A pálmafajok nagy száma mellett tovább bonyolítja a kérdést az is, hogy a magyar köznyelv olyan növényeket is pálmának hív, amelyek rendszertanilag nem sorolhatóak ehhez a családhoz. A Cikász (Cycas revoluta) az egyik legnépszerűbb szobanövény, és az, hogy valójában semmi köze a pálmákhoz, nem tart vissza minket attól, hogy pálmának hívjuk. Ez a rövid törzs vagy gumó tetején sugárirányban szétnyíló, pálmaszerű leveleinek köszönhető.
Ez a rövid törzs vagy gumó tetején sugárirányban szétnyíló, pálmaszerű leveleinek köszönhető. A trópusokon uralkodó körülményeket legjobban a lakás védett és kontrollált körülményei között tudjuk biztosítani. A Gyompálma, a Bételpálma, a Livingstonia, a Kókuszpálma vagy a Kentia a strapabíróságuk és könnyű kezelésük mellett azért is kedvelt szobanövények, mert nagyobb méretben is viszonylag olcsón hozzájuthatunk, és néhány ilyen növény beszerzésével is trópusi hangulatot varázsolhatunk. Az esőerdők mélyéről származó pálmák fényigénye is jobban hasonlít a zárt, szobai körülményekhez, így ezek a fajok kifejezetten jól érzik magukat a közepesen megvilágított helységekben is. Ha a szabadban szeretnénk tengerparti nyaralásra emlékeztető növényeket telepíteni, akkor erre is vannak alkalmas fajták, amik bírják, sőt igénylik az erős napsugárzást.
A teraszon tartható két legismertebb pálma a kanári datolyapálma (Phoenix caneriensis) és a törpe datolyapálma (Phoenix roebelenii). A kanári datolyapálma fiatal korban is nagyon mutatós növény, levelei már két-három év alatt ember nagyságúra nőnek, azaz egy kevésbé koros, olcsóbb darab is feltűnő jelenség a teraszon. A törpe datolyapálma sokkal elegánsabb fajta. Levelei vékonyabbak és puhábbak, de a lombja kisebb, ezért az embernyi magasságot csak jó néhány év fejlődés után éri el, amikor a törzse is megnő.
Sokunkban felötlik a vágy, hogy „de jó lenne a kertbe kiültetni pálmákat”, amit egész évben ott lehet hagyni. Ez ugyan szép gondolat de két probléma is lehet a kerti pálmák tartásával: először is, az egész kertet, vagy legalább is a pálma környezetét úgy kell kialakítani, hogy hasonló, mediterrán hangulata legyen és ne keltse azt az érzést a nézelődőben, hogy ez a pálma valamilyen rejtélyes úton eltévedt és jobb híján beült a Krizantémok vagy hasonló jellegzetesen mérsékelt égövi növények közé. Erre érdemes odafigyelni, de egy kis fantáziával könnyen megoldható.
A kerti pálmák tartásánál a következő feladatunk a tél elleni védelem. Habár a Kínai kenderpálma (Trachycarpus fortunei) kifejezetten fagytűrő és a Lószőr pálma (Chamaerops Excelsa) is akár -15°C -ig kényelmesen kibírja, de sajnos hazánkban ennél hidegebb is lehet a tél. Egy télálló pálma telepítése pillanatában gondolnunk kell a zord, téli hidegekre, azaz mindenképpen ajánlatos szélvédett, lehetőleg déli fekvésű fal, esetleg kerítés elé ültetni. Hiába tesszük a növényt védett területre, a leveleit össze kell fogni és gyékénnyel, szalmával, stb. szigetelnünk kell. A pálmánk lombjának védelménél nagyon fontos szempont, hogy olyan anyagot használjunk, ami tud szellőzni, tehát semmi esetre sem műanyag fóliát.
A gyompálma, más néven hegyipálma vagy bambuszpálma (Chamaedorea elegans), egy lenyűgöző szépségű szobanövény, amely Mexikó és Guatemala területéről származik. Egyedi megjelenése és könnyű gondozása révén ideális választás azok számára, akik most ismerkednek a szobanövények világával. A kertészetekben számos méretben kapható, így mindenki megtalálhatja a számára legmegfelelőbbet, legyen szó egy kisméretű, komádon vagy dohányzóasztalon elhelyezhető növényről, vagy egy nappali díszéül szolgáló nagyobb példányról. A gyompálma leveleinek díszítő hatása nemcsak otthoni környezetben, hanem irodákban is kiválóan érvényesül, hiszen eleganciájával minden térnek különleges atmoszférát kölcsönöz, emiatt gyakran találkozhatunk vele, közintézmények, irodaházak és bevásárlóközpontok növénydekorációiban is.
Érdemes megemlíteni, hogy bár a gyompálma elsősorban levéldísznövényként ismert, időnként sárga virágzatot is hozhat. Ezek a virágok azonban nem különösebben feltűnők, és inkább energiát vonnak el a növénytől, ezért érdemes őket eltávolítani. Cikkünk további részében összefoglaltuk, hogy mit érdemes tudni a növény gondozásáról, kitérünk a lehetséges kártevőkre és betegségekre, valamint a gyompálma szaporítására is.
A gyompálma igényei és gondozása
A gyompálma közepes fényigényű növény, mely leginkább világos vagy félárnyékos helyen érzi jól magát, a közvetlen napfényt és a teljes árnyékot kerüljük az elhelyezése során. Különösen fontos a huzatmentes környezet, így egy északi tájolású ablak ideális lehet a számára. Az optimális hőmérséklet körülbelül 20 °C, ami télen valamivel alacsonyabb is lehet. A nyári időszakban, amennyiben árnyékos helyre kerül, akár a szabadban is tarthatjuk.
A gyompálma rendszeres, de mérsékelt öntözést igényel, mivel a túlöntözés, különösen a pangó víz, gyökérrothadást okozhat. Fontos, hogy a talaj nyirkos legyen, de az öntözések között hagyjuk, hogy a felső rétege kissé kiszáradjon. Kedveli a párás környezetet, ezért a leveleit időnként ajánlott vízzel permetezni. Tavasztól őszig, háromhetente érdemes mérsékelt töménységű tápoldattal gondoskodni a növekedéshez szükséges tápanyagokról. Az őszi és téli időszakban nem szükséges tápoldatozni.
A gyompálma lassan növekszik, ráadásul a gyökérzete gyenge és sérülékeny, ezért csak ritkán ültessük át. Ilyenkor ügyeljünk rá, hogy az ültetés során, minél kisebb sérülést okozzunk. Amennyiben a növényt túlöntöztük vagy a gyökérzete rothadásra utaló jeleket mutat, akkor érdemes átültetni jó vízáteresztő képességű talajba, ehhez a B típusú virágföld tökéletesen megfelel.
Gyakori kártevők és betegségek
A gyompálma, bár viszonylag ellenálló növény, nem mentes a különféle kártevőktől és betegségektől sem. Leggyakoribb kártevői közé tartoznak a levéltetvek, a pajzstetvek, a takácsatkák és a liszteskék. Ezek a kártékony rovarok, többnyire száraz levegőjű környezetben támadják meg, ezért a levegő párásítása, például a levelek vízzel való permetezése, hatékony módszer a megelőzésükre.
A gyompálma betegségei általában a nem megfelelő tartási körülményekből erednek. A túlöntözés gyökérrothadást okozhat, amely a növény pusztulásához is vezethet. A nedves környezet kedvez a gombabetegségek megjelenésének is, amelyek kialakulására a levelek foltosodásából következtethetünk. Egy másik gyakori probléma a levélcsúcsok barnulása, amely a hideg levegő, a huzat és az alacsony páratartalom következménye is lehet. Ezek a tünetek megelőzhetők a növény helyének megfelelő kiválasztásával és a korábban már említett rendszeres párásítással.
A gyompálma szaporítása
A gyompálma szaporítása otthoni körülmények között jelentős kihívást jelent. A hivatásos növénytermelők magról szaporítják, ami speciális körülményeket és komoly szaktudást igényel. A tőosztás esetenként sikeres lehet, azonban ez a módszer nagy stresszt jelent a növény gyökérzetére, így nem tekinthető megbízható szaporítási technikának. A növény szárdugvány, valamint levéldugvány készítésére sem alkalmas, ezért a dugványozással történő szaporításról is le kell mondanunk.
Bízunk benne, hogy sikerült néhány hasznos tanácsot adni a gyompálma gondozásához. A pálmafélék között a legnagyobb hegyipálma (Chamaedorea) nemzetségbe mintegy 110 faj tartozik. Hogy mitől gyompálma? Kubában szó szerint gyomosít. Magvait a madarak terjesztik. Mások szerint némi túlzással a gyompálma valóban igénytelen, mint egy gyom. Legalábbis más pálmákhoz viszonyítva kevésbé igényes. Sokat tűr, így sokféle klímán megél. Rengeteg magot hoz. A gyompálma nagyon változékony faj, sokféle alakja ismert. Az hegyvidéki és síkvidéki őserdők illetve kevert erdők aljnövénye. A trópusi monszun éghajlaton kívül, a száraz nyarú- illetve kimondottan száraz szavannákon is megél. Guatemalában 1400 méter magasságig is felhúzódik. A széles levelű fajok Mexikóban, a keskenylevelűek Guatemalában terjedtek el. Termőhelyein maximum 2 méteres magasra nő. Középzöld, tollhoz hasonlatos levelei elegánsan bókolnak. Emiatt vált közkedvelt szobanövénnyé. Idős korára felkopaszodik, és csak fölül visel leveleket. Apró, sárga virágzatú, kétlaki növény. Magvait az 1950-es években kezdték el jelentősebb mértékben exportálni Közép-Amerikából. Tűrőképessége miatt különböző klímájú területeken terjedt el kerti dísznövényként. Meleg, félárnyékos vagy világos helyre való. Kevés fényt igényel, ami örömhír a növénykedvelőknek, hiszen általában fényhiánnyal küszködik a szobanövények többsége. Azok között a szobanövények között tartják számon, amelyek légszennyező anyagokat kötnek meg. Számára az optimális hőmérséklet 16-30 ºC. Télen 16 ºC elég neki. Ilyenkor ritkábban öntözd, hagyd a talaját kiszáradni két öntözés között. A már beállt növény kismértékben szárazságtűrő. Lassan fejlődik. A minél mutatósabb látványért általában több tövet ültetnek egy cserépbe. Talajban nem válogat, de meghálálja a humuszban gazdag talajt. Minél idősebb, annál ritkábban kell átültetni, jól tűri, ha a gyökerei túlburjánoznak. Ezt értsd úgy, hogy 10-15 évig is elél átültetés nélkül. A talajának felső részét azonban nem árt időnként lecserélni. Leveleit nedves ruhával érdemes áttörölni, hogy megszabadítsd a portól. Télen szépen fejlődik mestersége megvilágítás mellett. Hosszú életű. Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé? Állítsd be a CityGreen.hu-t megbízható forrásnak!