Hosszú fekete haj hátulról információk: szerkezet, öregedés, esztétika és társadalmi szerepek

Ha csak egy hajszálnyival is többet szeretne megtudni a hajról, képzelje el, hogy picire összezsugorodva ott mászkálhat a hajszálak erdejében. Hogy többi bőrfelületünk miért csupasz, inkább csak találgatjuk. Sejthető viszont, hogy ilyen csekély szőrzetből miért jutott pont a fejünkre haj. A fej különösen fontos testrészünk, itt található körülvett agy, amit mindenféle káros hatástól meg kell óvni. A haj tompítja az ütéseket. A mai ember számára hajának esztétikai, társadalmi-szociális, sőt lélektani szerepe sem mellékes. A haj feltűnő helyen van, így meghatározza megjelenésünket. A frizura tükrözi a személyiséget, utal a korra, divatirányzatra, társadalmi szerepre. A dús ápolt haj a fiatalság és életerő jele, jelképe, hajproblémáink pedig egészségi vagy lelki állapotunk jelzői lehetnek.

Noha a testszőrzet és a haj szálai között van néhány különbség, lényegét tekintve ugyanarról a "bőrfüggelékről" van szó. Nem is minden nyelvben van rájuk külön szó, ahogy a magyarban. Egyébként testünk tele van szőrtüszővel, csak talpunkra és tenyerünkre nem jutott. A haj tehát nem más, mint a fejet borító testszőrzet. A fejbőr szőrtüszői általában aktívabban működnek, a haj kissé gyorsabban nő, mint a test más helyein található szőrzet. Őszülése is eltérő, a szemérem- és hónaljszőrzet például később őszül.

A hajas fejbőrön átlagosan 100 ezer szőrtüsző helyezkedik el. Számuk örökletesen meghatározott, a különböző hajtípusokra más és más sűrűség jellemző, átlagosan négyzetcentiméterenként 200 szál nő, átmérőjük 0,05-0,2 mm lehet. A szőrszálak anyaga ugyanaz, mint a körömé: elhalt sejtek maradványanyaga, szaru. 97%-ban egy fehérje, a keratin, 3%-ban pedig víz alkotja. Maga a hajszál három rétegből áll: kívülről az önmagában színtelen, mintegy hét vékony rétegből álló cuticula borítja és védi. Szerkezete leginkább az egymásra fekvő tetőcserepekhez vagy a toboz pikkelyeihez hasonlít, ahol a lemezkék vége a fejbőr felől rögzített, és a hajszál vége felé tudnak kinyílni. Ha szabályosan egymásra simulnak, a haj is sima és fényes. A fénytelen, száraz, töredezett hajszál cuticulája sérült. Sérülékenysége és állapota a hajgyökerek működésének függvénye.

Egészséges szőrtüszőből ellenállóbb hajszál nő. Kívülről a faggyúmirigyek anyaga vonja be. A cuticula alatt található a hajszál legvastagabb rétege, a kéreg vagy cortex, amely elszarusodott bőrsejtekből jön létre, és sok szabályos szerkezetbe csavarodott keratinszálból áll. A haj főként a cortex szerkezetéből adódóan nagyon rugalmas és erős. Egyetlen hajszálra 100 grammnyi terhet akasztva sem szakadna el, 100 ezer hajszál 10 tonnát tudna megtartani. Ez nem jelenti azt, hogy büntetlenül lehet húzni hajat, mert bár maga a szál valóban erős, a hajhagymáknál könnyen kiszakadhat.

A keratin szálak közötti területet viszonylag nagy víztartalmú, kocsonyás állomány tölti ki, amiben a színt meghatározó pigmentek is helyet kapnak. A hajszál közepén elhelyezkedő velőállomány, hajbél vagy medulla. A fejbőr legfölső szövetrétege a hám, alatta helyezkedik el az irha, s az ebbe belemélyedő hajgyökérből nő ki a hajszál. Hajgyökér - vagy szőrtüsző - a hajszálnak a bőrfelszín alatti része. A hajgyökér legalsó, kiszélesedő szakasza a hajhagyma (bulbus). A hajhagymába alulról betüremkedő rész a hajszemölcs (papilla), melynek kötőszövetes állományába a hajképző sejteket tápláló vérerek és idegek hatolnak be. A hajszemölcs fölső részénél találhatók a gyors osztódásra képes, keratintermelő mátrixsejtek. Az alulról szaporán osztódó sejtek a fölöttük levőket kifelé és a bőrfelszín irányába tolják. A sejtek a szemölcs vérellátásától eltávolodva elvékonyodnak, és fokozatosan elpusztulnak. Közben orsó alakúvá válnak, és keratintartalmuk vékony szálakat alkot, amelyek összesodródva a hajszál kérgére jellemző szerkezetbe - kemény keratinná - tömörödnek. A hajbél állománya is a mátrixsejtektől származik, de kissé eltérő módon alakul, itt lágy keratin keletkezik az elszarusodás folyamán. A hajszál a cuticula révén rögzül a belső, s azon keresztül a külső gyökérhüvelyhez, végül a bőr szomszédos szöveteihez.

A fej bőrében is megtalálhatók az izzadság- és faggyúmirigyek. A több kis lebenyből álló faggyúmirigyek a hajszál- és a szőrmozgató izom által határolt szögletben helyezkednek el, és kivezetőik a szőrtüszők felső harmadába nyílnak, hogy zsíros váladékukkal bevonják, ezáltal védjék, selymessé és rugalmassá tegyék a hajszálakat. Amint láttuk, a hajban már sem erek, sem idegek nincsenek. Mivel teljesen élettelen, nem érez, nem fáj. Csupán a hajszálak finom mozgását érzékelhetjük, amit a hajszemölcs beidegzése és a szőrtüsző körüli speciális érző idegvégződések közvetítenek.

A haj festékanyaga, a melanin a hajhagymánál elhelyezkedő bőrsejtekben, a melanocitákban termelődik, és parányi csatornácskákon keresztül jut a hajszálba. A melaninnak különböző színű változatai ismertek: a sötétbarnás, feketés eumelanin, a sárgától a vörösesbarnáig terjedő színárnyalatokat adó feomelanin, a feomelaninhoz tartozó trichokróm, ami a vöröses árnyalatú hajban található meg, és a neuromelanin. A hajszínt döntőn a hajszál cortexében és medullájában lévő eumelanin- és feomelanin aránya határozza meg. A szőke hajban kevés pigment van, közepén alig található medulla. A színhatást befolyásolják a haj vastagságától, átmérőjétől és szerkezetétől függő fizikai-fénytani tulajdonságai, a fényelnyelő és -visszaverő képesség. Amikor a melanociták működése alábbhagy, a hajszálba nem festék, hanem apró légbuborékok szállítódnak. Az ősz hajszál színét a keratin világos színének és a fényvisszaverő légbuborékoknak köszönheti.

A haj az embrionális korban igen korán, a 9. héten kezd kialakulni. Az érett szőrtüsző és szőrszál a magzati élet 3-4. hónapjára fejlődik ki. Születéskor mintegy 5 millió szőrtüszőnk van. A lanugo rövid és puha pigment- és velőnélküli piheszőrzet, a magzati testszőrzetre jellemző. A vellus szálak is viszonylag rövidre nőnek, vékonyak, velőnélküliek, nem pigmentáltak. Ilyenek alkotják a gyermekek testszőrzetét egészen a kamaszkorig. A terminális szőrszálak erősek, festékanyaguk miatt jellegzetes színűek, van velőállományuk. Az újszülött általában pár centis hajjal jön világra, testét több-kevesebb piheszőrzet borítja. Haja, szempillája és szemöldöke már a születéskor is nagyrészt végleges (terminális) szőrszálakból áll. Születés után hajas fejbőrön lévő lanugo velőnélküli (vellus), majd végleges (terminális) hajszálakra cserélődik. Testét a gyerekkor végéig megmaradó vellus szálak borítják.

Kamaszkortól a férfiaknál e szőrszálak 90%-a, nőknél csupán kb. Hajunk 15-30 éves kor között növekszik a legerősebben. 35-40 éves kor között a hajhagymák száma 20%-kal csökken. A haj korral járó megritkulása teljesen normális. Negyven-ötvenévesen - a férfiaknál valamivel korábban - kezdődik az őszülés, a hajszálak pigment-tartalmának fokozatos csökkenése. Először a halánték, majd férfiaknál a szakáll deresedik. Kezdete és mértéke örökletes tényezőktől és az életmódtól függ. A feszültségekbe, gyors életvitelbe „bele lehet őszülni”. A szinte egyik napról a másikra történő őszülést többnyire pszichés stressz váltja ki. Pontos mechanizmusa nem ismert. Ilyenkor nem egész hajszál vált egyszeriben fehérre, csupán a stresszhatás után keletkező hajszál-szakasz lesz fehér. Az idő előtt és viszonylag gyorsan bekövetkező őszülés hátterében állhat valamilyen betegség, akár magas láz is.

Az őszülésről és a hajszín változásáról szóló megfigyelések mellett a társadalmi attitűdök is megjelennek a tájékoztató jellegű megnyilatkozásokban. A hosszú és középhosszú hajú nők szignifikánsan nagyobb tetszést arattak a férfi vizsgálati személyek körében, mint a kontyos, valamint a rövid, rendezetlen vagy ápolatlan frizurájú hölgyek. Olyannyira erősnek bizonyult a hosszú és középhosszú hajra vonatkozó preferencia, hogy egy kevésbé vonzó arcot is tetszetősebbnek értel­-ezték, ha hosszú vagy félhosszú hajjal mutatták be (Meskó, 2007). A hosszú haj azért is kedveltebb a férfiak körében, mert a haj feromonszállító-elosztó funkciókkal bír. Így ha hosszabb a nő haja, a feromonok is nagyobb felületen érvényesülnek (uo.), e kémiai anyag pedig szintén szerepet játszat a párválasztásban.

Vajon a férfiak körében melyik a legkedveltebb hajszín? Magasabb ösztrogénszint jellemzi a szőke hajú nőket, így a szőke haj vonzóbb lehet a férfiak számára, mint a barna hajszín. A szőkeség a fiatalságra és termékenységre hívja fel a férfiak figyelmét. A festett szőke haj természetesen nem feltételez magasabb ösztrogénszintet; a fiatalság mesterségesen felerősített jegyével mégis sikeresen felhívhatja a férfiak figyelmét. A nők tehát - ha tisztában vannak a hajban rejlő lehetőségekkel - az arcukat is vonzóbbá tehetik. Azonban a hajjal való elégedetlenség nemcsak a nők önbecsülését érintheti érzékenyen. Míg a nőknél a hajlapulás, a fodrász rontotta frizurával való megbékélés, vagy a szakítást követő új hajköltemény kiválasztása jelenthet problémát, a férfiak rettegett ellensége a hajhullás és az őszülés. Az esztétikai kérdés zavarhatja leginkább a kopaszodás alanyait is. A kihullott hajszálakat számolgatva valószínűleg nem az jár a kopaszodó férfi fejében, hogy a külső megfigyelőben a kopaszodás látható jelei az érettséggel, a szociális dominanciával és a magasabb intelligenciaszinttel kapcsolódnak össze (Bereczkei és Meskó, 2006).

A női nem ugyanakkor kedveli a dús és gyér hajú férfiakat is, de vizsgálatok rávilágítottak arra, hogy a kopaszodás hozzásegíthet a fizikai vonzalom csökkenéséhez (Meskó és Bereczkei, 2004). Ugyanakkor a kopaszság tetszetős is lehet a nők számára (Pease és Pease, 2002). Így tehát - a nemek közti különbségek hangsúlyozása révén - a kopasz fej a férfiasság egyik szimbóluma is lehet. A kopasz férfiakra jellemző magasabb tesztoszteronszint miatt előfordulhat agresszívabb viselkedés is. Tehát a nők szemszögéből a dús hajú férfiak vonzóak lehetnek, de a kopaszodás sem feltétlenül hátrányos a férfiak számára. Egy vizsgálat szerint minél kopaszabb a férfi, annál nagyobb hatalom és siker övezi a munkahelyen (Pease és Pease, 2002). A férfiak számára a hosszú, szőke haj lehet a legvonzóbb, mert az fiatalságról, egészségről és termékenységről ad információt. A hajszín és hossz függvényében pedig különböző személyiségjellemzők is társulhatnak.

Az online források és irodalmi hivatkozások alapján a hajhullás és az őszülés kapcsán fontos megjegyezni: Ludwig- és Norwood-Hamilton skálák a kopaszodás típusainak osztályozását szolgálják; a Ludwig skála a nők, a Norwood-Hamilton skála pedig a férfiak androgén típusú kopaszodását írja le. A hajhullás hátterében zajló hormonális változások eltérőek lehetnek a két nemnél, és a kezelések között gyakori a lézeres hajstimuláció is, mely egyes esetekben eredményes lehet, ha az időtartam nem haladja meg az 5 évet. A színek és a típusok összhangja meghatározza, mely hajszín és mely vágás illik a személyiséghez és az életmódhoz.

  1. A haj növekedési ciklusa három fázisból áll: az anagenesis (növekedési fázis), a catagenesis (átmeneti szakasz), és a telogen (nyugalmi időszak). A növekedés alatt a hajszál évben többször is 15 cm-t is nőhet, és a ciklus természete genetikai és hormonális szabályozás alatt áll.
  2. A fejbőrön található szőrtüszők száma és a haj minősége öröklött tényezőkön múlik; a tápláló vérellátás és a belső állapot is fontos.
  3. A hajszín befolyásolhatja a megjelenést és a társadalmi észlelést: a melanin aránya, a medulla jelenléte és a cuticula állapota mind meghatározza a színt és fénytani tulajdonságokat.

Ha a haj állapota romlik, érdemes természetes alapanyagú hajápoló szereket választani, és fontolni a professzionális kezeléseket. A haj életciklusa és a genetikai adottságok alapján a hajhullás és az őszülés üteme egyénenként változik. A hosszú és sötét haj általában fiatalságot és egészséget sugall, míg a kopaszság vagy az élességet egyes típusokhoz kötik, és az autenti­kus megjelenés megküzdést és magabiztosságot is közvetíthet.

haj szerkezete cuticula cortex keratin

Hogyan befolyásolja a hajszín a személyiséget és a megítélést? A természetes és a festett színek különböző módon illeszkednek a személyiségképhez; a feketére festett haj külön karaktert adhat, miközben a meleg vagy hideg tónusok jobban illenek bizonyos típusokhoz. A sötét haj gyakran titokzatosságot és nyugalmat sugall, a vörös pedig tüzet és lendületet közvetít. A szőke hajról úgy tartják, hogy a fiatalságot és a figyelemfelkeltést hangsúlyozza, de mindez kifejezhető a személyiség finom árnyalataiban is.

Ajánlott fekete hajszín és stílusok különböző bőrtónusokhoz és szemszínekhez: a tiszta fekete általában jól áll a tél típusoknak, míg a meleg típusoknál kerülendő lehet a túl hideg kontraszt. A hosszú, kontrasztos hajszín pedig erőteljes megjelenést kölcsönözhet, amelyet a smink és ruházat teljes egésze harmonizál.

Összefoglalóan, a haj típusa, színe és állapota szoros összefüggésben áll az egyén genetikai adottságaival, hormonális állapotával és élettapasztalatával. A fej és a haj védelme érdekében fontos a megfelelő életmód és a természetes alapú termékek használata, különösen a hosszú távú egészség és esztétika érdekében.

tags: #hosszu #fekete #haj #hatulrol