A mögöttünk álló farsangi időszakban igyekeztem többnyire táncos jellegű dalokat válogatni. Előkerült a Még azt mondják… kezdetű is. Kérdésemre, hogy mi az a párta, rázták a fejüket a gyerekek. Nekik csak a Spárta szónak van értelme. Hát akkor nézzük! Az OH 5. osztályos Énekeskönyvének 17. oldalán látható egy pár, a lányon párta. Nem is baj, hogy hátulról látjuk őket, így megnézhetjük a szép hosszú hajfonatot, a szalagot, amely rögzíti a pártát. Kik hordták ezt a fejdíszt? Szólás: pártában maradt - jelentése: nem ment férjhez (csípősebben: vénlány, nem kellett senkinek). Szintén csakis a lányoknak volt megengedett, hogy fedetlen fővel és leengedett - de befont! Innen a hajadonfőtt kifejezés, ami azt jelenti: fedetlen fővel. (Férfiak is hajadonfőtt járnak, akik fejfedő nélkül járnak.) Hogyan? A konty fölött főkötőt vagy fejkendőt viselt a férjes asszony, (nem járhatott hajadonfőtt). A fiatal asszony neve: menyecske. (Ld. Idetartozik még a nyoszolyólány kifejezés: a nyoszolyója fekhelyt jelent. A nyoszolyólányok készítették el az ifjú pár hitvesi ágyát (van is nagy kuncogás, amikor ezt elmondom… 🙂 ) Ma koszorúslányoknak nevezzük őket, és nincs ilyen szerepük. Háztűznéző: még nem lánykérés! Kosarat kap, kikosarazzák: visszautasítják. Ugyanez a téma a szüret idején is szóba kerülhet, a lakodalmak a szüret utáni időszakban is népszerűek voltak (ennek régi neve kisfarsang, és adventig tart); de több dalnál, pl. 2023. A hajadon olyan felnőtt nő, aki még nem volt házas.
Leggyakrabban hivatalos dokumentumokban, űrlapokon, illetve jogi nyelvezetben találkozni a kifejezéssel, ahol a családi állapot egyik lehetséges kategóriaként használják. Régebben a hajadon lányok gyakran a szüleik házában éltek addig, amíg férjhez nem mentek. A modern társadalmakban ez a megkülönböztetés már kevésbé hangsúlyos, de a kifejezés ma is része a hivatalos nyelvhasználatnak. Például népszámlálási adatlapokon jelölhető a hajadon státusz a családi állapotnál.
Az irodalmi művekben gyakran találkozhatunk az általában gúnyosan használt vénlány vagy vénkisasszony kifejezésekkel is, amik az idősebb hajadon nőket jelentik. A kifejezést ritkán fedetlen fejű értelemben is használták. Ellentéte: férjezett, asszony.
Publikálva: 2025. 1. §. A Tóra-adás előtti időkben, ha egy férfi és egy nő találkozott az utcán, és együtt elhatározták, hogy egybekelnek, a férfi hazavitte a nőt, intim kapcsolatot létesített vele, és ezáltal a feleségévé tette. A Tóra-adás után a zsidóknak megparancsoltatott, hogy ha egy férfi feleségül kíván venni egy nőt, akkor először tanúk jelenlétében kell feleségeként megszereznie, és csak ezután válik a feleségévé.
2. A megszerzésnek ezt a stádiumát általánosan éruszinnak (eljegyzésnek) vagy kidusinnak (fölszentelésnek) nevezik. 3. §. Miután az eljegyzés művelete hivatalosan megtörtént, és a nő mekudeset lett, férjes asszonynak tekintendő, noha a nemi aktus még nem történt meg, és a nő még nem lépett be a férje házába. Ha az apján kívül bárki más nemi kapcsolatot létesít vele, az a bíróság halálos ítéletének teszi ki magát.
4. §. Ha egy férfi a Tóra-adás előtti időkben találkozott egy nővel az utcán, és mindketten óhajtották, a férfi fizethetett neki, és „az út szélén” nemi kapcsolatot létesíthetett vele, aztán otthagyhatta. 5-6. §. Vannak más nők, akiknek esetében a szóbeli hagyomány tiltja intim kapcsolat létesítését; ezek a tilalmak rabbinikus eredetűek. Ezeket a nőket snijotnak (másodlagosnak) nevezik. 7-8. §. A rabbinikus rendelkezés szerint az elvált asszony és a chálicán keresztül ment asszony státusa azonos, és tilos pappal viszonyt létesítenie. Vannak bizonyos viszonyok, amelyekre valamilyen tevőleges parancsolatból származó tilalom vonatkozik.
9-12. §. A házassági szerződés (kötubá) és a hozzá tartozó részletek: miként alakul a szüzesség és a kelengye, milyen összegek járnak a nőnek, mit jelent a tilalom és a járulékos kötelezettségek. A kötubát írása a vőlegény kötelessége a chupá alá lépés előtt. 12-14. §. A hét napos ünneplés, a szüzesség és a házasság ünnepi részei. 15-16. §. A szertartások időzítése, a per helyi kötelezettségek és a kiskorú lány eljegyzése. 17-18. §. Ha a férfi eljegyzi a kiskorú lányt, a lány nára lettsége és a bogeret állapotának időtartama meghatározott. 19-21. §. Ha a férfi lejár az ideje, köteles eltartani a nőt; a házassági szerződés részletei és a mennyiségi kedvezmények. 22-24. §. Eljegyzés és kötubá körüli további előírások. A rabbinikus törvény szerint a házasság korábban beléphet a chupa alá, de ha a házassághoz nincsenek házassági áldások, a nő továbbra is jegyben volt állapotban marad.
Napjainkban az eljegyzés és az esküvő egy időben zajlik, ezért az okmánynak a szertartás megkezdése előtt el kell készülnie. A jegyességgel összefüggő áldások és az elköteleződés formái a modern gyakorlatban ötvöződnek a régi hagyományokkal. A hajadon státusza tehát a történeti és jogi források tükrében érthető: fiatal nő, aki még nem ment férjhez, és akinek társadalmi státusza sokat jelentett a múltban, mára részben megváltozott, de a kifejezés továbbra is élő részét képezi a nyelvnek és a jogi nyelvnek.

| Fogalom | Jelentés | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Hajadon | Fiatal nő, aki még nem ment férjhez | Historikusan fontos társadalmi kategória |
| Párta | Fejdísz, amelyet a hajadon lány viselt | A párta rögzítése a hajfonatban |
| Kötubá | Házassági szerződés | Részletezi a hozományt és kötelezettségeket |
| Chupa alá lépés | Házasság alá vonulás szimbolikus aktusa | Megkezdődik a családfő állapota |
Ez a cikk a hagyományos és modern megközelítések közötti összefüggéseket világítja meg: a hajadon jelentése és a „fiatal nő, akinek még nincs férje” kifejezés történeti kontextusa mellett aktualizálja a mai jogi és társadalmi használatot is. A szöveg rámutat a szövött hagyományokra, amelyek még ma is befolyásolják a nyelvhasználatot és a kulturális értelmezéseket.