A Koldusopera című Brecht-Weill-darab görögdinnye-színpadát idéző jelenségként tűnik fel a mai magyar színházi életben, s a bemutatók körüli vitákból kiderül: a rendezői koncepciók és a színészi erősségek összhangja döntő. A címszereplők között bújik meg a fodrász szakma finom mintaéhsége is: a relaíság és a harc motívumai egybeolvadnak egy olyan előadásban, amely egyszerre nosztalgikus és kortárs üzeneteket hordoz. A cikk rávilágít arra, hogyan tükrözi a fodrász szakma iránti elkötelezettség a színházi alkotók és közönség közötti párbeszédet.
Margócsy Klára értékelése és a díszlet-berendezés szerepe
Margócsy Klára (Nyíregyházi Szemle) díszlet-jelmez: T. J. V. I. STÚDIÓ, zenei vezető: KAZÁR PÁL, hangtechnikus: HEGYI TIBOR, színpadmester: BOLDIZSÁR ZSOLT. Fodrász: ÁTS GABRIELLA. Súgó: APJOK RODICA. Világosító: ÁTS ZOLTÁN. Kellékes: ANDRÁSDI TIBOR. Bútoros: KURUCZ ISTVÁN. Ügyelő: KOVÁTS ISTVÁN. Szegezt altal: PANKOTAY ÉVA.
A főbb alakok és az előadás stílusa
A híres Bicska Maxi-szerep Gados Bélának jutott. Nem tudható, hogy ebben az évadban mit vétett Gados, ugyanis két olyan szerepet is ráosztottak, amely egyáltalán nem neki való. Ő inkább szánnivaló, sete-suta bandavezér, még becsületszóra sem hihető el, hogy a rendőrfőnöktől kezdve bandája címeres gazemberéig mindenki reszket tőle. Érthetetlen, hogy miért nem Megyeri Zoltán lett Maxi, aki ráadásul még jobban is énekel, mint Gados, Pregitzer Fruzsina jól helytáll Polly szerepében, ugyan motiválatlan Maxi iránti olthatatlan szerelme, ám ez egy jól megkomponált, sikerült esküvői szertartást eredményez, majd okot ad a féltékenységi intrikára.
Pillanatok alatt elsajátítja a parancsolás gesztusait, hangvételét - sikere is van vele. Hetey László és Szabó Tünde a kolduskirály és kolduskirálynő ellentmondásos szerepében érzékeltetik jól e paradoxont, a kizsákmányolásnak ezt a sajátos módját. A banda tagjai: Megyeri Zoltán, Korcsmáros Gábor, Venyige Sándor, Bajzáth Péter és Felhőfi Kiss László remekelnek - mindenki megtalálja a maga jellemző karakterét, néhány gesztussal, arckifejezéssel, beszédstílussal, tartással -, pompásan festik meg ezeket az alakokat.
Rendezői szándék és a “nagyoperára hangszerelés”
A rendezés komolyan vette a cím operai megnevezését, így nagyoperára hangszerelte és ezzel alaposan el is távolította a művet (ebben a szerző nyomdokait követték). Bár a színlapon a műfajmegjelölés az állapot kitételt tartalmazza, a mai viszonyokra csak igen távolról utalt. Valóban állóképekből tevődik össze az előadás, hisz áriákból, duettekből, kórusokból, finálékból áll össze (meg kell mondani: az éneklés nem mindenkinek erénye) s így mindez elég statikus marad.
Értékelések és a jubilálás hangulata
A produkciót - teljesítmény, igaz, ez sem kevés, de nem megrázó színházi élmény. Verebes István (nagyon önkritikusan) nem vitte el e produkciót a zalaegerszegi találkozóra, pedig meghívták. Ez a lemondó gesztus többet használhat a színház jó hírének, mintha megjelent volna Zala fővárosában. Margócsy Klára így ír a Nyíregyházi Színház jubileumi alkalomról: “JUBILÁL A NYÍREGYHÁZI SZÍNHÁZ”.
Kiemelkedő színészek és a fiatal generáció
Csoma Judit felejthetetlen Miltonban, itt azonban kissé felejthető, Pregitzer Fruzsina férfiasra veszi a figurát, erélyes és hajlíthatatlan, a kockázatos határokat feszegetve. A szereplők közül Pillanatok alatt elsajátított gesztusok és a parancsoló hangvétel megmutatkozik, de a rendezés ezt a lendületet néha megakadályozza. A banda tagjai - Megyeri Zoltán, Korcsmáros Gábor, Venyige Sándor, Bajzáth Péter és Felhőfi Kiss László - kiválóan hozzák a karaktereket, s mindenkinek megvan a maga jellegzetes vonása.
A rendezői koncepció és a közönség
Aftórium - a cím operai megnevezésével és a statikus elemekkel dolgozik, a közönség pedig a történetben felfedez bizonyos aktuális társadalmi reflexiókat. A kritikusok egy része szerint az előadás nem robban lelkierővel, inkább gondolkodtató és formailag összetett, mintsem üdítően pezsgő előadás.

Jubileumi események és várható fordulatok a Nyíregyházi Színházban
Nyíregyházán a centenáriumi ünnephez kapcsolódóan a darabot a rendező Verebes István értelmezésében mutatják be, az előadás pedig klasszikus kabaréműsornak tekinthető. A teátrum 1894-ben nyílt, s az elmúlt évszázadban több korszakon átívelő, gazdag történelmet írt. A centenárium kapcsán felmerülő új rendezések és a fiatalok bevonása tovább erősíti a színház modern identitását.
Infógrafika: a magyar színházi élet hálózata

Leírás a cikk témájáról
Az írás a fodrász szakma és a színházi kultúra összefonódásáról szól, különös tekintettel a Koldusopera betöltődésére a magyar színpadokon, és Vera Bes István rendezésének hatására. Emellett bemutatja a Nyíregyházi Színház centenáriumának ünnepi programjait és a fiatal művészek szerepvállalását is.
tags: #fodrasz #korcsmaros #monika