A fokozott szőrnövekedés (hirsutismus (hirsutizmus)) mind férfiak mind nők esetében előfordulhat, a jelenség mégis leginkább a nőket nyugtalanítja.
A szőrszálak mennyiségének megnövekedése, megvastagodása, színük sötétedése, mind a szőrszálak nagyobb mennyisége észlelhető.
A nagy mennyiségű sötét szőrzet sokszor nem a normális megoszlásban fordul elő az érintett testén.
A karokon, lábakon, ágyékon kívül fokozott és kóros szőrnövekedés alakulhat ki pl. az állon, emlőbimbó körül, a köldökig felhúzódva.
Legtöbbször az erőteljesebb szőrösödésnek semmiféle kóros oka nincsen, a jelenség genetikailag meghatározott, azaz nagy valószínűséggel az érintett személy családtagjainál is jelen van (közismert a mediterrán népek esetében).
A testszőrzet mennyiségét leginkább a szervezet androgénszintje (férfi nemi hormonok) befolyásolja.
A férfi nemi hormonok, melyek a mellékvesékben és az ivarszervekben termelődnek, nevükkel ellentétben férfiakban és nőkben is jelen vannak, csak nem egyforma mennyiségben és eltérő arányban: férfiakban több, nőkben kevesebb található belőlük.
Más fogalmak, amelyek nem ugyanazok, mint a hirsutismus Hyperthrichosis: fokozott szőrnövekedés, de az egész testen, és nem androgén hatásra Virilizmus: férfias jegyek megjelenése, csak egy tünete lehet a szőrzet férfias jellege.
A hirsutizmus háttere A férfi nemi hormonok legjelentősebb képviselője a tesztoszteron, amely többek között a bőrben dihidrotesztoszteronná alakul.
A dihidrotesztoszteron közvetlenül stimulálja a szőrtüszőket, azokat nagyobb fokú működésre késztetve. Ennek eredménye a fokozott szőrnövekedés.
Egyéb tünetek is gyakran megjelennek: a verejtékmirigyek aktivitásának fokozódása növeli az izzadékonyságot, és akne kialakulásához vezet.
Jellemzőek a menstruációs zavarok, a petesejt érésének hiánya és akár a menstruáció teljes elmaradása, meddőség.
Mi okozhat hirsutizmust? Hirsutismus több mint 85%-ban akár háttéreltérés nélkül is kialakul.
Bármilyen háttéreltérés kizárása szükséges, de a gyakorlatban gyakran nincs betegség mögötte.
A fokozott szőrnövekedés önmagában nem betegségnek, hanem tünetnek tekinthető.
Ahol családi hajlam valószínűsíthető kórállapot nélkül, ott a modern szőrtelenítő eljárások tárházának alkalmazásától várható eredmény.
Nőknél gyakran policisztás ovárium szindróma (PCOS, Stein-Leventhal-szindróma) áll a háttérben, amely a petefészkek felépítésében eltéréseket, működésében zavarokat okoz.
Ilyenkor az ováriumok és a mellékvesék is a normálisanál nagyobb mennyiségű androgént termelnek.
Hátterében leggyakrabban szénhidrátháztartás-zavar, inzulinrezisztencia áll, azt mindig érdemes vizsgálni.
Ritkábban petefészek-eredetű folyamat, akár rosszindulatú daganat is állhat a háttérben.
Mellékvese irányában mellékvese-hyperplasia, Cushing-szindróma, daganat merül fel.
Agyalapi mirigy daganata is okozhat androgéntúlsúlyt.
Kivizsgálás és kezelés
A háttérben álló ok felderítése részletes fizikális, laboratóriumi kivizsgálást igényel, többféle képalkotó eljárással kiegészítve.
Belgyógyászati (szükség esetén endokrinológiai vizsgálat), illetve nőgyógyászati vizsgálat szükséges a háttéreltérés kizárására.
Amennyiben háttéreltérés igazolódik, azt kell kezelni.
Ahol családi hajlam valószínűsíthető kórállapot nélkül, ott a modern szőrtelenítő eljárások tárházának alkalmazásától várható eredmény.
Laboratóriumi vizsgálatok
Laboratóriumi vizsgálatok: Minden egyes szőrnövekedést okozó betegségnek megvan a maga jellegzetes laboratóriumi lelete.
Fontos megjegyezni, hogy a férfihormonok közül az androszténdion túltermelés petefészek eredetre, míg a dehidroepiandroszteron (DEA) mellékvese eredetre utal.
Hüvelyi ultrahang vizsgálat segítségével elsősorban a petefészek kóros elváltozásait és daganatait mutatjuk ki.
A kóros szőrnövekedés oka lehet férfihormonok túlzott termelése, és/vagy a szöveti receptorok túlzott érzékenysége férfihormonokkal szemben.
(A)(1) A petefyszek eredetű, funkcionális férfihormon túlműködés következik be például policisztás ovárium szindrómában, ami a sejtek dominánsan öröklődő érzéketlensége inzulinnal szemben.
(A)(2) A petefészek hormontermelő daganatai lehetnek jó- és rosszindulatúak is.
(B)(1) Funkcionális adrenális férfihormon túltermelődést okoz az ún. kongenitális adrenális hiperplázia (= CAH vagy adrenogenitális szindróma = AGS).
A rendellenesség jól kezelhető, a hiányzó szteroidokat szájon át naponta pótolni kell, mely csökkenti a férfihormon termelést és rendezi a cukoranyagcserét, illetve só- és vízháztartást.
A jól beállított esetek fogamzóképesek, egészséges gyermeket szülnek.
A rendellenességre pénisznövekedés és a szeméremszőrzet idő előtti növekedése, a korán mellékvesekéreg túlműködést okoz a mellékvesekéreg túltengése vagy jóindulatú daganata.
A kettő közötti átmeneti állapotot nevezzük noduláris ("csomós") hiperpláziának.
A mellékvese túltengésére jellemző, hogy kihat a só- és vízháztartásra, a nemi jellegekre és a cukoranyagcserére is, tehát az egyes anyagcsere tünetek egymással kombinálva és nem elkülönülten jelentkeznek.
(B)(2)(b) A mellékvesekéreg túltengése rosszindulatú daganat esetén gyorsan súlyosbodik. Fontos, hogy mindenek előtt az alapbetegséget kell kezelni.
Kongenitális adrenális hiperplázia esetén napi 1-2 tabletta prendisolonnal pótolják a hiányzó hormonokat.
A prednisolon eredetileg a cukoranyagcserére ható hormon (glükokortikoid), de jelentős mineralokortikoid hatással is bír, így bonyolult gyógyszer-kombinációk adására nincs szükség.
A prednisolon valamennyi anyagcsere problémára megoldást jelent. Hatására csökken az hipofízis hormontermelése, aminek következtében a férfihormon-termelés is helyreáll.
Fogamzásgátló tabletták: A kombinált fogamzásgátló tabletták elnyomják a tüszőérést, az ösztrogének és a férfihormonok termelődését is.
A szőrtüszők növekedési ciklusa 6-8 hónap, ha tehát eredményes kezelést állítunk be, természetes körülmények között a szőrzet kihullása 6-8 hónap múltán várható.
PCOS esetében a metformin kezelés valódi áttörést hozott, mely oki terápiának minősül egy genetikai betegséggel szemben.
Daganatok esetében a szövettan és klinikai stádium határozza meg a gyógyulási esélyeket.
