Az Erzsébet liget 1898-ban létesült, a város Kiskút után második legnagyobb ligete volt, mely kezdetben mintegy 13 holdon terült el. A liget a 19. század végén otthont adott a belvárosi polgárok nyári lakhelyeinek, és a növényzet gazdagításával egyre inkább a közösségi rendezvények központjává vált. A kerékpározás virágzásával egyre nehezebb volt zárt közösségi tér nélkül megoldani a sport- és pihenő szükségleteket, ezért a város 1897-98 között megteremtette a népligetet, ami az Erzsébet liget néven vált ismertté.
A helyszín kiválasztása és a kezdeti tervek
A 19. század végén Győrben nagy divattá vált a kerékpározás, ezért a városvezetés szükségét érezte egy zárt kerékpárpálya megépítésének. A városrét helyett végül Nádorváros mellett döntöttek a nagy szabad terület és a közelítő közlekedési utak miatt. A vasúti és országúti kapcsolatok közelsége lehetővé tette a sportolók és látogatók könnyű megközelítését.
1898 január elején kiírták a földmunkák pályázatát, és Kupi István és társa nyerték meg a földmunkákat. A Győri Kerékpár Egylet és a Győri Polgári Kerékpáregylet kapták meg a kerékpárpálya helyét, amelyet részvények kibocsátásával finanszíroztak. A versenypálya makadám burkolatú lett, a tribün 320 férőhelyes, a kerítés pedig 480 méter hosszú volt, alig néhány hónap alatt készült el.
Az Erzsébet liget neve és a kapcsolódó híres alapítás
1898. október 9-én kerékpárversennyel egybekötött avatóünnepséget tartottak az új sportpályán. Az Erzsébet liget a magyar történelem sorsfordulójának emlékére kapta nevét, mivel 1898 októberében Ferenc József császár feleségét, Erzsébet királynét a világháború előtti időszakban színes emlékek keretezték.
1899. január 12-én Zechmeister Károly polgármester javasolta az új népliget elnevezését Erzsébet ligetnek, mint Erzsébet királyné emlékét. A liget növényzetének kialakításáért Földy Lajos főkertész felelt, aki 1904-ig tervezte és gondozta Győr zöldterületeit, a Sétateret a Radó-szigeten és a város összes ültetvényét.
A liget fejlődése és a sportélet felvirágzása
1899 tavasszal kanyargós sétautak és fásítások valósultak meg jellemző növényekkel, mint juhar, bodza, bükkfa, platán, nyír és sok másik faj. A liget megközelítését 1909-ben Lovas Zsigmond mérnök tervezte meg a Zrínyi út meghosszabbításával. A liget környéki sportélet 1911-től jelentős fejlődésnek indult: az Erzsébet ligeti sporttelepet rendbe hozták és atlétikai versenyekre is alkalmassá tették, a Győri Torna és Evezősegylet (GYTE) bérbe vette.
Az 1910-es évek végén a háború előtti időszakban a pályát tizennyolcban használták. A század első felében a torna, futball és egyéb sportok állandó mérkőzéseket és rendezvényeket is tartottak a ligetben. A 1920-as évek elejétől a Hungária SE is kérte a pálya használatát, s közösen a GYTE-vel, a DAC-sztárok és a helyi egyesületek nehezen megoldották a finanszírozást és karbantartást.
1930-as évek: felújítás, templom és közösségi tér
1930-ban a városi tanács 30 millió koronát szavazott meg a betonkaréjos kerékpárpálya kiépítésére, így motoros versenyek is rendezhetők lettek. A 1930-as évekre a sportpálya felújítása felé irányult a figyelem: új öltözők, fürdő és goknoki lakás épült, a pálya betonteknője elkészült, a tér megvilágítása pedig fejlesztésre került.
1934-ben az Erzsébet liget környékének benépesülése nőtt; ekkor indult meg a templomépíttető bizottság a környékfejlesztés és templomépítés terveivel. A templom felépítéséhez szükséges telkek és közösségi terek biztosítása 1934-1937 között valósult meg; 1943-ban a templom felszentelése megtörtént a Szent Imre templom néven. A liget területe 1935-re 11 hold 672 négyszögölre csökkent a sportpálya építése miatt, de így is óriási közösségi teret adott a sétálásra, pihenésre és rendezvényekre.
A liget napjainkig tartó közösségi funkciói
A ligetben és a sportpályán az iskolai sportbemutatók, katonai felvonulások, megemlékezések, politikai nagygyűlések és jótékonysági rendezvények zajlottak. A focipályán és az atlétikai pályán rendszeres mérkőzéseket tartottak, a tribünök felújítása 1921-ben valósult meg, így a kapacitás 240 főre nőtt. A 20. század közepén a közösségi élet erőteljesen összekapcsolódott a liget és a sporttelep hasznosításával, mely időszaka a liget fénykorát jelentette.
A 1930-as évek óta a sportpálya továbbfejlesztései során tenisztér is létesült, majd a háború utáni időszakban a terület sorsáról többször döntöttek, többek között a terület átadásáról Győr városának és a sportegyesületek közös működtetéséről. A háború utáni években a területek átépítése, a pályák karbantartása és a közösségi események folytatódása jellemezte a liget sorsát, amely a város számára a sport és a kultúra fontos színterét jelentette.
Képek és illusztrációk
Erzsébet Királynő 5 Undorító Titka – A Higiéniai Borzalom, Amit Eltitkoltak Előlünk!
Történeti összefüggések és adatok
Az Erzsébet liget felépítése és fejlődése szorosan összefügg a város társadalmi és sportéletével: a kerékpárpálya megépítése és a tribün felújítása a sportolás szervezését tette lehetővé, a templom és a környező közösségi terek pedig a vallási és kulturális rendezvények helyszínévé alakították a ligetet. Az 1930-as évek népesedése és a város közgyűlés döntései tovább erősítették a liget szerepét mint a város központi, közösségi térét.
- A népliget kiválasztása és a kerékpárpálya megépítése (1898).
- Erzsébet királyné emlékére történő elnevezés és a növényzet kiültetése (1899-1904).
- A sportélet bővítése és a templomépítés tervezése (1930-1943).
- A háború utáni sors és közösségi felhasználás folytatása.
Részletes adatok és dátumok
- 1898: A kerékpárpálya építése és avató ünnepség.
- 1899: Erzsébet liget neve Erzsébet királyné emlékére.
- 1909: Út tervezése a liget megközelítéséhez.
- 1921: Pályaavató ünnepség és atlétikai versenyek; tribün felújítás.
- 1930-1932: Betonkaréjos kerékpárpálya kiépítése és öltözők fejlesztése.
- 1934-1937: Templomépítés és területek rendezése.