Miért jelentkezhet mellkasi fájdalom és hogyan kezelhető a “nem szor a mellkasomon” tünetegyüttes?

Szorító, szúró vagy bizonytalan fájdalom a mellkasban? Sokan terhelés hatására tapasztalják a szorító mellkasi fájdalmat, mivel azonban pihenésre elmúlik a kényelmetlenség, utólag csak legyintenek rá. Holott ez a tünet akár szívkoszorúér-szűkületre is utalhat, így mindenképpen érdemes kivizsgáltatni. Ha a beteg nyugalomban vagy a terhelés megszűnése után is tartós, netán fokozódó fájdalmat érez a szegycsont környékén, amit verejtékezés és más vegetatív tünetek is kísérnek, akkor pedig mentőt kell hívni.

A pánikbetegség előfordulásának kockázata kétszer akkora a nők, mint a férfiak körében. A probléma általában a húszas évek elején jelentkezik. Részletek itt. A vizsgálatok során kiderülhet, hogy valóban szívbetegségről van-e szó, de akár egy tüdő- vagy mellhártyagyulladás, esetleg pánikbetegség is okozhatja a panaszokat. Amennyiben előbbiről van szó, gyors beavatkozással és kezeléssel megelőzhetőek lehetnek a súlyos szövődmények.

Sokkal gyakoribb, hogy a mellkasi fájdalom nem ennyire kifejezett, inkább csak bizonytalan érzésként jelentkezik. Ennek hátterében számos ok meghúzódhat a refluxtól kezdve az asztmán keresztül a bordaporc gyulladásáig. Mivel azonban szív- és érrendszeri betegség is okozhat ilyen tünetet, a panasz ismétlődésekor indokolt a kardiológus szakorvosi kivizsgálás.

Elsődlegesen természetesen egy kardiológiai vizit ajánlott bármilyen mellkasi panasz esetén. Ugyanakkor a betegnek ajánlatos tájékoztatnia az első találkozáskor az orvost, hogy milyen gyógyszert szed. Ez nagyon fontos, ugyanis a nyugalmi, de különösen a terheléses EKG-t módosíthatják bizonyos készítmények, béta-blokkoló szedése esetén például ezt a vizsgálatot nem is lehet elvégezni.

Már az elmondott panaszok és a kórtörténet alapján is el lehet indulni valamilyen irányban, de minden valószínűség szerint szükség lehet további vizsgálatokra is. A teljes vérkép- és vizeletelemzés számos olyan problémára fényt deríthet, amely a tünetek hátterében állhat. A laboreredmények megfelelő értelmezése irányvonalat rajzol ki az orvosnak a páciens állapotáról, így elkerülhetőek a felesleges vizsgálatok, és sokkal pontosabban, céltudatosabban lehet kiegészítő vizsgálatokat elvégezni.

A vizsgálatok során EKG a szív elektromos tevékenységét monitorozza, és erről görbéket rajzol a papírra. A kardiológus ennek alapján értékelni tudja a percenkénti szívverések számát, szabályosságát, a szív ingerképzését, ingervezetését, esetleges károsodását. Vannak olyan betegségek is, amelyeknek az EKG-n kimutatható jelei csak terhelésre jelentkeznek. Ezért előfordulhat, hogy fizikai terhelés közben kell, hogy felvegyék az EKG-görbét: ez az úgynevezett terheléses EKG. A vizsgálattal ellenőrizhető, hogy a koszorúerek mennyire képesek fizikai terhelés mellett megfelelő mennyiségű vért szállítani a szívizomnak, illetve oxigénhiány esetén a szívizom milyen tünetekkel reagál. Ekkor jelentkezhet például mellkasi fájdalom, vagy akár nehézlégzés, ritmuszavar.

A járóbeteg-ellátásban és a sürgősségi osztályokon a mellkasi fájdalom az egyik leggyakoribb akut panasz. Az első teendő az életet veszélyeztető állapotok kizárása, köztük a szívizominfarktus és a tüdőembólia kizárása. A kardiális okok kizárása után még mindig igen széles a lehetséges okok spektruma: a refluxbetegségtől a motilitási zavarokon át a pulmonális és funkcionális fájdalmakig terjed. A kórisme felállításához és a terápiához szükséges vizsgálatok között szerepel a 12 elvezetéses EKG, laborvizsgálatok (troponin T vagy I, CK, LDH, D-dímerek), szívultrahang, terheléses EKG és egyes esetekben szívkatéterezés. A hasi ultrahang, nyelőcső-gyomor-nyombél-tükrözés, endoszkópos és manometriai vizsgálatok segítenek kizárni a nem kardiális eredetű okokat.

Áttekintő diagram a mellkasi fájdalom kivizsgálásáról: elsődleges vizsgálatok és differenciáldiagnosztika

A nem kardiális eredetű mellkasi fájdalmak diagnosztikájában számos lehetőség kínálkozik. A 1. táblázatban összefoglaltuk a nem kardiális eredetű mellkasi fájdalmak gyakori okait. A gasztroenterológia szakterületén belül fontos diagnosztikai csoportok okozhatnak mellkasi fájdalmakat (2. táblázat). A nyelőcső-gyomor-nyombél-tükrözés során reflux, soor oesophagitis, Barrett-nyálkahártya és ruptura is megjelenhet. A nyelőcsőpépp nyelésével és manometriai vizsgálattal a motilitási zavarok zárhatók ki. A nem kardiális eredetű mellkasi fájdalmak leggyakoribb oka a gasztrointestinális reflux betegség (GERD), amely a gyomorsav visszafolyásával okoz égő fájdalmat a mellkasban. A protonpumpagátlók alkalmazása mellett életmódbeli megfontolások is segíthetnek.

Nyelőcső-gyomor-nyombél tükrözés és pH-metria ábra a GERD diagnosztikájához

A nyelőcső patológiáin túl a gasztrointesztinális tünetek közé tartozik a nyelési nehézség, gyomorégés, és a Barrett-nyálkahártya lehetősége. A soor oesophagitis és más fertőző nyelőcsőbetegségek diagnózisa endoszkópos jelek alapján történik. A nyelőcső motorikus zavarai közé tartozik achalasia és hipermotoros vagy hipomotoros nyelőcső, amelyek mellkasi fájdalmat okozhatnak. A nyelőcső hipomotilitása kollagenózisokkal társulhat, és gyakran mellkasi kellemetlenséget okoz. A nyelőcső-spazmusok és a diótörőnyelőcső is okozhat mellkasi fájdalmat, amely a nyelőcső disztális szakaszán erős összehúzódásokkal jár.

Gasztroenterológiai kivizsgálás menetét szemléltető diagram

A heveny hasnyálmirigy-gyulladást gyakran kísérő epigasztriális fájdalom szívkoszorúér-szindrómára emlékeztethet, ezért a lipáz, CRP és leukocitaszám segíthet a diagnózisban. A hasi ultrahang a hasnyálmirigy körüli folyadékgyülemet vagy intraperitoneális szabad folyadékot mutathat. Emellett gyakori a hasnyálmirigy- vagy epehólyag-betegség kórismézése is mellkasi panaszok mellett.

Has és hasnyálmirigy ultrahang ábra a diagnosztikához

A tüdő- és légzőszervi okok közé tartozik a tüdőembólia, mellhártyagyulladás, pneumothorax és tüdőgyulladás. Ezek sürgősségi ellátást igényelnek, mert életet veszélyeztető állapotokat jelezhetnek. A mellkasi fájdalom kivizsgálásának pulmonológiai vonatkozású része egyszerű és gyorsan kivitelezhető, a részletes kivizsgálás azonban időigényes lehet. A mellkasi röntgen és a CT segít feltárni a tüdő és mellkas szerkezeteinek állapotát, a mellkasi fájdalom okának azonosításában.

CT mellkas és röntgen szemléltető kép

A mellkasi fájdalom hátterében szereplő pszichés tényezők közé tartozik a pánikrohangás, szorongás és depresszió. A pánikroham során a fájdalom olyan tünetekkel járhat, mint gyors szívverés, légszomj és verejtékezés. A depresszió is összefügghet a mellkasi fájdalom megjelenésével, és a fizikai tünetek, köztük a mellkasi diszkomfort, előfordulhatnak. A stresszkezelés és a pszichoterápia fontos része lehet a kezelésnek.

Infografika: pánikroham és depresszió kapcsolata a mellkasi fájdalommal

A mellkasi fájdalom kezelése három fő módon történhet: gyógyszerek, műtéti beavatkozások vagy életmódbeli változtatások. A gyógyszerek közé tartoznak értágítók (pl. nitroglicerin), Aspirin, vérhígítók és savcsökkentők. Pánikrohamok esetén antidepresszánsok és pszichoterápia is javasolt lehet. Műtéti megoldások közé tartozik angioplasztika vagy sztent beültetése, bypass műtét és sürgősségi disszecktió. Oxigénterápia csak meghatározott indikációkkal és orvosi felügyelet mellett alkalmazható.

Kétoldali grafikon a mellkasi fájdalom kezelési lehetőségeiről

Az akut életveszély kizárása után a nem kardiális eredetű panaszok felderítésére is sor kerül. A 1. és 2. táblázatban a nem kardiális okokat tekintjük át, köztük GERD-t, nyelőcső-gyomor-nyombél betegségeket, töréseket, gyulladásokat és neurológiai eredetű állapotokat. A gyógyulás érdekében fontos a részletes anamnézis, a fizikális vizsgálat, valamint a megfelelő szakrendelések bevonása (gasztroenterológia, tüdőgyógyászat, ortopédia, pszichiátria, neurológia).

Áttekintő táblázat a mellkasi fájdalom kivizsgálási lépéseiről

Az általános tanács: a mellkasi fájdalom mindig komolyan veendő, mert hátterében életet veszélyeztető betegségek is állhatnak. Ha gyanú merül fel szív- vagy tüdőproblémára, sürgősségi ellátás vagy kardiológiai kivizsgálás szükséges. A tünetek pontos jellege, időtartama és kísérő tünetei alapján lehet eldönteni a teendőket és a vizsgálatok sorát. Mindig legyen nyitott a beteg a részletes kórelőzményre és a fizikális vizsgálatra, mert ez adhatja meg a kiindulópontot a további vizsgálatokhoz.

tags: #nem #no #szor #a #mellkasomon