikerélményekkel nyelvtanból!
Átvezetés a többágentes környezetekhez és a tervkészítéshez
Eddig egyágenses környezetekkel (single-agent enviroments) foglalkoztunk, amelyben az ágensünk egyedül van. Amikor más ágensek is jelen vannak a környezetben, az ágensünk egyszerűen hozzáveheti őket a környezetről alkotott modelljéhez, az alapvető algoritmusainak módosítása nélkül. Sok esetben azonban ez gyenge teljesítményhez vezetne, mert többi ágenssel való foglalkozás nem azonos a környezet kezelésével. Ezért foglalkozunk a multiágens tervkészítéssel és annak problémáival.
A 2. fejezetben láthattuk, hogy a multiágens környezetek lehetnek együttműködők (cooperative) vagy versengők (competitive). Egy nagyon egyszerű kooperatív példával kezdünk: egy páros teniszcsapat tervkészítésével. Olyan tervek alkothatók, amelyek a csapat mindkét játékosának a cselekvéseit meghatározzák. Az ilyen tervek hatékony elkészítéséhez használható technikákat mutatunk be.
A hatékony tervkészítés hasznos, de nem garantálja a sikert. Az ágenseknek egyet kell érteniük a felhasznált tervben! Ez valamilyen koordinációt (coordination) feltételez, amit valószínűleg kommunikációval (communication) érhetünk el.
Kooperáció: közös célok és tervek
A páros teniszt játszó ágenscsapatoknak közös céljuk van, a meccs megnyerése, ami különböző részcélokat eredményez. Tegyük fel, hogy a játék egy pontján a közös céljuk az átütött labda visszaadása úgy, hogy legalább egyikőjük a hálót védi. Ezt a gondolatot egy multiágens tervkészítési (multiagent planning) problémával írhatjuk le, amint azt a 12.23. ábra mutatja. Két ágens együtt játszik, és négy pozíció egyikében lehetnek: Bal-Alapvonal, Jobb-Alapvonal, Bal-Háló és Jobb-Háló. Ez a jelölésrendszer két újdonságot vezet be. Először az Ágens(A, B) deklarálja, hogy két ágensünk van, A és B, akik a tervben szerepelnek. Másodszor minden cselekvés az ágenst explicit módon, mint egy paramétert említi, mert pontosan követnünk kell, melyik ágens mit csinál.
A multiágens tervkészítés problémája egy joint plan megoldását igényli, amely minden ágenshez tartalmaz cselekvéseket. Ha mindkét ágens ugyanazzal a tudásbázissal rendelkezne, és ez lenne az egyetlen megoldás, akkor minden rendben lenne; minden ágens meghatározná a megoldást, és együttesen végrehajtanák. Ha A a 2. tervet választja, és B az 1-et, akkor senki sem fogja visszaadni a labdát. Fordítva, ha A az 1-et és B a 2-t választja, akkor várhatóan összeütköznek egymással, senki nem adja vissza a labdát, és a háló is fedezetlenül marad.
Ezért a helyes együttes terv létezése nem jelenti, hogy a célt el is érjük. Az ágenseknek szükségük van egy koordinációs mechanizmusra, hogy ugyanazt az együttes tervet érjék el, sőt mi több, az ágensek közös tudással is kell rendelkezzenek. A 12.7.2-es szakasz a Többtestű tervezésre (multibody planning) fókuszál, amely azzal a problémával foglalkozik, hogy egy centralizált ágens diktálhatja a cselekvéseket a fizikai entitások számára. Az egyszerűség kedvéért feltételezzük a teljes megfigyelhetőséget, és a környezet lépéseinek szinkronizációját vizsgáljuk.
A szinkronizáció adja meg, hogyan legyen minden ágens azonos időben egy-egy cselekvésen, és hogyan legyen a közös terv végrehajtása koherens. A joint action fogalma azt írja le, hogy együttes cselekvésekből álló terv végrehajtása történik. Például a teniszprobléma kiemeli, hogy az 〈NoOp(A), Üt(B, Labda)〉 együttes cselekvés lehet az A és B ágensek között.
Koordináló mechanizmusok és konvenciók
A legegyszerűbb módszer, amivel ágensek egy csoportja biztosíthatja az egyetértést egy együttes tervben, hogy egy konvenciót (convention) fogadnak el az együttes cselekvés megkezdése előtt. A konvenció lehet például a „maradj a saját térfeleden” vagy az „egy játékos mindig a hálónál marad” típusú megkötés. Ezeket a konvenciókat társadalmi törvényszerűségekhez hasonlóan kezeljük.
Ha nincs hozzáférhető általános konvenció, az ágensek kommunikálhatnak (communication), hogy közös tudást érjenek el a megvalósítható összetett tervből. A kommunikáció nélküli megoldások helyett a plan recognition és a közös tudás megteremtése kerül előtérbe. A konvenciók alkalmazása bizonyos problémakörökhöz igazodik, és nem mindig általánosítható.
Az emergens viselkedés példákkal illusztrálható: ha minden madár azonos szabályrendszert követ, a csapat repülése egy emergens viselkedést mutat, és nincs szükség arra, hogy minden ágens ismerje a teljes összetett tervet. A konvenciók elkerülése érdekében a kommunikáció mint alternatíva kerül előtérbe, amely a másik félhez érhető tartalmakat jelölhet meg, de nem feltétlenül szóbeli információcserét jelent.
Különböző környezetek és versengés
A többágenses környezetek nem minden esetben kooperatívak: versengés (competition) is előfordul, például sakkban. A versengő környezetben az ágensek fel kell ismerjék, hogy vannak más ágensek, meg kell határozniuk a többiek terveit és interakcióit, és döntenek a legjobb cselekvésről. A minimax megoldások és a részben rendezett tervkészítés (HFH) technikák is relevánsak lehetnek, és a játékelméletben részletezett analógiák alapján vizsgálhatók.
Az „hajt végre” kifejezés leírása szabadon alkalmazható mind a vállalati, mind a döntéshozatali kontextusokra. Példakörnyezetként a vállalatok projektjei és a döntéseket végrehajtó személyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a tervezett tevékenységeket megvalósítsák. A hajt végre kifejezés magában foglalja a tervezést, az erőforrás-koordinációt, a végrehajtást és a monitorozást.
tags: #cselekvest #hajt #vegre