A hajmosást a legtöbb újszülött nem szereti. Mielőtt kifejtenénk a gyakorlati lépéseket, fontos tisztázni, hogy hány hónapos kortól kezdhető a babahajmosás. A kisgyermekek hajának, fejbőrének tisztítása már néhány napos korban szükségessé válhat. Természetesen, a hajmosás alatt nem a felnőttek esetén alkalmazott eljárást szükséges követni. Nem minden csecsemő születik dús hajjal, sok esetben anélkül, vagy csak egészen ritkás, puha hajszálakkal rendelkeznek. Ennek ellenére, a fürdetés során érdemes a fejbőr területét is érinteni. Erre legtöbbször nem azért van szükség, mert az újszülött haja szennyezetté válik, sokkal inkább a fejbőrön található izzadság eltávolítása a cél. Általános szabályként elmondható, hogy a gyakoribb babahajmosás egészen addig szükséges, amíg a haj kellően erőssé válik és képes megvédeni az érzékeny fejbőrt az izzadságtól. Ez az időszak gyermekenként eltérő lehet. Általában a babák 6 hónapos koráig a szülők gyakran találkozhatnak az úgynevezett koszmóval. Ez nem más, mint az elhalt hámsejtekből és a bőrmirigyek faggyújából álló, elsősorban a kutacs környékén megjelenő bőrelváltozás. A megfelelő higiéniai lépések betartásával, könnyedén megszabadulhatunk az egyébként legtöbbször ártalmatlan problémától.
A koszmó mellett, a baba fejbőrének hámlása, korpásodása is előfordulhat. Ennek oka a faggyúmirigyek túlműködése. Aggodalomra a legtöbb esetben nincs ok, a probléma legtöbbször könnyedén kezelhető és megszüntethető. A különböző babaolajak a korpa ellen is hatásosnak bizonyulnak. Bár a legtöbb gyermek és szülő számára nem élvezetes, mégis néhány elővigyázatos lépéssel egyszerűbbé tehető ez a sokszor küszködésekkel teli folyamat.
- Jelentősen megkönynyítheted a dolgod, ha a hajmosási rituálé kezdete előtt minden szükséges eszközt egyszerűen elérhető helyre összegyűjtesz.
- A babakád feltöltése során ügyelj a megfelelő vízhőmérséklet megtalálására. A babák bőre jelentősen érzékenyebb a felnőttekénél, ezért mindenképp fontos az elővigyázatosság. Az ideális vízhőmérséklet általában 34-36°C. Ezt ellenőrizheted karoddal vagy akár hőmérővel is.
- A kisgyermek fejét és a hátát karoddal alátámasztva tarts a fürdővízben. Ha koszmó vagy korpa található a baba fejbőrén, a fürdetés megkezdése előtt kend be a megfelelő olajjal vagy egyéb készítménnyel. Mivel a hő a csecsemők esetén könnyedén távozik a fejbőrön keresztül, ezért a hajmosást csak azután kezdd meg, hogy elvégezted a baba általános fürdetését. Finom, kíméletes mozdulattal, elölről-hátulra töröld át a baba fejét langyos vízzel, úgy, hogy a víz ne kerüljön a szemébe. Ehhez alkalmazhatsz puha törlőkendőt, mosdókesztyűt vagy szivacsot. Ha korábban olajjal kented be a baba fejbőrét, óvatosan mosd le vattapamacs segítségével.
- A szárítás során ügyelj arra, hogy maradéktalanul eltávolítsd a vizet, esetleges olajat vagy sampont a baba bőréről, különös figyelmet fordítva a hajlatokra. Az alapos és gondos törléssel elkerülhető a nedves környezetben könnyedén kialakuló gombásodás és bőr kipirosodás.
5. A babahajmosás utolsó lépéseihez tartozik a megfelelő bőrápolás. Általában a legjobb megoldást a minél kevesebb és kizárólag természetes összetevőt tartalmazó készítmények jelentik. Ha gyermeked igazán nem szereti a fürdést és kifejezetten nehéz vele, próbáld ki a praktikus hajmosókarikát. A hajmosás játékos módon is történhet. Fontos már kicsi korban megszerettetni a higiéniát a kisgyermekekkel, hiszen egész életükben a mindennapjaik része lesz. A stresszes élményből szórakoztató folyamatot varázsolhatsz, ha fürdetés közben szóval tartod kisbabád, beszélsz hozzá vagy el tereled a figyelmét.
A kisbabák nagyon könnyedén veszítenek hőt a fejbőrükön keresztül, ezért kiemelten fontos az újszülött hajmosás időzítése. A hajmosás mindig a fürdetést kövesse, így minél kevesebb ideig lesz nedves a fejbőr. Emellett, a napszak folyamán is érdemes kijelölni egy idősávot, amelyet következetesen betartasz.
Vannak olyan babák és totyogók, akik rászoknak, hogy édesanyjuk kisujját fogva, a haját vagy a fülét morzsolgatva esetleg a mellét simogatva alszanak el. Mi okozza ezt és hogyan lehet leszoktatni róla őket? A babákat megnyugtatja a morzsolgató kézmozgás, egyféle önaltatás ez. Sok baba ezért morzsolgat szívesen rongyot, tetrapelust vagy nyálkendőt, esetleg egy plüssállatot. Amíg kisebb a baba, gyakran könnyebben elalszik testközelben, anya haját, fülét, ujját fogva, piszkálva, amikor nagyobb, akkor viszont már nehezebben lazul el (ennek idegrendszeri okai vannak) tovább tart, amíg kikapcsol, ezért az altatás folyamata egyre hosszabb és fájdalmasabb lesz. A mell simogatása, piszkálása többnyire a szoptatás abbahagyása után válik az altatás eszközévé. Ha a baba nem maga hagyja el a szopizást, ha erőltetik a leszokást vagy maga hagyja el ugyan, de nem tudja, enélkül hogyan kell elaludni, a kicsinek nincs más „kapaszkodója” elalváskor, nem tudja másként ellazítani magát és ilyenkor gyakran kerül sírós-hisztis állapotba. A mell simogatása, piszkálása ilyenkor megnyugtatja őt, ez az oka annak, hogy rászokik erre a szokásra.
Sokszor ilyenkor az anya is nyitott arra, hogy ha nem is kapja meg a cicit a kicsi, nem szopizik már, legalább ezt a kis lehetőséget megkapja a simogatásra. Tudni kell azonban, hogy totyogókorban nagyon fontosak a kisgyermeknek a szokások. Ezek adják a kapaszkodókat, a biztonsági pontokat az életben, ezért ha valamit megengedünk a totyogónak és rászokik, hogy úgy aludjon el, ahhoz makacsul ragaszkodni fog. Nem azért, mert rosszat akar vagy direkt akaratoskodik, hanem azért, mert számára biztonságérzetet adnak ezek a szokások.
A leszoktatás lépései a hajhúzás és hasonló szokások esetén
Hogyan szoktassuk le róla, hogy hajjal, füllel, ujjfogással stb. (1) Az első lépés: Határozzuk el, hogy le fogjuk szoktatni és ne engedjünk az elhatározásból! Gyakori, hogy az anyuka elhatározza, hogy leszoktatja a kicsit, változtat a szokásokon, de aztán az első nagy sírásnál feladja és inkább visszaadja a haját/fülét/ujját. A kicsi ettől megijed, úgy érzi, elveszítheti az adott szokást, ezért még jobban ragaszkodik hozzá: gyakrabban kéri, nehezebben és hosszabban alszik el vele, folyton felriad, hogy ellenőrizze a biztonságot nyújtó „tárgy” (ami itt a haj, fül, mell vagy ujj) megvan-e még.
(2) A második lépés: Keressük meg, mit adunk oda helyette! Ahogy fent is említettem ezek a szokások biztonságérzetet adnak a kicsinek, ezért nem szabad csak úgy elvenni tőlük és a gyerekre bízni hogyan nyugtatja meg magát elalvás előtt a továbbiakban. 1. Ha van más olyan mód, ahogyan a kicsi el tud lazulni, akkor bevethetjük azt. 2. Ha csak anyával alszik el ilyen módon, akkor megpróbálhatjuk, hogy átmenetileg néhány napig apa altatja el.
(3) A harmadik lépés: Zárjuk el az adott testrészhez való hozzáférés lehetőségét! Ha a hajadat szokta piszkálni, akkor vegyél fel sapkát vagy köss rá kendőt, ha a füledet, vegyél fel sapkát, ami takarja a fület, ha a melledet, vegyél fel vastag anyagú garbót, ha az ujjadat, vegyél fel kesztyűt!
(4) A negyedik lépés: Fogj bele! Ha úgy döntöttél, másként altatod, akkor mostantól következetesen csináld úgy. Az első 4-5 napban biztosan tiltakozni fog a kicsi és nehezebb lesz az altatás is. Ennek az az oka, hogy egyrészt fáradt és aludni szeretne, másrészt követeli vissza a régi szokást, nem érti, miért csinálod most másként. Nagyjából 4-5 nap után elkezdi majd megszokni az új altatási módot és kb. Ha úgy döntöttél, hogy valamilyen figurát vagy rongyot vezetsz be az altatásokhoz, elsőként kb. 1 héten át altasd a kicsit a szokásos módon, de legyen ott mellettetek a figura/rongyi is. Ennyi idő alatt megszokja a jelenlétét, ekkor kezdheted el, hogy amikor a hajodhoz, füledhez stb. nyúl, megfogod a kezét és átteszed a rongyira/plüssre, mondván, hogy „ezt piszkáld”. Ha tiltakozik, sír, minden esetben nyugtasd meg, legyél vele nagyon türelmes. Számodra ez csak egy rossz és kellemetlen szokás, számára viszont fontos kapaszkodó, amit csak fokozatosan tud elengedni.
(5) Mit tegyél, ha makacs a gyermeked, nem tudod meggyőzni őt és megváltoztatni a kellemetlen szokásait? Dr. Charisma Garcia gyermekorvos elmondta a Romper.com portálnak, hogy a babák számára a hajuk húzogatása egyfajta önmegnyugtatás. A szakértő szerint a gyerekeknek érdekes önmagukat megnyugtató módszereik vannak, és nem szokatlan tőlük a hajhúzás, a fülük rángatása, a körömrágás, de néha a fejüket is odaütögetik valamihez. Dr. Jen Trachtenberg is egyetért ezzel, szerinte is gyakran fogják meg és játszanak a hajukkal a babák, amikor elkezdik felfedezni a környezetüket, amit el tudnak érni a kezükkel. A Babies.co portál megjegyzi, hogy ha egy 12 hónaposnál fiatalabb baba húzza a haját, az a stressz jele is lehet. A szakértők egyetértenek abban, hogy ha röviddel elalvás előtt, az a fáradtság jele. Erre az egyik megoldást az jelenti, ha korábban fektetik le a babát. Garcia szerint olyan jeleket kell ilyenkor keresni, amelyek azt jelenthetik, hogy a baba stresszes, kimerült, túl sok inger érte. “Ha nyűgösek, zavartak, vagy a kedvenc játékuk iránt sem érdeklődnek, több alvásidőre lehet szükségük. Ebben segíthet a napirend, a babák szeretik a strukturált menetrendet. A napirend megnyugvást, kiszámíthatóságot, kényelmet adhat.
A trichotillomániás emberek saját testszőrzetüket tépik ki, szemöldöküket, szempilláikat, szeméremszőrzetüket. A kitépdesett maroknyi haj, szempilla helyét éktelenkedő kopasz folt hirdeti. A Trichotillománia olyan mentális betegség, amely során a beteg, bár tudja, hogy árt magának, nem tud ellenállni az ingernek. A trichotillománia azonban nem egyszerűen rossz szokás, hanem egy pszichés eredetű probléma, úgynevezett kényszeres zavar. Az e zavarban szenvedők leküzdhetetlen késztetést éreznek, hogy hajukat tépdessék, sőt sok esetben más kényszeres tünetet is produkálnak: a körmüket rágják, vagy a bőrüket csipdesik. Előfordulhat, hogy a trichotillománia az életét depresszió, fokozott izgalmi állapot vagy obszesszív-kompulzív zavar (OCD) nehezíti. A trichotillománia gyakran szül elkeseredést, idegességet, szégyenérzetet, depressziót. Az érintettek azon aggódnak, hogy mások vajon mit hisznek, vagy mondanak róluk. Szokásukat leplezni igyekeznek idegenek előtt, ami a segítség elmaradását is jelenti. A trichotillománia az énképet is jelentősen befolyásolja, hiszen az érintettnek gondot okoz az idegenekkel való kapcsolatteremtés, a randizás. Sokan önmagukat okolják, amiért kényszeres viselkedésüket kontrollálni képtelenek. A kényszeres viselkedés hátterében az agy biokémiai egyensúlyának zavara áll. neurotranszmitterek hatása a normális koordinációhoz szükséges, és ennek zavara kényszeres viselkedést okozhat. A hajtépés megkönnyebbülést adhat, de csak átmeneti, mert a késztetés újra és újra jelentkezik. A terápiában elsősorban viselkedésterápia segít, amelyben a páciens megtanulja és begyakorolja a megküzdési technikákat, hogy ellenálljon a késztetéseknek. A relaxációs technikák és a kényszeres viselkedés kezelését célzó gyógyszeres ellátás kombinációja szintén alkalmazható. Sokak számára hasznos lehet manuális tevékenység kerülve a tekerések okozta nyugtalanságot. A terápia során a páciens fokozatosan megtanulja, hogyan legyen képes kontrollálni a késztetéseket, és a hajhúzás leggyakoribb motivációi fokozatosan ritkulnak.
