Évről-évre visszatérő jelenség a fejtetvesség előfordulása a gyermekközösségekben, elsősorban az általános iskolákban, de esetenként az óvodákban és a bölcsődékben is.
Napjainkban lehetőség van arra, hogy a gyermekeket ettől az élősködőtől gyorsan megszabadítsuk, tetűmentessé tegyük.
A fejtetű (Pediculus humanus capitis) 3-4 mm nagyságú, ovális alakú, szárnyatlan, hatlábú rovar, amely színét a haj színének megfelelően változtathatja.
A tetveknek igen fejlett kapaszkodási ösztönük van, karmaik bicskaszerűen csukhatók vissza a lábszárra, így vérszívás idején szinte letéphetetlenül rögzítik magukat.
A tetvek repülni, ugrani nem képesek, de a fejbőrön viszonylag gyorsan tudnak mászni.
Kerülik a fényt, ezért ritkán láthatók.
A nőstény naponta 6-8 ovális alakú, apró, gyöngyházfényű petét (serkét) rak, amelyeket erős cement anyaggal a hajszálak tövéhez ragaszt, elsősorban a halánték- és tarkótájra.
Minthogy a haj egy hónap alatt kb. 1,5-2 cm-t nő, ezért a serkék fejbőrtől való távolságából megközelítőleg megállapíthatjuk, hogy mikor keletkezett a fertőzés.
A lárva a serkéből 6-8 nap alatt kel ki, az üres burok a hajszálon marad.
A lárva 7-10 nap után felnő, tetű lesz belőle és maga is képes petéket rakni.
A fejtetű mindig a hajban marad, lábaival a hajszálakon kapaszkodik.
Kizárólag az ember vérét szívja, naponta 6-12 alkalommal.
Az éhezést rosszul tűri, emberi vér híján pár napon belül elpusztul.
Szaporodásuk aránylag gyors, egy nőstény tető életében 2-4 hetes időszakban akár 200 utód is származhat, tehát az eltetvesedés viszonylag gyorsan bekövetkezhet.
Előfordulásuk bárkin előfordulhat, járványszerűen leginkább a gyermekközösségekben észlelhető.
Igén gyakran az erősen tetves gyermek lehet kiinduló forrása egy egész közösség eltetvesedésének, ami általában iskolakezdéskor tapasztalható.
A fejtetvek fertőző megbetegedést nem terjesztenek!
Ártalmuk elsősorban abból ered, hogy a vérszívó rovarok nyálmirigyének véralvadásgátló, értágító és viszketést kiváltó anyagokat tartalmazó váladéka az emberi szervezetbe jutva bőrizgalmat, duzzanatot és gyulladást okozhat.
A testidegen fehérjékkel szemben az ember fokozatosan érzékennyé is válhat.
Az allergia azonban csak egy-két hét múlva, az ismételt csípések hatására fejlődik ki.
A viszketés miatt a gyakori vakarózás felsebzi a bőrt, ennek következtében másodlagos fertőzés, majd gennyesedés keletkezhet, de előfordulhat mélyre ható gyulladás is.
A közvetlen érintkezés a terjedés fő lehetősége.
A fejtetű meglehetősen gyakorri a gyerekek, különösen a kisiskolások körében, mivel ebben a korban jóval több közöttük a testi érintkezés.
Leggyakrabban úgy terjed, hogy a gyerekek játszás közben összedugják a fejüket, vagy közel hajolnak egymáshoz.
Közös használati tárggyal, például fésű, kendő, sapka, párna révén is terjedhet.
Az iskolában megfertőzött gyerekek ezután már könnyen továbbadhatják a parazitákat és így újabb közösségekben fertőzést okozhatnak.
Felderítésük nem könnyű, mivel a vérszívás nehezen vehető észre, ugyanis a viszketés a befecskendezett nyál hatására csak 15-30 perc múlva jelentkezik.
A fejtetvességre igen gyakran a gyermek füle körüli vakaródzás hívja fel a figyelmet.
Ilyenkor a hajat lazán szét kell bontani, és elsősorban a fülek melletti, illetve mögötti területet valamint a tarkótájat kell átvizsgálni.
Mivel a tetvek fény elől gyorsan menekülnek, ezért főleg a serkéket kell keresni.
Amíg csak elvétve akad élő tetű, azt nehéz megtalálni, viszont a hajszálakon erősen tapadó, fénylő, áttetsző színű serke könnyen felismerhető.
A serkét a fehér és piszkos sárga közötti szín jellemzi, míg az élő tetvek színe a fogyasztott vértáplálék mennyiségétől függően a világossárga és a sötét bordó között változhat.
A korpától való elkülönítés sok esetben igen nehéz, azonban a serkét kézzel nem lehet leseperni, míg a korpát igen.
Az élő serke a két köröm között összenyomva pattanó hangot ad, míg az elpusztultaknál, illetve a korpánál ez nem tapasztalható.
Sűrű fogazatú fésűvel a tetvek a hajból könnyen kifésülhetők és szabad szemmel is jól észrevehetők.
A fejtetvesség vizsgálatát kézi nagyító használata megkönnyíti.
Irtásuk aránylag egyszerű, feltéve, hogy mindenki együttműködik.
A fejtetvek eltávolításához használjunk speciális, erre a célra kifejlesztett tetűölő készítményeket.
A megvásárolt irtószert minden esetben a címkén lévő használati utasítás szerint, nagy gondossággal alkalmazzuk.
A címkén feltüntetett hatás kizárólag az Országos Tiszti főorvosi Hivatal által engedélyezett, OTH engedélyszámmal ellátott, Országos Epidemiológiai Központ által hatástani szempontból bevizsgált tetűirtó szerek esetén garantálható.
Az említett készítmények hatása vegyi úton érvényesül, és mind a mozgó alakokat (lárvák, imágók) mind a tetveket (készítményenként különböző időtartam alatt) biztosan elpusztítják.
Bedörzsölés: Erre a NITTYFOR és a PEDEX tetűirtó hajszesz alkalmas, amivel a hajas fejbőrt és a hajat gondosan át kell nedvesíteni.
A felvitt készítményt megszáradásig hagyjuk a hajon, és a behatási idő alatt a mozgó tetvek és serkék is elpusztulnak.
A fenti időtartam elteltével samponnal végezzünk hajmosást és az elpusztult tetveket a mosóvízzel távolítsuk el.
Bekenés: Az erre alkalmas tetűirtó készítmények alkalmazási módja eltérő.
A NITTYFOR tetűirtó hajkrém és a NIX tetűirtó szer használata során a kezelés előtt a szokásos módon, samponnal mossunk hajat, majd alaposan öblítsük le és töröljük meg úgy, hogy nedves maradjon.
A tetűirtó szert juttassuk a nedves hajra olyan mennyiségben, hogy az a hajat és a hajas fejbőrt teljesen beborítsa.
A készítményt 10 (NIX), illetve 15 (NITTYFOR) perc múlva gondosan öblítsük le.
A NOVOPED tetűirtó hajszesz alkalmazásakor a készítménnyel a száraz hajat és a hajas fejbőrt gondosan nedvesítsük át, majd száradás után hagyjuk legalább 6 órán keresztül a fejen.
Ezt követően a szokásos módon, samponnal mossunk hajat.
A PARASIDOSE tetűirtó sampon használatakor a hajat nedvesítsük be, majd a samponnal mossunk hajat, és a habot hagyjuk a hajon 3 percig, majd leöblítsük.
Mivel a tetűmentesség e készítmény esetén kizárólag többszöri hajmosással biztosítható, ezért még két alkalommal ismételjünk hajmosást tetűirtó samponnal.
Minden tetűirtó szer alkalmazásakor betartandó: ügyelni kell arra, hogy a tetűirtó szer ne kerüljön a szembe, mert kötőhártya-gyulladást okozhat.
A gyermek csukott szemét vattával kell védeni, és amennyiben a szemébe jut, vagy a nyálkahártyára kerül, bő tiszta vízzel el kell távolítani azt.
Kisebesedett bőrfelületre nem szabad alkalmazni.
A tetűirtószeres kezeléstől a serkék is biztosan elpusztulnak, de a hajszálon megtapadó életképtelen serkéket nehéz megkülönböztetni a még élő serkéktől.
Ezért a tetűirtószeres kezelés elpusztult serkéket a gyermek hajáról el kell távolítani, ugyanis a serkementesség jelzi, hogy a kezelés során gondosan jártunk el.
Mivel a serkék a hajszálakhoz cementszerű anyaggal rögzülnek, az elpusztult serkék eltávolítása gyakran nem könnyű.
Az elhalt serkék eltávolítását ecetbe mártott sűrűfésűvel lehet elvégezni, vagy a serkét a hajszálról körömmel, csipesszel lehúzni, vagy egyszerűen le kell vágni a hajszált.
A fésűn, kefén, használati tárgyakon található fejtetvek tetűirtószerben 10 perces áztatással elpusztíthatók.
Ezt követően a használati tárgyakat meleg, szappanos vízzel le kell mosni, a törülközőt, ruhát, ágyneműt pedig ki kell mosni és vasalni kell.
A tetvek irtásához nem szükséges nagyon magas vagy hosszan tartó hőhatás, mivel ezek 50-60 °C-on percek alatt elpusztulnak.
Fontos megjegyezni, hogy nemcsak a fertőzött személy kezelése indokolt, hanem közvetlen környezete is, hogy ne maradjon fertőző góc, mert akkor könnyen visszafertőződés alakulhat ki.
Megelőzésük egyik leghatékonyabb tényezője a szülői gondoskodás.
A személyes tapasztalatinak hiánya miatt a szülő gyakran nem veszi észre, ha a gyermeke tetvesen érkezik haza, ezért a közösségbe tetvesen engedi el.
Fel kell figyelni arra, ha a gyermek gyakran vakarja a fejét, különösen a füle körül.
Kellő gondot kell fordítani a rendszeres hajápolásra, a hajmosásra és fésülésre, ellenkező esetben a hajra került fejtetű gyorsan elszaporodhat.
Ezért a gyermek tisztálkodásának és fésülködésének rendszeres ellenőrzése nagyon fontos.
Legalább heti gyakorisággal át kell vizsgálni a gyermek haját, nincs-e benne élő tetű vagy serke.
A NITTYFOR és a PEDEX tetűirtó hajszesz megelőzésre is megfelelő.
Ilyen célra alkalmazásuk akkor javasolható, ha a fejtetűvel történő újrafertőződés veszélye fennáll.
Melőzés céljára a készítményt hajmosás után használjuk, és száradás után hagyjuk a hajon, mert a készítmény tetűirtó hatása a következő hajmosásig fennmarad.
A PARANIT és a PARASIDOSE fejtetű-riasztó aeroszol használatakor reggel, a szokásos hajápolást követően a hajat permetezzük be, majd hagyjuk rászáradni.
Hajszárítót ne használjunk.
Fejtetvesség közösségi előfordulásának veszélye esetén a kezelést 48 óránként, a gyermek reggeli iskolába indulása előtt, valamint minden hajmosást követően ismételjük meg.
A tetűirtó- illetve riasztó szerek fejmosás utáni alkalmazása biztosan meggátolja a hívatlan vendégek megjelenését és a következő hajmosásig biztosítja a tetűmentességet.
Ha a gyermek olyan közösségbe jár, ahol fejtetvesség fordult elő, a Nittyfor vagy Pedex tetűirtó hajszesz ilyen célra történő alkalmazásán túlmenően - rendkívül fontos annak meghatározása, hogy a tetves személy kitől kaphatta meg, illetve kinek adhatta tovább.
Téves hiedelem, hogy a tetvesség csak piszkos, elhanyagolt családokban fordul elő.
A fejtetű a piszkos és tiszta hajat egyaránt elárasztja, bárkinél előfordulhat.
A szülők és a környezet felelőssége a mielőbbi felismerésben és kezelésben áll a továbbterjedés megállításáért.
A tetvesség megelőzése és csökkentése érdekében az iskola-egészségügyi hálózat az iskola tanév kezdetén tetvességi vizsgálatokat végez.
A fejtetves gyermek kezelése elsődlegesen a szülő feladata és kötelessége, ezért erről írásban értesítik a szülőt a szükséges otthoni kezelés érdekében.
Szociális rászorultság esetén a tetűirtószert a Polgármesteri Hivatalok biztosítják.
A tetvesség elleni eredményes munka az orvos/védőnő, szülő, pedagógus, gondozó és a Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv szoros együttműködését teszi szükségessé.
Jogszabályi előírások szerint minden érintett köteles alávetni magát a tetvesség felderítésére és megszüntetésére irányuló eljárásoknak.