A külső kép készült: 2025 május 17. szombat A belső kép készült: 2025 május 17. Cím: 2161 Csomád, Kossuth u. Részletek:- egész évben tartanak esküvőket- a hét bármely napján tartanak esküvőket- parkolási lehetőség ingyenes- itt csak a templom lelkésze eskethet- legutóbb 2021-ben volt felújítva- tizennyolcadik században épült- műemléki védelem alatt áll 6951 törzsszámon és 6953 KÖH azonosítószámon
Ez a falu evangélikus vallását és történelmi gyökereit tükrözi, mely kifejeződik a templom építészeti stílusában és a közösség vallási életeiben.
A templom története és stílusa
A késő barokk stílusú templom 1783-84 között, tornya 1799-1800 között épült. A főoltára klasszicista stílusú. A templom 1784-ben már paplihát és iskolát is adott, és a gyülekezet 1784-ben anya-egyházként szerveződött. A kezdeti építés korában a templom egy imaház volt, amelyet a gyülekezet a későbbiekben bővített.
Az imaház kőből épült, hosszúkás négyszög alakban, torony nélkül, udvari bejárattal. A haranglábakra felerősített két harang hívogatott istentiszteletekre: a kisebbik 50 font súlyú volt, a nagyobbik pedig felirataival is jelentőséggel bírt. Az oltár kisméretű, a maglódi evangélikus gyülekezettől vették 1789-ben, és három képpel díszítették: az alsó az úrvacsorát, a középső a Szentháromságot, a felső Krisztus mennybemenetelét ábrázolta.
1795-ben orgonát rendelt meg a gyülekezet Herotek pesti orgonaépítőtől, amely 1795. február 11-én kötött szerződéssel lett megrendelve, és 1795. június 20-án készült el. A torony alapját 1799. szeptember 24-én rakták le, a torony 1800. július 20-án fejeződött be végleg; a torony végső magassága 21 m lett. Az építkezés során a meszet Csővárról, a faanyagot Gosztonyi Mihály hartyányi birtokáról hozták, és az ácsmunkát Véber György szélesi mester végezte. A toronyépítést adományokból fedezték, és az anyagyülekezetben öt garast, a filiákban három garast kértek lelkenként. A filiák között számos település volt, mint például Bottyány, Veresegyháza, Szada, Hartyán, Kisdorog és mások.
Az 1810-es évek elején tűzvész és fekete himlő súlyos károkat okozott: 1810. június 9-én tűz ütött ki, és a falu nagy része leégett, a templomtorony födémzete és a belső bútorzat a tűz martaléka lett. Ezt követően 1811-ben országos könyöradományt szerveztek, és a befolyt adományokból újjáépítették a falut, a templomot és a paplakot is.
A templom karzata 1914-ben meghosszabbították, és az 1914-es évben a karzatszárnyak a mai formájukhoz hasonlóan készültek. 1979-ben külső és belső renoválás történt, a villanyhálózat cseréje és a műemlék jellegű orgona felújítása részeként. Az egyházközösség jubileumi éve az 1984-es év volt, a templom és közösség kétszáz éves évfordulóját megünnepelve.
Közösségi élet és vallási gyakorlat
Istentiszteletet minden vasárnap 11 órakor tartanak. A templomot az 1780-as évekhez hasonlóan a közösség részvételével és részvétel nélkül szervezik, és a vallási élet fontos része a házias istentiszteletek és böjt reggeli áhítatok.
Az 1840-es és az 1879-es években új harangokat adtak útjára; a nagy harang 237 kg volt, amelyet korábban 1774-ben készített a Máté Szalkay nemes református egyház, amelyet 1916-ban az I. világháború alatt hadicélra leszereltek. A kisebb harang 195 kg volt, amelyet Gosztonyi János felügyelő és neje Rudnay Izabella öntött Budapesten 1879-ben, a gyülekezet adományából. 1921-ben az I. világháború idején a harangokat hadicélokra elvitték, majd újakat készíttetett a gyülekezet.
A gyülekezet tagjai között a prédikációk mellett a tanító és vallási oktatás is fontos szerepet töltött be; az iskolai tanítók közül többen magyar nyelven adták át tudásukat, és a magyar nyelv oktatását is támogatották. A településen a lakosok nagy része földműveléssel foglalkozott, és a közösség tagjai közösen dolgoztak a templom és a közösségi épületek fenntartásán.
Különleges események és emlékek
A templomépítéshez és a közösség megalapításához kapcsolódó események közé tartozik a János-napi felvonuló ünnepségekben rejlő korai bűnbánati napok és a terménytelen évek miatti megtartott közösségi emlékek.
Az 1831. augusztus 15-én Péteriben hozott esperesi közgyűlés meghatározta, hogy a jegyzőkönyvekben és levelezésben magyar nyelvet kell használni, és hogy a lelkésznek is tökéletes magyar nyelvtudással kell rendelkeznie. Ez a döntés jelentős hatással volt a helyi oktatás nyelvére és a gyülekezet vezetésére, amelyhez Esztergály Mihály alesperesnek is jelentős érdemei voltak. A gyülekezet 1783-as megalapítása és a templomépítés 1784-es befejezése után a magyar nyelv és kultúra megerősödése a közösség egyik fő célja lett.
A falu történetében számos fontos részlet maradt fenn: a templom és a paplak elhelyezése közös szerves egységben, a keresztyén hit és az iskola összekapcsolódása, valamint a közösség életének reformkori és későbbi állomásai.
Megközelítés és értékek
A templom az 1700-as évek végén megépült, majd többszöri felújításon ment keresztül, megőrizve az évszázados vallási és építészeti hagyományokat. A helyi közösség számára a templom nem csak istentiszteleti hely, hanem a kulturális és oktatási örökség őrzője is.
tags: #csomadi #evangelikus #parokia