A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) 2013-ban hatodik alkalommal rendezte meg a Szakma Kiváló Tanulója Versenyt (SZKTV), valamint az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyt (OSZTV). Ezek országos döntőjére a „VI. Szakma Sztár Fesztivál”-on 2013. április 24-26. között került sor.
A versenyek célkitűzése a gyakorlatigényes, „fizikai” szakmák - beleértve a ráépülő, magasabban kvalifikált szakmákat is - társadalmi presztízsének és vonzerejének növelése, azok népszerűsítése.
Az elődöntőkön országosan mintegy 4.000 diák vett részt. Nógrád megyében az elődöntőkön 7 szakképző intézményből 111 tanuló vett részt 14 szakmában. 2013-ban az elődöntőkben 3.667 tanuló mérette meg felkészültségét, közülük 110 iskolából 198 diák jutott a döntőbe.
A tavalyi évhez hasonlóan az iskoláknak egy elektronikus felületen kell a versenyre jelentkező diákok adatait megadni, majd rögzítés után a jelentkezési lapokat nyomtatva, aláírva a területi kamarába eljuttatni. Jelentkezési határidő: 2017.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara immár hatodik éve rendezi meg a Szakma Sztár Fesztivált. Eddig minden évben sikerült Nógrád megyéből versenyzőnek dobogóra kerülni. Most sem történt ez másként, az idei versenyen is kimagaslóan teljesítettek a Nógrád megyei tanulók, mindegyikük dobogós helyezést ért el.
A következő tanulók értek el dobogós helyezést:
- Lehoczki Dávid (bútorasztalos) - 1. hely
- Bakos Ádám (bútorasztalos) - 3. hely
- Tóth Dalma (vendéglős) - 3. hely
- Mag Erik Norbert (ács, állványozó) - 3. hely
2013. április 26-án, az országos döntő záróünnepségén Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, Parragh László az MKIK elnöke és Bihall Tamás a kamara oktatási és képzési alelnöke adták át a Szakma Kiváló Tanulója Verseny első három helyezettjének díjait. Lehoczki Dávidot és oktatóját, Katulin Károlyt az MKIK különdíjban is részesítette.
Az idei év júliusában kiutazhatnak a Lipcsében megrendezésre kerülő WorldSkills világversenyre.
A kamara szervezésében megyénkből közel hatszáz diák és kísérő tanára látogatott el a fesztiválra. A diákok több mint 60%-a 6-7. osztályos pályaválasztás előtt álló tanuló volt. Számukra kiemelten fontos a rendezvény megtekintése. Testközelből láthatták, hogy mit csinálnak a leendő szakmunkások, ezzel is segítve a pályaválasztásukat.
A Nemzeti Munkaügyi Hivatal munkatársai a helyszínen interaktív feladatokkal várták az érdeklődő fiatalokat, akik szakmabemutató filmeket nézhettek, szakmatotót, valamint pályaorientációs kérdőíveket tölthettek ki, szakmai tárlatvezetésen vehettek részt.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2013-ban 6. alkalommal, előreláthatólag 39 szakmában rendezi meg a Szakma Kiváló Tanulója, valamint az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyeket. Ezen versenyek országos elődöntőit a területi kamarák 2013. elején bonyolítják le, majd az előválogatókat követően gyakorlati és szóbeli megmérettetésekre az országos döntőben kerül sor, ami VI. A versenyzők a szakiskolák és szakközépiskolák végzős tanulói, a fesztiválon látogatóként pedig hasonló korú és azonos iskolatípusokba járó iskolatársaik, illetve pályaválasztási céllal az általános iskolák 6-8.
A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet 2006. május 10-től képviselte Magyarországot teljes jogú tagként a WorldSkills International szervezetben, miután hazánk 2012-ben az OSZT javaslata és az oktatási miniszter döntése alapján jelentkezett a szervezetbe. A 2013-as WorldSkills versenyen, ahol 23 országból több, mint 400 versenyző vett részt, csapatunk az átlagpontszámok alapján az előkelő 6. helyet szerezte meg.
A falu lakosságának döntő többsége mindig is magyar volt, vallását tekintve pedig református, illetve katolikus. De azt talán már csak a régiek tudják, hogy a háború előtt zsidó családok is éltek a településen.
Borsányi Bea írását a Fejér Megyei hírportálról szemlézzük. Az első beköltöző zsidó családok a Lambergeknek köszönhetően érkeztek a 18. század végén. Az eredeti elképzelés szerint azért hívták őket, hogy fellendítsék a helység iparát, kereskedelmét.
Több családnév az idős zámolyiak előtt talán még ismert. Ilyen például Kaufler Béla, borbélymester - akinek az apja is fodrász volt - és aki népszínműveket tanított be a helyi fiataloknak. Fia a rendszerváltás után tagja volt a zámolyi képviselő-testületnek. Vagy ilyen a vegyeskereskedést működtető Wessely család, akinek az Öreg utca 280. szám alatt volt boltjuk, de említhetnénk a hentes és mészáros Schulhof Kálmánt, illetve a szikvízkészítéssel foglalkozó Schmid családot, akiknek üzeme a Szép Ilonka helyén volt - mondta a korábbi polgármester, Bánszki István kutatásaira alapozva Váczi Márk történész.
Hozzáfűzte, a zámolyi izraelitákról túl sokat nem tudunk, részben azért, mert kevésbé kutatott témáról beszélünk, másrészt nem is maradt fent túl sok dokumentum, adat, ami részletekbe menő kutatást tenne lehetővé. Az viszont tudható, hogy Zámolyon létezett egy imaszoba méretű gyülekezeti épület is a mai kultúrház helyén, ahol nagyjából 30 férfi - csak ők léphettek be ide - imádkozhatott. A hitközségnek egészen 1944-ig mindig saját kántora volt, aki helyben lakott, de az anyakönyvezés Lovasberényben történt.
Az imaszoba a II. világháború során megsérült, a háborút követően nem állították helyre, maradványait később elbontották. Közvetlenül a szomszédságában építették fel 1903-ban a falu első tűzoltószertárát, illetve a 20-as években a Hangya Országos Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet - amely egy szövetkezeti hálózat volt Magyarországon a 20. század első felében - első székházát is.
Utoljára 1937-ben temettek a sírkertben, amelyben 37 sír található Fotó: Nagy Norbert / Fejér Megyei Hírlap.
- Az izraelita adófizetők száma 1900-1940 között 33 fő volt, ami nagyjából ennyi családot is jelentett, de az 1941-es népszámlálás szerint már csak 34 fő zsidó élt a településen. Létszámukat tekintve tehát igen kevesen voltak, de az általuk végzett tevékenységeken keresztül mégis fontos elemét képezték a falu életének - állapította meg Váczi Márk, aki Bánszki kutatásainak további érdekes számadatait is megosztotta velünk: 1895 és 1940 között 16 izraelita fiú és 17 lány született Zámolyon, 15 férfi és 10 nő hunyt el, 15 alkalommal kötöttek házasságot, amelyből 3 esetben zámolyi zámolyival házasodott, egy esetben kötöttek katolikus-izraelita vegyes házasságot és 11 alkalommal a menyasszony volt falubeli.
A zámolyi zsidók sorsa nem különbözött az ország más részein élőktől: a német megszállás után Budapestre, majd Auschwitz-ba szállították őket, ahonnan csak kevesen tértek haza, ám 1948-52 között mindösszesen 16 fő, munkatáborban bekövetkezett haláláról kapott értesítést a zámolyi tanács.
