A mélyvénás trombózis tünetei gyakran alattomosak, az esetek egy részében markáns jelek nélkül alakul ki. Trombózis egy olyan betegség, mely a vér alvadási zavara következtében alakul ki. Elzáródást okozó vérrögök a keringési rendszer különböző területein keletkezhetnek, leggyakrabban azonban a mélyvénákban alakulnak ki. Jellemzően az alsó végtagon lévő vénák érintettek, mivel itt a vérkeringés könnyebben lelassulhat. Ha a keletkező vérrög lazán kapcsolódik az érfalhoz, könnyen leválhat és a levált vérrög (embolus) elkezd sodródni a vérárammal.
A levált vérrög akkor okoz komoly problémát, ha egy szűkebb érszakaszhoz érkezve beékelődik és elzárja a vér útját. Nagyon fontos, hogy az intő jeleket felismerjük, ugyanis ha mindez időben történik, megelőzhető és elkerülhető a nagyobb baj. Az egyik legjellemzőbb panasz a lábdagadás. A kialakult vérrög elzárja a véráramlás útját, aminek eredményeként ödéma keletkezik. Általában az érintett végtag erőteljes fájdalma is társul hozzá, mely mozgás hatására erősödik.
Ez a tünet azonban nem minden esetben jelentkezik, van, hogy izomlázszerű érzés kíséri csak. Emiatt, ha a többi tünet valamelyike is jelentkezik és az izomláz indokolatlan lenne, mert nem előzte meg túlerőltetés, forduljon szakorvoshoz. Gyakori a végtag kékes-vörös színű elszíneződése, ami nyomásra elhalványul. Előfordul azonban, hogy a mélyvénás trombózis nem jár semmilyen látható tünettel a végtagon, hanem a leszakadó vérrög csak a tüdőbe érve okoz panaszokat.
A trombózis kialakulásának több hajlamosító tényezője is van. Ezek közé tartozik például a családi halmozódás is, ha a családban már korábban előfordult valakinél 50 éves kora előtt trombózis, vagy embólia. A trombózis hajlamot növelik bizonyos gyógyszerek, például a fogamzásgátlók szedése is. A fogamzásgátlókban található hormonok fokozhatják a vér alvadékonyságát, ami jelentősen növeli a trombózis illetve az embólia kialakulásának kockázatát. Ilyen esetben javasolt más, hormonmentes fogamzásgátló módszer használata. Műtét után, különösen az alsó végtagokon végzett műtétek esetén a lábadozás hosszabb időt vehet igénybe, ami alatt nem szabad terhelni a végtagot.
A mélyvénás trombózisról akkor beszélünk, amikor vérrög képződik a mélyen fekvő vénákban, leggyakrabban az alsó lábszárakban. Átlagosan évente 2000 ember közül egynél alakul ki a betegség. A nők körében valamivel gyakoribb. Érfalsérülés: bármilyen gyulladás, meszes plakk, külső behatás, sugárkezelés, stb. A vérkeringés lassulása: Tartós ágyhoz kötöttség, sérült vagy operált végtag rögzítése, jelentős visszértágulat, szívelégtelenség, stb. A vér alvadékonyságának fokozódása következik be, pl. fogamzásgátló tabletták, dohányzás, szövetszéteséssel járó betegségek, veleszületett génhiba (Leiden-mutáció), stb.
A mélyvénás trombózis leggyakoribb formája a medencevénák és az alsó lábszár trombózisa. A mélyvénás trombózis legjellegzetesebb tünete az alsó lábszár járásra fokozódó fájdalma. A lábszár vénáinak két nagy csoportja a bőr alatt található, ún. felületes vénák és az izmok között elhelyezkedő mélyvénák. A felületes és a mélyvénákat rövid vénák kötik össze egymással. A testrészek közül - a nehézségi erő hatása és a testhez viszonyított alacsony helyzete miatt - a lábból a legnehezebb a vér visszaszállítása a szív felé. A megfelelő irányú áramlás segítésére a mélyvénákban található vénabillentyűk megakadályozzák a vér visszaáramlását. Mozgáskor, járáskor a vért az izom-összehúzódások pumpáló hatása préseli a billentyűkön keresztül a szív irányába.
A kétféle vénát összekötő ereken keresztül a vér ezért először a mélyvénákba továbbítódik, hogy végül a szívbe jusson. Legjellegzetesebb tünete az alsó lábszár járásra fokozódó fájdalma. A láb duzzadt, kékesen elszíneződik. Az érintett alsó lábszár bőrfelülete a gyulladás miatt meleg, körfogata mérhetően megnő. Késői tünet a bőr barnás elszíneződése a bokáknál, amit a kitágult vénákból kivándorolt vörösvértestek okoznak. A trombózis azonban minden tünet nélkül is bekövetkezhet, ez az úgynevezett néma trombózis, és csak a későbbi évek során bekövetkező lábszárödéma, visszértágulat, a bokatáj kötőszövetes megkeményedése és rozsdabarna elszíneződése jelzi a vérrögösödés korábbi lezajlását. A jellegzetes tünetek alapján, a lábszárak körfogatának azonos szintben történő mérésével a diagnózis általában egyértelműen megállapítható.
A súlyos szövődmények közt szereplő tüdőembólia jellegzetes tünete mellkasröntgen és EKG segítségével igazolható. Budd-Chiari szindróma a test legnagyobb gyűjtőerének, a véna cava inferiornak az elzáródása. Paget-Schroetter kór a felső végtagi véna elzáródása. Az agyi vénás sinus thrombosis az agyvérzés egyik ritka formája. A tünetek a stroke-hoz hasonlóan lehetnek a fejfájás, látászavar, gyengeség, az arc és a végtagok egyik oldalán és görcsrohamok. A diagnózis általában CT vagy MRI vizsgálattal igazolható.
A mélyvénás trombózis tünetei és megnyilvánulásai
A mélyvénás trombózis elsődleges jele a lábdagadás és a járásra fokozódó fájdalom. A következő tünetek is előfordulhatnak: bőrpír, meleg érzet, a végtag körfogagának növekedése és a bőr kipirulása. Néha a tünetek enyhék vagy hiányozhatnak teljesen, ezért a gyanú felmerülése esetén mindenképp orvosi vizsgálat szükséges. A néma trombózis is előfordulhat, és csak később jelentkezik visszértágulat és poszttrombotikus szindróma formájában.
Diagnózis
A diagnózis felállításában a fizikális vizsgálat mellett a vénás Doppler-ultrahang és a D-dimer vérvizsgálat a legfontosabb eszközök. A negatív D-dimer segít kizárni a MVT-t, de önmagában nem elég a bizonyításra. Súlyosabb esetekben CT vagy MR vizsgálat, illetve flebográfia szükséges lehet. A tüdőembólia igazolásához mellkasröntgen és EKG is hasznos lehet.
Kezelés
A kezelés elsődleges célja a véráramlás helyreállítása és a további vérrögképződés megelőzése. A fizikai terápia és a kompressziós fásli segíti a vénás keringést. A gyógyszeres kezelés antikoaguláns terápia, amely lehet injekció vagy tabletta formájában. Ma gyakran alkalmazott LMWH (low molecular weight heparin), amelyet 3-6 hónapon át adnak, majd szükség szerint hosszabbítás vagy átállás K-vitamin-antagonistákra. Nagyobb elzáródások vagy sürgősségi helyzetek esetén interventional beavatkozás is szóba jöhet, például katéterrel történő vérrögeltávolítás. A vénák nem gyógyulnak meg a trombózist követően, ezért a megelőzés és a hosszú távú kontroll kiemelten fontos.
A megelőzés leghatékonyabb módja a tartós véralvadásgátlás bizonyos kockázati helyzetekben, a rendszeres testmozgás, a hidratáltság, a dohányzás kerülése és a kiegyensúlyozott étrend. Hormonális fogamzásgátlók használatakor érdemes a rizikótényezők felmérése és lehetőség szerint hormontalan alternatívát választani. A hosszú utazásokon célszerű időnként felkelni, mozgatni a lábakat, és kompressziós harisnyát viselni.
Speciális háttérinformációk: Virchow-triász - pangás, érfalsérülés, fokozott alvadékonyság. A trombózis kockázata növekszik terhesség, műtét, dohányzás, Leiden-mutáció és egyéb genetikai tényezők fennállása esetén. A diagnózis időben történő megkezdése a legtöbbször életet menthet, és a megfelelő életmóddal a prognózis javulhat.
Meghatározó élethelyzetek és gyakorlati tanácsok
- Ne feledkezzen meg a rendszeres mozgásról, különösen hosszabb utazások során.
- Ha fogamzásgátlót szed, mindenképp beszélje meg orvosával a kockázatokat és lehet-e alternatív módszert alkalmazni.
- Ha felmerül a mélyvénás trombózis gyanúja, feküdjön le, polcolja fel a lábát és hívja az ügyeletet vagy keresse fel a legközelebbi kórházat.
- A dohányzás elhagyása jelentősen csökkenti a trombózis kockázatát.
- A trombózis megelőzése érdekében a kockázati tényezők (pl. műtéti felépülés, hosszú immobilizáció) során az orvos által előírt mérséklő kezelést tartsák be.
Hol érdemes ellenőrzést kérni?
A Visegrádi40 Magánrendelőben lehetőség van a rendszeres laboratóriumi ellenőrzésre, a duplex scan ultrahang, a teljes trombophilia genetikai vizsgálat elvégzésére.
Mélyvénás trombózis: tünetek, okok és kezelés
Rövid összegzés a gyakorlati tippekről
A mélyvénás trombózis veszélyes állapot lehet, de a korai felismerés és a megfelelő kezelés életet menthet. A tünetek közé tartozik a lábdagadás, a fájdalom járás közben, a bőrpír és a meleg érzet. A diagnózis vénás Doppler ultrahang és D-dimer vizsgálattal történik, súlyosabb esetekben CT vagy MR vizsgálat segíthet. A kezelés célja a vérrög növekedésének megakadályozása és a véráramlás helyreállítása. A megelőzéshez aktív életmód, hidratáltság, véralvadásgátlók szükség esetén és a dohányzás kerülése járul hozzá. A vénás trombózis vagy tüdőembólia gyanúja esetén azonnali orvosi beavatkozás szükséges.