Az idei esztendő kétszeresen is kínál alkalmat jubileumi megemlékezésre báró Kövessházi Kövess Hermann tábornagy, az osztrák-magyar haderő utolsó főparancsnoka tisztelőinek. A neves hadvezér március 30-án lett volna 170 éves, szeptember 22-én pedig halálának kereken a 100. évfordulója. 1924-ben a magyarországi és az ausztriai lapok mindkét alkalom kapcsán bőséges terjedelemben írtak Kövess életéről és pályafutásáról, kiemelve világháborús teljesítményét, felsorolva diadalmas hadjáratait és győztes csatáit.
Míg az ausztriai lapok legfeljebb Kövess Hermann magyar származását említik, a hazai sajtóban ellenben általában kihangsúlyozzák a tábornagy magyar voltát. Természetesen a korabeli propaganda számára Kövess magyarsága különleges értékkel bírt: Kövess ismeretes módon Temesváron született (1854. március 30.), az 1918-as összeomlás után a magyar állampolgárságot választotta és bár Bécsben élt, magyar nyugdíjat élvezett és halála után hamvait Budapesten temették el. Továbbá a családtörténészek megerősítették, hogy Kövess Hermann apai ágon egy régi magyar nemesi családból származik, amely valószínűleg Zala megyei eredetű, és ennek egyik, Ausztriába szakadt ágához tartoztak a tábornagy közvetlen felmenői.
Mi minősítette Kövess Hermannt magyarnak a Monarchia haderejében?
Ráadásul Kövess Hermann a Monarchia fennállása alatt olyan „velejéig svarcgelb” volt, mint amilyennek például Tersztyánszky is tartotta magát. Egykorú anekdota szerint amikor a tábornagyot „nagyon szorongatta volna egy lerázhatatlannak bizonyult szerkesztő, hogy magyar-e őexcellenciája, vagy osztrák, annyit mondott kurtán: - Családom a haderő s istenem a császár!” Ezzel kapcsolatban érdemes idézni fiának, a hadtörténész Kövess Gézának a vélekedését: „1918 és 1924 között is maradt, aki mindig is volt, császárhű, svarc-gelb k.u.k. „Tábornokaink között ő volt egyike azoknak, akiket soha le nem győzött semmiféle ellenség!” - írta róla nekrológjában Gabányi János, a neves hadtörténész.
Mivel Kövess Hermann a világháború kitörésétől - néhány hónap kivételével - annak utolsó pillanatáig felelős parancsnoki megbízatásban harcolt, ez a teljesítmény elismerést érdemlő és különösen kiemelendő. Gabányi ráadásul a szinte egyedülálló hadvezéri szereplést közvetlenül összekapcsolja a tábornagy magyarságával: „Az a hadsereg, vagy bármilyen magasabb egység, amelynek Kövess állott az élén, soha sem hátrált, zászlóit mindig magasan lobogtatta és - győzött!…- mondta.”
Ugyanakkor - a történelmi értelmezés árnyoldalai miatt - meg kell jegyezni, hogy a hadsereg sikereit nem minden csata tekintetében lehet absolute győzelemként értelmezni. A Balkánon elért diadalok mellett például a montenegrói hadjáratban játszott szerepét különböző vélemények övezik. Egyfelől Kövess tényleges hadvezéri eredményei megkérdőjelezhetetlenek, másfelől a teljes hadszíntér alakulását befolyásoló politikai és stratégiai döntések következményeit is mérlegelni kell.
Az olvasó előtt talán felmerül a kérdés: vajon a közélet és a hivatalos emlékek mennyire tükrözik Kövess Hermann tábornagy szerepét? A felelevenített példák alapján elmondható, hogy az 1914-1918 közötti harcokban Kövess több jelentős hadművelet parancsnokságát látta el. Az 1915-ben Belgrád elfoglalása és Montenegró elleni hadjárata, majd a tavalyi vagy az azt megelőző évek diadalai jelentős részben az ő vezetésének köszönhetőek voltak. Ebben a megvilágításban Kövess a Balkáni hadjáratok legsikeresebb osztrák-magyar hadvezérei közé tartozott.
Utcanevek és emlékek nyomai
A háború után Kövess nevének nyomai több helyen is felbukkantak közterületek elnevezésekben. A Kövess utca Čačakban, a belgrádi vonatkozó lista szerint is szerepelt egy időben. Az útfeliratok azonban a történelmi változások hatására fokozatosan megszűntek, mert a Szerbiába visszavonuló fegyveres testületek útközben átnevezték a helyeket. A budapesti utcaszerkezetben is volt Kövess Hermann utca, amelyet 1929-ben Szent László utcára neveztek át. A többi hadvezér nevét követve bizonyos időszakokban Kövesshez kapcsolódó utcaneveket az 1945 és 1948 közötti átnevezések érintettek. Szurmay Sándor pedig a rendszerváltás után 2013-ban visszaszerezte és ma is használja ezt a kitüntetést.
A Kövess neve a térképeken és az időszaki kiadványokban is megjelenik: például a Hungaricana által elérhető Hadtörténeti Intézet és Múzeum Térképtára között Kövess Hermann utca Abony község térképén is megtalálható. Ugyanakkor a pontos megnevezés időbeli meghatározását tekintve gyakran ellentmondásos információk kerülnek elő.
Síremlék és állami emlékezés
Kövess Hermann sírja Bécsben található, ahol 1924. szeptember 22-én hunyt el. Budapesten temették el augusztus 29-én, és a halotti beszédekhez hasonlóan részletes megemlékezést tartott a sajtó is. A későbbiekben a sír állapota és kegyeleti emlékei kérdésesek voltak: 1990 után Kövess Hermann sírja bekerült a virtuális Nemzeti Sírkertbe, amely védelmet biztosít, de kontaktusos gondozást nem jelent. A sír mint emlékhely így is része a magyar katonai történelmi örökségnek, és a történeti kutatások számára fontos forrás.
Értékelve Kövess Hermann emlékét, megállapítható, hogy a korszakban a propaganda és a történelmi hagyaték összefonódott: a hadvezér tábornokként végig szolgálta a birodalmi és a magyar érdeket, miközben magyar nyelvű identitása vitathatatlan volt. A történeti vizsgálatok azonban arra mutatnak rá, hogy a személyes lojalitás és a nemzetiségi hovatartozás összefüggése komplex volt, és a modern történelmi értelmezésnek nyitottnak kell lennie e kérdésekre.
Hermann Hesse: Rövid életrajz .1 - Hermann Hesse: Rövid életrajz
- A 3. hadsereg parancsnoksága 1915-1916 között.
- Belgrád elfoglalása 1915. október 9.
- Montenegró és Albánia hadműveletei 1916-ban.
- Belső politikai és nemzetiségi identitás kérdései a Monarchiában.
- Síremlék és emlékművek története Magyarországon és Ausztriában.
Táblázat: Kövess Hermann hadvezéri pályafutásának fő állomásai
| Időszak | Kinevezés/Parancsnokság | Jellemző műveletek |
|---|---|---|
| 1911 | Nagyszeben XII. hadtest parancsnoka | Erdély katonai parancsnoka |
| 1915 | 3. hadsereg parancsnoka | Belgrád elfoglalása, Montenegró hadjárat |
| 1916 | Hadseregcsoport parancsnokság | Montenegró és Albánia elfoglalása |
| 1916 | Bruszilov-offenzíva idején keleti frontra | Katonai kivételes hadviselés |
| 1917-1918 | Különböző hadseregcsoportok tagja | Hadászati tervek végrehajtása |
Kövess Hermann életútja így összefoglalva összetett: katonai tevékenységeket és politikai-történelmi hatásokat egyaránt magában hordozott. A személyes lojalitás és a nemzetiségi hovatartozás kérdései a Monarchia összeomlásával kerültek új megvilágításba, és mindmáig élénk vitákat provokálnak a történészek körében. Ennek megfelelően Kövess Hermann alezredes és tábornok érdemei mellett érdemes őt a magyar hadtörténeti örökség prototípusa után kutatva vizsgálni: egy olyan vezetőt, aki a korszak nagy összefüggéseiben játszott szerepe miatt maradandó hatást gyakorolt a Balkán és a keleti front történetére is.