Ásványtanilag krizotilazbeszt, a IV. Ipari felhasználása az 1970-es évekig jelentős volt. Ultrabázikus magmás kőzetekből hidrotermás átalakulás során jön létre, málladék keletkezik, amit szerpentinesedés-nek neveznek. A volt Jugoszlávia területén Stragariban, míg Szlovákiában Dobsina közelében fordul elő a közelünkben. Oroszország területén több helyen megtalálható, legnagyobb előfordulása Kanada területén Quebec tartományban van.
A szálasanyagot tartalmazó kőzetet bányászatát követően felaprítják, majd dúsítják - leggyakrabban levegő befúvásával -, azután kiülepítik. A 10 mm hosszat meghaladó szálakat fonják, amihez a felület csúszóssága miatt durva felületű szálasanyagot (legtöbbször gyapjút) adagolnak 20% arányban. A rövid szálakat és a törmeléket kötőanyaggal (leggyakrabban cementtel vagy műgyantával) keverik össze, és lapokká, idomdarabokká préselik vagy lemezekké öntik. Az azbesztcement termékekben az azbeszttartalom 10-15%, szórt hőszigetelő anyagban 85%.
A Kádár-korszak építőiparában tetőfedő anyagként tömegesen alkalmazták az azbesztcement pala lemezeket. Az apró szemű azbesztet vakolóhabarcshoz is keverték. Fonat- és fonalszerkezetű anyagából tűzálló szöveteket készítettek és kárpitanyagot gyártottak. A villamosipari szigetelők, a gépjármű- és gépiparban a fékbetétek gyártásánál, és papíripari töltőanyagként is elterjedt.

Egészségkárosító hatását viszonylag későn ismerték fel és bizonyították be. A levegőben a finom szemcsék lebegve oszlanak el, a már beépített szerkezetekből és anyagokból (mint például a fékbetétekből) folyamatosan leválva távoznak az apró szemcséi. A bányászat során az ivóvízbázisokba bekerülő bányavízből is kialakul a szennyező hatása. Az ép, sérülésmentes azbeszttartalmú anyagok - különösen zárt környezetben - általában nem jelentenek egészségügyi kockázatot. Kerülendő a bolygatásuk!
Az azbesztózison (ami a tüdőszövet azbesztpor belégzése miatt létrejövő, kiterjedt hegesedése) túl sokszorosára emeli a (hörgő eredetű) tüdőrákok és a mellhártya eredetű mezotelióma kifejlődésének kockázatát. A tetőfedő anyagként használt azbesztpala az élettartama végén kopik, porlad, és ha a külső felszínét le is fedjük, befelé változatlanul távozik, csak a lecserélése a jó megoldás. A régi azbesztpala csak védőintézkedések mellett bontható és szállítható. A hasonló hőszigetelő és hangelnyelő tulajdonságokkal rendelkező, de a szálak ipari előállításával készülő üveg- és kőzetgyapot rákkeltő hatását egyelőre nem mutatták ki.
A 20. század utolsó évtizedeiben nagy erőkkel kezdték meg kivonásukat az építőiparból és a már beépített azbeszttartalmú anyagok szakszerű elbontását. Ez rendkívül veszélyes az egészségre, ugyanis az azbesztszemcsék folytonos leválását és levegőbe kerülését nem lehet teljesen megakadályozni. Az eltávolított anyagot a veszélyes hulladék kategóriába sorolják, amely nem bomlik le. Leggyakrabban a hulladéktárolókban betonba, habarcsba vagy agyagzagyba ágyazzák be. A korábban alkalmazott azbeszt felderítése és eltávolítása még napjainkban is tart.
- Az azbeszt szó eredete és általános megnevezése: azbeszt az ásványi szilikátok csoportja, melyek rostos szerkezetet mutatnak.
- A legfontosabb típusok: fehér azbeszt (krizotil), kék azbeszt (krokidolit), barna azbeszt (amozit).
- A gyártási és felhasználási módok: cementalapú termékek, szórt azbesztet tartalmazó anyagok, hő- és hangszigetelés, töltőanyagok.
- Egészségügyi kockázatok: azbesztpor belégzése tüdő- és mellhártya megbetegedésekhez vezethet, azbesztózis és mezotelióma lehetséges kimenetek.
- Jogi keretek: 1999/77/EK és 2003/18/EK irányelvek tilalomról, 2009/148/EK a foglalkozási kitettség szabályozásáról.
Azbesztmentesítő programokat veszélyes hulladékká nyilvánították, és a kitettség minimalizálására törekednek. A programok során felmérik az érintett épületeket, hermetikusan elzárják a területeket, majd fokozatosan végzik a bontást és eltávolítást. A közelmúltban újjáéledt figyelem a rekonstrukciós munkálatokban is kiemelten kezeli az azbeszt kérdését. Azbesztmentesítő munka igen bonyolult és költséges, és a jogszabályok szerint a tevékenységek bejelentése és engedélyeztetése kötelező.
A tigrisszem és más kövek, melyekben azbesztszerű vagy tényleges ásványok találhatók, szintén megkövetelik a körültekintést: a kő feldolgozásakor (vágás, csiszolás, törés) kerülendő az azbesztpor felszabadulása. A kövek kezelésekor fontos a védelem és megfelelő védőeszközök használata, mivel a kész, polírozott kövek általában kevésbé kockázatosak, mint a nyers vagy törött összetevők feldolgozása.

Azt is meg kell említeni, hogy az ékszeripari feldolgozás során azbeszttartalmú anyagokkal dolgozó munkások körében dokumentáltak megbetegedéseket, különösen a porral járó munkafolyamatok esetén. A laikusok számára a kész, polírozott kövek viselése általában alacsonyabb kockázatot jelent, mint a nyers vagy töredezett ásványokkal való munka, de minden olyan tevékenység, amely azbesztport generálhat, komoly óvatosságot igényel. Ne fúrjunk, csiszoljunk vagy törjünk ismeretlen összetételű ásványokat otthon, főleg zárt térben.
Azbeszt észlelése és kezelése országonként eltérő eljárások szerint történik. A jogi és technológiai fejlesztések célja a kockázat minimalizálása és a környezetvédelmi teher csökkentése. A háttérben a történelmi használat és a modern tiltó intézkedések állnak, amelyek célja, hogy a jövőben kevesebb ember legyen kitéve az azbeszt okozta egészségügyi kockázatoknak.
Azbeszt megismerése és a kockázatok megértése segít abban, hogy a lakosság és a szakemberek együtt dolgozzanak a biztonságos környezet megteremtésén. A tigrisszem és egyéb kövek esetében a jelenségek részletes ismerete lehetővé teszi, hogy megfelelően kezeljük a kockázatokat és megfelelő óvintézkedéseket tegyünk.
| Azbeszt típusai | Jellemzők | Kockázat |
|---|---|---|
| Krizotil (fehér) azbeszt | Gyakran használt cement- és szigetelőanyagokban | Közepes veszély |
| Krokidolit (kék) azbeszt | A legveszélyesebb rosttípus | Magas veszély |
| Amozit (barna) azbeszt | Széles körben használt | Magasabb, de közepes |
A 20. század második felétől kezdve fokozatosan visszaszorult az azbesztipari felhasználás, és napjainkban a bontás és eltávolítás kiemelten kritikus feladat a közegészség védelmében. A modern jogszabályok és irányelvek célja, hogy minimalizálják a kitettséget a munkahelyeken és a lakóterületeken egyaránt.
tags: #hajszarito #azbeszt #csillam