Az NMHH Internet Hotline (IH) 2023-ban 119 bejelentést kezelhetett hozzájárulás nélkül megosztott intim felvételről, és 2022-ben 123 ilyen jelzés érkezett. Világszerte elterjedt és nagy kihívást jelentő online visszaélésről van szó, amely ellen mind jogi, mind technikai lépésekkel igyekeznek fellépni a különböző szervezetek. Intim képpel való visszaélésnek nevezzük az intim képek vagy videók hozzájárulás nélküli, nem beleegyezésen alapuló megosztását. A visszaélés egyik fő motivációja jellemzően a bosszú és a megszégyenítés. Bár súlyos jogsértés, a világban működő hotline-ok tapasztalata szerint mégis számos felnőtt intim felvételével élnek vissza.
Ez nemcsak jelentős lelki sérüléseket okozhat, de online zaklatás, megalázás, megszégyenítés alapjául szolgálhat, és negatív hatással lehet a munkaerőpiaci elhelyezkedési esélyekre, valamint az áldozat személyes, privát életére is. Az IH elsősorban a hozzájárulás nélkül közzétett tartalom bejelentési kategóriájában kap jelzéseket. 2023-ban a kategóriában érkező összes bejelentés harmadát, 32 százalékot tettek ki, míg 2022-ben a 39 százalékát.
Az IH-elemzők szerint ez a tendencia a jövőben is jellemző lehet; a visszaélések számában csökkenés nem várható. Az IH minden esetben megvizsgálja a sérelmezett tartalmat, és ha elérhető, jelzést küld a tartalom- vagy tárhelyszolgáltatónak a közreműködés érdekében a felvétel eltávolítására. Fontos megjegyezni, hogy az IH közvetítőként jár el a bejelentő és a szolgáltató között; nem rendelkezik hatósági jogkörrel, így a szolgáltatót nem kötelezheti, csak kérheti eltávolítását. Továbbá több olyan külföldi tárhelyet üzemeltető oldal létezik, amelyek kifejezetten az intim képek közzétételére szolgálnak, sok esetben bosszúból.
Az IH felhívja a figyelmet arra, hogy mindenkinek joga van nemet mondani; senki sem tartozik másnak intim felvétellel, legyen szó felnőtt vagy gyerek személyről. A segítségkérés kapcsán az egyik legnagyobb probléma az áldozathibáztatás jelensége. 2021 óta működik a brit Revenge Porn Helpline által üzemeltetett StopNCII.org, amely kifejezetten azoknak nyújt segítséget, akik feltételezik, hogy intim képüket hozzájárulás nélkül megosztották. Az IH partneri együttműködő partnereként a Google is reagált a problémára: 2023 augusztusától új adatvédelmi fejlesztést jelentett be, amely megkönnyíti a személyes tartalmak eltávolítását és az érintett fotók linkjeinek eltávolítását a Google keresési találatai közül. A Google egyedi űrlapjának kitöltésével a visszaéléssel érintett személy indíthatja el az eltávolítást.
Ha az áldozat lelki támogatásra van szüksége, 16-24 éves kor között a Kék Vonal 116-111-es számon, 24 éves kor felett a 116-123-as ingyenes lelki elsősegély-szám hívható. A gyermekpornográfiáról szóló részeknél fontos megállapítani, hogy a tiltott tartalmak terjesztése a gyermekek szexuális kizsákmányolását jelenti, és a modernebb infokommunikációs környezetben a következmények súlyosabbak lehetnek, mivel a felvételek hosszú éveken át elérhetők maradhatnak digitális környezetben is. A nemzetközi jog és a hazai jogszabályok közös pontja, hogy a gyermekek kizsákmányolása és a nemi erőszak minden formája ellen határozott intézkedéseket kell tenni. A Lanzarote és a Budapesti Egyezmények is ennek megfelelően próbálják egységesíteni a fogalmakat és a jogkövetkezményeket.
A gyermekpornográfiára vonatkozó nemzetközi standardok között találhatóak konkrét definíciók a gyermek fogalmának meghatározásáról és a vizuális ábrázolásokról. A Lanzarote Egyezmény szerint a gyermekpornográfia olyan vizuális tartalmat jelent, amelyen a valós vagy igencsak valóságos szexuális tevékenységet mutató kiskorú látható, vagy olyan ábrázolást, amely a kiskorút elsődlegesen szexuális célból ábrázolja. A Budapesti Egyezmény ezzel szemben a tartalom-bűncselekmények között szabályozta először a gyermekpornográfiát, és az elkövetés célja gyakran erkölcsi kár okozása. A jogi felelősség a különböző joghatóságokban eltérő lehet, például a magáncélú felhasználás és közlés kérdései bizonytalankodnak. A gyermekvédelmi célok érdekében fontos az együttműködés és a közös jogi nyilatkozatok kialakítása. Az ENSZ Egyezményeinek és a Budapesti és Lanzarote egyezményeknek közös pontja a gyermekek védelme a nemi kizsákmányolástól és a szexuális visszaélésektől. A gyakorlatban az olyan fogalmak, mint a “grooming” vagy a “félelemkeltés” a digitális környezetben is érintenek minket, ezért szükséges előírásokkal és technológiákkal védeni a gyerekeket. A nemzetközi és hazai szabályozásokban megjelenik a digitális környezetre kiterjedő felelősség és a technológiai megoldások kihasználása a gyermekek védelmében, például a webkamerás tevékenységek és a közösségi platformok átvilágítása során.
Az európai és hazai jogszabályok közti különbségek közé tartozik, hogy a virtuális gyermekpornográfiát egyes országok büntetik (például Németországban, Franciaországban és az Egyesült Királyságban), míg Magyarországon 2021-ig a valós személyeket ábrázoló tárgykörökre koncentráltak. Az új hazai szabályozás a fiktív személyek valósághű ábrázolását is büntetni kezdi, és a Budapesti Egyezmény értelmében a számítógépes rendszeren keresztüli előállítást és terjesztést is büntetendővé teszi. A Grooming-rendszer a digitális térben is kezelendő, és a szabályozás a minimalizálását és a megelőzését szolgálja. A gyermekek védelmében szükség van a nemzetközi együttműködés erősítésére és a határokon átívelő jogérvényesítésre.
Végül a reklám- és internetbiztonság területén a 2024-es törvénymódosítás részletezi, hogy a kiskorúak védelmére irányuló jogszabályok fokozottabban jelenjenek meg a közösségi és videómegosztó szolgáltatásoknál is. A módosítás előírja, hogy a szolgáltatók technikai megoldásokkal és korlátozásokkal tegyék lehetővé a kiskorú felhasználók védelmét, ideértve a fekete listák és a biztonságos online hozzáférés alkalmazását. A szabályozás technológiasemleges marad, és a szolgáltatók felelőssége, hogy az előfizetőket megfelelően értesítsék és a szükséges megoldásokat bevezessék.
