Az ingatlanpiac dübörög, újépítésű lakások vásárlására még a magas ingatlanárak ellenére is nagyszámban sor kerül. Sajnos az újépítésű lakások „új építése” sem jelent garanciát arra, hogy a frissen elkészült és megvásárolt ingatlan hibátlan állapotban kerülne kivitelezésre és átadásra. Új építésű lakások esetében a hibát felfedező vevőknek a hibás teljesítés orvoslása érdekében kétféle jogintézmény nyújt segítséget.
Egyfelől a Polgári Törvénykönyvünk biztosítja számukra a kellékszavatosság lehetőségét, másfelől a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról szóló 181/2003. (XI. 5.) Korm. Jelen írásban az újépítésű lakásokkal kapcsolatos jótállás intézménye kerül bemutatásra abból a szempontból, hogy a Kormányrendeletben biztosított jótállás mikor szűnik meg. A jótállás - ismertebb nevén garancia - a Ptk. szerint a jótállásra kötelezettet önkéntes vállalása vagy jogszabály alapján terheli, amely alapján a jótállás időtartama alatt köteles helytállni a hibás teljesítésért.
Újépítésű lakások esetében a hivatkozott Korm. rendelet alapján jogszabály kötelezi az építési, szerelési munka elvégzésére kötelezettséget vállaló személyt (a továbbiakban: vállalkozó) a hibás teljesítésért való helytállásra. Sok újépítésű lakást vásárló magánszemély nincs tisztában a jogaival a jótállás (garancia) vonatkozásában.
I. A jótállási szabályokat rendező Korm. rendelet és a kellékszavatosság kapcsolata
A Korm. rendelet kifejezetten nem rendelkezik arról, hogy mi történik, ha a jogosult a felfedezett hibát nem a kötelezett által, hanem saját maga vagy az általa kiválasztott vállalkozóval javítja ki. A gyakorlatban ez felmerül, amikor a vállalkozó nem hajlandó kijavítani a hibákat, ezért a jogosult maga vagy más vállalkozó által javítja ki azokat. A válasz: a Ptk. szabályai szerint kellékszavatossági jogok érvényesíthetők, és a jótállási kötelezettség lerövidüléséről vagy megszűnéséről nincs közvetlen hatályos rendelkezés a rendeletben.
A Ptk. 6:159. § (2) bekezdése szerint a jogosult kiválasztása szerint kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha a teljesítés lehetetlen vagy aránytalan többletköltséget okozna. Ha a kötelezett ezt nem vállalja vagy határidőn belül nem végez, a jogosult más kellékszavatossági jogot választhat. E szabályokból látható, hogy a jogosult bizonyos esetekben a hibát jogszerűen saját maga vagy más vállalkozó által kijavíttathatja, és e kellékszavatossági jogok érvényesítése nem jelenti a jótállási jog megszűnését.
II. A jótállás időtartama, és hogy mikor szűnik meg
A Ptk. 1:4. § (2) bekezdése szerint „felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat.” Ennek alapján nem lehet olyan szabályt alkotni, amely a kötelezett felróható magatartásával szeretne mentesülni a jótállási kötelezettség alól. A jogszabály szerint a jótállási igény fennmarad, ha a hiba kijavítása más által történik, és a jótállási idő újraindulhat a kijavítással érintett rész vonatkozásában (a jótállási idő újraindulásáról szóló kifejezés a szakirodalomban is megjelenik).
A régi 53/1987. (X. 24.) MT rendelet a jótállás megszűnéséről rendelkezett: ha a jogosult maga javítja ki a hibát, vagy mással kijavíttatja, a jótállási igény megszűnik, kivéve, ha a hibát a vállalkozó nem vállalta, vagy nem végezte el megfelelően. Az új rendelet nem ismétli ezt konkrétan, de a kellékszavatossági és a jótállási szabályok összhangja ezt a következtetést erősíti: a hibák kijavítását követően a jótállási igény fennmaradhat, és a jótállási idő - ha újraindul - a vonatkozó részekre vonatkozóan számítható tovább.
III. A három és öt éves határidők a jótállásban
A jótállási időtartamról: a jótállási határidő jogvesztő jellegű, míg a kellékszavatosság elévülő. A kellékszavatosság időtartama az általános szabály szerint egy év, fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén pedig kettő év; ingatlanra vonatkozó szolgáltatásoknál öt év az elévülés. A nyugvás és félbeszakadás szabályai alkalmazandók a kellékszavatosságra is.
IV. Mikor nem szűnik meg a jótállás
A jelenleg hatályos rendelet szerint: a jótállás nem szűnik meg csak azért, mert a hibát kijavítják mással, ha a javítás jogszerűen történt vagy a kötelezett vállalta. A jótállási idő alatt a kijavítás vagy a kicserélés lehetőségeinek alkalmazása a jogosultnak kedvező; a határidők teljesítésének elmulasztása esetén a jogosult további kellékszavatossági jogokat gyakorolhat.
V. Kötelező jótállás és az elektronikus jótállási jegy
2021. január 1-től bizonyos tartós fogyasztási cikkekre kötelező jótállási szabályok változása lépett életbe. Az elektronikus jótállási jegy bevezetése kötelező, és a jótállási jogokra vonatkozó dokumentáció egyértelműbbé válik. A jótállási jegy átadható elektronikus formában is, amelyet a termék átadásakor vagy üzembe helyezésekor a vállalkozásnak igazolható módon ki kell adnia. A csomagolás megőrzése nem kötelező feltétel a jótállás érvényesítéséhez.
VI. A gyakorlatban: az autók és egyéb tartós fogyasztási cikkek garanciája
Az autók vonatkozásában az uniós előírások szerint a gyártóknak legalább kettő év garanciát kell biztosítaniuk; a gyártók gyakran hosszabb jótállást is vállalnak a verseny és a vásárlói bizalom érdekében. A garancia és a jótállás között továbbra is fontos eltérés van: a garancia a jogi szóhasználatban ritkán pontosan e két fogalmat fedi, a szavatosság pedig a rejtett hibákra vonatkozó felelősséget foglalja magában.
A garanciális igény érvényesítését nagyban könnyíti, ha a vásárló a márkaszervizt veszi igénybe, hiszen a gyártói hálózatban történő javítás általában simább lefolyású. Ugyanakkor a kellékek és a jótállás kiterjesztésének feltételei sok esetben fokozottan szigorúak, így a hosszabb garancia megköveteli a kötelező szervizciklusok pontos betartását, a megfelelő alkatrészek használatát és a dokumentációk megőrzését.
A gyakorlatban a három leggyakoribb ok a garancia megtartására: kötelező szervizciklus betartása, utángyártott alkatrészek használata a független szervizekben, és a dokumentáció (számlák) megőrzése. A tuning és egyes módosítások szintén ronthatják a garancia érvényesítését, mert a gyártó vagy forgalmazó ezt a garancia kizárásának okaként értelmezheti.
- 1. ok: A kötelező szervizciklus be nem tartása
- 2. ok: Utángyártott alkatrészek használata a független szervizekben
- 3. ok: A számlák és papírok elvesztése
- 4. ok: A tuning
- 5. ok: 2021. január 1-től módosultak egyes tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállási szabályai
Ha a fenti feltételek teljesülnek, és a hiba a garanciaidő alatt történik, a garancia érvényesítése a vásárló javára esik, és a gyártó kötelezettsége a hibás teljesítés következményeinek helyreállítása. Ha a hiba kijavítása egy harmadik fél által történik, az sem feltétlenül zárja ki a jótállási jogot, de a kezelési módok és a határidők ettől függetlenül maradnak meghatározottak.
Előnyben részesítendő megközelítés: a szolgáltatók és vásárlók egyaránt tisztában legyenek a jótállás és a kellékszavatosság közötti különbséggel, a határidőkkel és a dokumentációk kezelésével. A jogi környezet folyamatosan alakult és tovább alakul a fogyasztóvédelmi szabályozás részeként.
Garancia és jótállás közötti különbségek.
Az adott témakörben dolgozó szakemberek és vásárlók részére javasolt a legfrissebb rendeletek és kommentárok tanulmányozása, mivel a gyakorlati alkalmazást nagymértékben befolyásolja a jogszabályi környezet változása. A cikk a fentiekkel nem helyettesíti jogi tanácsadásként történő felhasználását.
tags: #garancia #elvesztese #modositasokat #hajt #vegre