A természetes hajszínt a génekben kódolt eritromelanin, eumelanin és feomelanin mennyisége határozza meg. A kétféle melanint a melanociták termelik. Az eumelanin barna-fekete színű, és elsősorban azt határozza meg, hogy milyen sötét lesz a haj. A feomelanin vörös-arany színű, és a szőke vagy a vörös haj tartalmazza belőle a legtöbbet. Ezek mennyisége és aránya határozza meg a természetes hajszínt. Ha ezek a színezékek hiányoznak, akkor a haj egészen világos lesz. Ez albinizmus esetén fordul elő.
A hajszínek eloszlása az európaiak terjeszkedése előtt is változatos volt. A barna a leggyakoribb hajszín Európában és az Egyesült Államokban és a világ más részein. A barna hajszínért nagyobbrészt az eumelanin, kevésbé a pheomelanin felelős. Európában a mediterrán térségek jellemző sötétbarna színe észak felé egyre világosabbá válik, és átmegy szőkébe.
A leggyakoribb hajszínek és jellemzőik
Fekete haj
A fekete hajszín a legnagyobb világjelentőségű hajszín és az első emberek hajszíne. A világ népességének 70%-a fekete hajú. Az europid fekete hajszín inkább nagyon sötétbarna, míg a többi rasszra a mélyfekete haj a jellemző.
Barna haj
A barna hajszín a leggyakoribb Európában és az Egyesült Államokban, valamint a világ más részein is. A barna hajszínért nagyobbrészt az eumelanin, kevésbé a pheomelanin felelős. Európában a mediterrán térségek jellemző sötétbarna színe észak felé egyre világosabbá válik, és átmegy szőkébe.
Szőke haj
A szőke hajszínt a pheomelanin és az eumelanin kis mennyisége alakítja ki. A világ népességének mindössze 2%-a felnőttként is szőke. Eredetileg Észak- és Kelet-Európára volt jellemző, de Kelet-Európában is az északi kapcsolatokra vezethető vissza. Közép- és Kelet-Ausztrália őslakóinak körében is előfordul, leginkább a nők és a gyermekek körében. Új-Guineában is Melanéziában is lehet szőke őslakókkal találkozni. Számos legenda mesél szőke vagy vörös indiánokról, akik Kolumbusz felfedezése előtt már Amerikában éltek. A Missouri mellett élő mandan és a Peruban lakó csacsapoja népesség utódainál fordul elő a világosabb hajszín.
Vörös haj
A vörös hajszínért a sok pheomelanin és kevés eumelanin felelős. Elterjedése a szőkééhez hasonló. A világ népességének 1-2%-a vörös, de a skótok 13%-a vörös hajú.
Ősz haj
Az ősz haj az idősekre jellemző; az ősz hajszálak az öregedés folyamán jelennek meg. A fehér színt a hajszál belsejében levő levegő jelenléte okozza. A szürke ősz szín a fehérre őszült és a még nem ősz hajszálak keveréke. A haj rendszerint lassan, szálanként őszül, de van, aki hirtelen őszül meg. Az őszülést az okozza, hogy az öregedés vagy egy betegség miatt lecsökken a festékanyagok termeléséhez szükséges tirozin mennyisége. A hajszálak élettartama 3-7 év. Ezután kihullanak, és helyükre új szál nő. Az öregedés folyamán egyre kevesebb lesz a színes haj, és egyre több az ősz. A szakállhoz hasonlóan a halántékon a legrövidebb a hajszálak növekedési ideje, az őszülés többnyire itt kezdődik. Vannak olyan esetek, amikor a már elég fiatal korban akár 20 év alatt is elkezdődik az őszülés. Egy újabb vizsgálat szerint az őszülés oka az őssejtek pusztulása. Az Amerikai Egyesült Államokban végzett állatkísérletek szerint a szőr, illetve haj kifehéredik, ha bizonyos őssejtek száma lecsökken a bőrben. A melanintermelő melanociták ezekből jönnek létre.
A hajszínek és a kultúra
A hajfestés egészen az ókori egyiptomiakig vezethető vissza. Az egyházatyák erkölcsileg kritizálták, és eszkatologikus fontosságúvá tették. A hagyományos keresztény hozzáállást csak az 1860 körüli évek változtatták meg, amikor a hajfestést modernizálták. Ettől kezdve igyekeztek természetes hatást kelteni, és népszerűsíteni a hajfestést a hollywoodi sztárok bevonásával.
Az angol nyelvben a hajszínek leírása néha árnyaltabb lehet, mint más nyelvekben. Míg a sötét hajszínek (fekete, sötétbarna) általában egyértelműek, a szőke hajszíneknek számos specifikus kifejezése létezik. A hajszín gyakran szerepel a személyleírásokban, mint például "sötét szőke haj", "világosszőke haj", "aranyszőke haj".
Hajfestékek története: A természetes festékektől a neon árnyalatokig
A hajszín és a genetika
Néhány génünk személyenként eltérő, mint például azok, amelyek meghatározzák a szem vagy a hajszínt. Bizonyos gének kiválasztása, például a hajszínre vonatkozó, kikapcsolhat egy másik gént, például a hosszabb élettartamra vonatkozót. A hajszín önmagában is éppoly fontos lehet, mint a bőrszín.
A hajszínek angolul történő leírásakor fontos figyelembe venni az árnyalatokat és a konkrét kifejezéseket. Például a "brown hair" mellett létezik a "brunette" is, amely gyakran sötétebb árnyalatot jelent. A szőke hajszíneknél pedig olyan kifejezésekkel találkozhatunk, mint a "blond", "fair hair", "golden hair", "ash blond", attól függően, milyen árnyalatról van szó.
| Magyar megnevezés | Angol megnevezés | Leírás |
|---|---|---|
| Fekete haj | Black hair | A legintenzívebb szín, magas eumelanin tartalommal. |
| Sötétbarna haj | Dark brown hair | Erős barna árnyalat, magas eumelanin tartalommal. |
| Barna haj | Brown hair / Brunette | A leggyakoribb hajszín, változatos árnyalatokkal. |
| Szőke haj | Blond hair / Fair hair | Világos szín, alacsony melanintartalommal. |
| Vörös haj | Red hair / Ginger hair | Jellemzően magas feomelanin tartalom. |
| Ősz haj | Grey hair / White hair | A melanin termelésének csökkenése vagy megszűnése miatt. |
A hajszín meghatározása nem csak esztétikai kérdés, hanem a genetikai háttér és a biológiai folyamatok lenyomata is. Az angol nyelv gazdag szókészlete segít pontosan leírni ezeket az árnyalatokat, legyen szó a természetes színekről vagy a divatos hajfestési trendekről.
