Még a nyáron írt nekem egy aranyos hölgy, hogy átutazóban jár Mórahalom felé, és beugorna hozzám a megrendelt áruért. Ő is a telefonján mutatta a gyepet, hogy azokra az éktelenkedő sárga foltokra keresi a gyógyírt. A kezelési útmutatón túl egy kicsit az öntözésre is kitértem, és ahogy lenni szokott többször is, most is kiderült, hogy biztos, ami biztos alapon reggel és este is öntöznek. Ezzel pedig sikerült nyáron lebetegíteni a gyepet. A lényeg az, hogy a fényképen a gyepszőnyegezett kertben megütötte a szemem a katonás sorban álló, 5 db formára nyírt csavart leylandi ciprus a ház melletti oldalsávban. Elmesélte, hogy a férje nem szólt bele a kert építésekor milyen legyen a végeredmény, csak az volt a kérése, hogy ezek az örökzöld alakfák kapjanak helyet benne. Kicsit elidőztünk a témán, mert szerettem volna megtudni, hogy miért ragaszkodtak ahhoz, hogy a fűben legyen elültetve az örökzöld. A tétovázó válaszából azonnal tudtam, hogy nem érti miért baj ez, és ebből az is következik, hogy lehet mások sem tudják… mert ilyen szempontból nem szoktunk beszélni róluk. Ameddig felér majd a vízsugár, addig fog egy „rajzot” hagyni a növényen a víz ásványianyag tartalma miatt. A legtöbb poháron is van a konyhában, ha pár napig benne hagyod a vizet attól függően melyik tájegységben élsz és mennyire kemény a víz felétek. Az átgondolatlan megoldások miatt sokkal többet kell törődni a növényekkel, mint amennyit igazából igényelnének.
És ha rám hallgatsz, használj inkább megfelelő vastagságú mulcsolást a geotextil és a kavics helyett. Minden nyulat meg kell nyírni, és, ha igen, miért? Milyen egészségügyi előnyei vannak a nyírásnak a nyúl számára. Mindenki hallott már a kutyák, sőt a macskák - különösen a hosszú szőrűek - nyírásáról. De vajon a nyulakat is meg kell-e nyírni - ha nem a szőrzetük miatt tenyésztik őket?
Ha rendszeresen gondoskodunk háziállataink szőrzetének egészségéről és erősségéről, az nemcsak a jólétükkel, hanem az egészségükkel kapcsolatos aggodalom jele is. A nyulaknak - különösen a hosszú szőrű nyulaknak - gyönyörű, sima szőrük van, de ez gondos ápolást igényel. Rendszeres fésülésre és ápolásra van szükség, hogy ne alakuljon ki csomó. A nyulak olyan állatok, amelyek nagy gondot fordítanak a higiéniára, de vannak olyan helyzetek, amikor a gazdának be kell avatkoznia, és segítenie kell a nyúlnak, hogy jól érezze magát - ilyen helyzetek a bőrbetegségek, ha az örökbefogadott nyulat korábban rossz körülmények között tartották vagy a rossz táplálkozás miatti rossz minőségű szőrzet. Feltétlenül, ha nagyon göndör, vagy más módon filces. A göndörség gyakori jelenség a nem rendszeresen fésült nyulaknál. Ez egy nemezes szőrzet, általában forgáccsal összecsomózódva. Különösen a farok mögött és a nyak alatt alakul ki. A nyírást javasolhatja az állatorvos is. Az ok lehet visszatérő bőrgyulladás, gombás vagy parazita probléma. A kezelés során a nyúl szőr nélküli bőrére könnyebb felvinni a felírt krémeket.
Fontos azonban megjegyezni, hogy a nyúl borotválása az állatorvosnál elsősorban a meghagyott szőrzet hosszában különbözik. Mindenekelőtt az angóra és a hosszú szőrű fajták - bár gyakran ezeket a fajtákat mind angórának nevezik. Helyesen ezek közé tartoznak az olyan fajták, mint az angol angóra, a francia angóra, a szatén angóra, a német angóra és az óriás angóra. Maga a nyúl szőrének nyírása professzionális nyíróollóval végezhető. A speciális modellek lekerekített végűek (biztonsági olló), hogy ne sérüljön meg az állat. Erősen filces szőr esetén, amelynek kifésülése nagy fájdalmat okozna az állatnak, jó minőségű trimmelő vagy szőrnyírógép használható.
Mennyibe kerül egy nyúl nyírása? Ez elsősorban attól függ, hogy hol végzik el az eljárást. Ha úgy döntünk, hogy saját magunk végezzük el a nyírást, akkor a költségek csak a megfelelő felszerelés megvásárlását tartalmazzák - öt- és húszezer forint között. Az olló vagy a borotva azonban hosszú évekig kitart. Ha állatkozmetikushoz visszük a nyulat, körülbelül 10.000 forint költséggel kell számolnunk, a szőrzet elhanyagoltságának mértékétől függően.
A nyulak természetes szőre és gyapja nagyon népszerű, így a nyulunk szőréből is készíthetünk valamit? Sajnos ez nem ilyen egyszerű. Kereshetünk mi magunk is vevőt az ilyen szőrmére, de kicsi az esélye, hogy vevőt találunk. Remek és mellesleg környezetbarát megoldás, ha segítünk a madaraknak! A bundát az erkélyen vagy kint hagyhatjuk, és a madarak máris összegyűjtik maguk. Ez nagy segítség számukra, hiszen a madarak a szőrmét használják a fészkük és odúik építéséhez.
A nyírásra vonatkozó állatorvosi ajánlásokon kívül (betegségek miatt) a nyúl szőrzetének elhanyagolása az eredmény. A nyúl szőrzetének rendszeres fésülése erős és gubancolódásmentes marad. Ezt legalább hetente egyszer, hosszú szőrű nyulaknál akár kétnaponta is érdemes megtenni. A fésülködés különösen fontos a vedlési időszakban. A vedlési időszakban a nyúl túl sok szőrt nyelhet le, ami a nyúl egészségére és életére veszélyes gyomorelzáródást eredményezhet.
A nyulaknak sajnos nincs hányási reflexük, és a tartalom eltömíti a beleket, amelyeket legrosszabb esetben műtéti úton kell kiüríteni. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a nemezes szőrzet megakadályozza a nyúl megfelelő hőszabályozását, túlmelegedéshez, agyvérzéshez vezethet - különösen meleg időben. Az elmúlt évek nyarai egyre forróbbak lettek. A hosszú hőhullámok, a hetekig tartó csapadékhiány és a perzselő napsütés sok kerttulajdonos számára okoz csalódást. Tavasszal még üde zöld a kert, júliusra azonban gyakran elszáradt virágok, megégett levelek és kopár foltok fogadják az embert. Szerencsére nem kell lemondani a színes, virágzó kertről.
A legtöbb növény számára nem önmagában a meleg jelenti a problémát, hanem annak következményei. A forró levegő felgyorsítja a párolgást, miközben a talaj nedvességtartalma gyorsan csökken. A növény gyökerei egyszerűen nem képesek elegendő vizet felvenni ahhoz, hogy pótolják az elvesztett nedvességet. Ennek első jele általában a levelek lekókadása. Később a levélszélek megbarnulnak, a virágok kisebbek lesznek, majd idő előtt elszáradnak. A nyári hőstressz leggyakoribb tünete a levelek perzselődése és a virágzás jelentős visszaesése.
Különösen nehéz helyzetben vannak azok a növények, amelyek eredetileg hűvösebb vagy csapadékosabb éghajlatról származnak. A siker kulcsa ma már egyértelműen a megfelelő növényválasztás. Érdemes olyan fajokat keresni, amelyek természetes élőhelyükön is sok napsütést és kevés csapadékot kapnak. Ezek a növények gyakran mély gyökérzetet fejlesztenek, amely képes a talaj mélyebb rétegeiből vizet felvenni. Sok hőségtűrő növény levele kisebb, vastagabb vagy enyhén szőrös. Ezek a tulajdonságok segítenek csökkenteni a párolgást. A jó hőségtűrő növény nemcsak túléli a nyarat, hanem a legforróbb hetekben is képes virágozni.
Érdemes figyelembe venni azt is, hogy a kert különböző részei eltérő adottságokkal rendelkeznek. 1. A levendula szinte minden hőségtűrő növénylista élén szerepel. Nem véletlenül. A mediterrán vidékről származó növény kifejezetten szereti a tűző napot és a jó vízelvezetésű talajt. 2. A kasvirág erős gyökérzetének köszönhetően jól viseli a szárazabb időszakokat. 3. Kevés növény képes olyan kitartóan virágozni, mint a verbéna. A nyár elejétől egészen az első komolyabb lehűlésig ontja virágait. 4. A porcsinrózsa valóságos túlélő. Húsos levelei vízraktárként működnek, ezért még a legforróbb fekvésű kertekben is képes virágozni. 5. Ez a növény kifejezetten kedveli a meleget. Minél több napsütést kap, annál gazdagabban virágzik. 6. A kúpvirág robusztus, ellenálló évelő növény. 7. A díszgyertya finom, lebegő hatású virágai könnyedséget visznek a kertbe. 8. A muskátli népszerűsége nem véletlen. 9. A cickafark az egyik legigénytelenebb virágzó évelő. 10. A zsályafélék jól alkalmazkodnak a forró nyarakhoz.
A megfelelő növényválasztás mellett több egyszerű módszer is segíthet megvédeni a kertet. A talajtakarás például jelentősen csökkenti a párolgást, így a növények hosszabb ideig jutnak nedvességhez. A reggeli öntözés sokkal eredményesebb, mint a napközbeni locsolás. Ilyenkor a víz nagyobb része valóban a gyökerekhez jut, nem pedig elpárolog a forró talajról. A sűrű növényültetés szintén segíthet, mert a növények árnyékolják egymás tövét. A kert egyes részein pergolák, árnyékolók vagy kisebb fák telepítése is javíthatja a mikroklímát. Egy jól megtervezett kert akár több fokkal hűvösebb lehet, mint egy teljesen fedetlen terület.
A nyári hőség ma már a kertészkedés természetes része lett, de ez nem jelenti azt, hogy le kell mondanunk a virágokkal teli kertről. Igazán egyedi, a saját ízlésünk, igényeink szerint alakított cserje, fa vagy futónövény. 5 évvel ezelőtt kezdtem el formára vágni a kecskerágót. Ez a növény rendkívül igénytelen, szárazságtűrő, de a vizet is kedveli. A nyírás közben oda kell figyelni arra, hogy amikor egy vesszőt elvágok, tudnom kell, hogy ott a növény dúsabban fog hajtani. A kecskerágón kívül borostyánt is alakítok, ahhoz viszont valamilyen alapot, vázat használok, amire felfut, mely hasonlít a tervezett állat vázára. Ezzel a megoldással gyorsabban tudom elérni a kívánt eredményt.
Az éghajlatváltozás egyre érezhetőbb Magyarországon is, és a kerttulajdonosoknak alkalmazkodniuk kell az új kihívásokhoz. A szélsőséges időjárás, a forró nyarak és az aszályok miatt okosabb növényválasztásra és kerttervezésre van szükség. 1. Az elmúlt évtizedekben Magyarország éghajlata jelentősen melegedett, és gyakoribbá váltak a szélsőséges időjárási jelenségek. A XX. század eleje óta az ország átlaghőmérséklete több mint 1°C-kal emelkedett, és a jelenlegi modellek szerint 2100-ra további 3-4°C-os melegedés várható . Ez azt jelentik, hogy a század közepére Magyarország klímája a mai Törökországéhoz lesz hasonló - száraz, forró nyarak hőhullámokkal és vízhiánnyal. A csapadék eloszlása is megváltozik: a nyarak szárazabbak lehetnek kevesebb, de intenzívebb esővel, míg a telek csapadékosabbá válhatnak . A szélsőségek (hőhullámok, aszályok, felhőszakadások) egyre gyakoribbak és erősebbek lehetnek . Egy friss példa a szélsőségekre a 2022-es nyár, mely az elmúlt évtizedek legsúlyosabb aszályát hozta. Az év első hét hónapja 1901 óta a legszárazabb volt - az átlagos csapadék közel fele hiányzott . Júliusban extrém hőség tombolt: voltak hetek, amikor szinte egy csepp eső sem esett az Alföldön, a hónap középhőmérséklete jóval meghaladta a sokéves átlagot. Ezek az időjárási anomáliák erősen igénybe veszik a kertek talajvízkészletét és növényeit. Ugyanakkor a telek sem a régiek: előfordul, hogy decemberben sincs fagy vagy hó, majd a növények rügyfakadását egy váratlan márciusi tél törheti meg.

Nem csak a hőmérséklet és csapadék változik, hanem a kerti ökoszisztéma is. A melegedő klíma hatására új kártevők és invazív fajok jelennek meg. Például a selyemfényű puszpángmoly - amely a buxus bokrok leveleit pusztítja - 2011-ben jelent meg először hazánkban, és azóta gyorsan terjed. Három nemzedéke is kifejlődik egy évben, és könnyen tarra rágja a puszpángot, ha nem védekezünk ellene. Ez a jelenség is a klímaváltozás közvetett hatása. Ugyanakkor a melegedésnek vannak nyertesei is: Mediterrán dísznövények és gyümölcsök, amelyek korábban csak védett, napsütötte helyeken éltek meg, ma már egyre többfelé kiültethetők az országban. Például a pálmaliliom (jukka) is egy ilyen példája, amely a legforróbb nyarakat is átvészeli.
Éghajlatbarát növény- és kertépítési alapelvek
Egy átlagos kert alapvető elemei az örökzöldek és a sövények, melyek egész évben díszítenek és struktúrát adnak. A klímaváltozás miatt fontos, hogy olyan fajtákat válasszunk, amelyek jól tűrik a szárazságot és a hőséget, ugyanakkor ellenállnak a betegségeknek és kártevőknek is. Babérmeggy (Prunus laurocerasus) - Az elmúlt évek egyik slágernövénye, szinte megkerülhetetlenné vált a magyar kertekben. Fényes, bőrszerű örökzöld levelei és tavasszal nyíló illatos fehér virágfürtjei miatt kedvelt sövénynövény. Előnye, hogy félárnyékban és napon is szépen fejlődik, erőteljes növekedésű és a metszést jól viseli. A babérmeggy jó szárazságtűrő képességű ugyan, de fiatalon és tartós aszályban igényelhet öntözést - a tapasztalatok szerint extrém forróságban ennek a fajnak is kiszáradhatnak egyes tövei. Fontos, hogy magyar nemesítésű fajtákat ültessünk, mert ezek jobban alkalmazkodtak a hazai viszonyokhoz. A babérmeggy ellenálló a legtöbb betegséggel szemben, de minden része mérgező, ezért gyerekek vagy háziállatok mellett körültekintéssel telepítsük.

• Tiszafa (Taxus baccata) - Klasszikus örökzöld, amely óriási túlélő hírében áll. A tiszafa lassú növekedésű, de cserébe hosszú életű és alakítható: gyakran ültetik nyírt sövénynek vagy formára nyírva. Legnagyobb előnye a sokoldalúsága: a tűző napot és a mély árnyékot egyaránt elviseli, bármely átlagos kerti talajban megél. Begyökeresedés után kimondottan szárazságtűrő, különösebb gondozást nem igényel - csak a hosszan tartó, extrém száraz nyári időszakokban kell néha meglocsolni. Télállósága kiváló, a többéves példányokat a legnagyobb fagy sem károsítja. A tiszafa ráadásul betegségeknek ellenálló, jelentős kártevője nincs, így vegyszeres védekezésre ritkán van szükség.
• Puszpáng (Buxus sempervirens) - A puszpáng hagyományosan a formakertek kedvelt szegélynövénye, kis cserje, amely jól nyírható. Örökzöld lomblevelei és tömött ágrendszere miatt alacsony sövénynek, labirintusnak is ideális volt. Sajnos az utóbbi években komoly csapás érte: a puszpángmoly inváziója miatt a bukszus bokrok védtelenek lettek. Ez az ázsiai eredetű kártevő hazánkban megtelepedett, évente több nemzedéke fejlődik és kezelés híján gyorsan lerágja a puszpángok leveleit. Sok kertben teljesen le kellett mondani erről a növényről, mert permetezés nélkül nem marad meg. Ha azonban valaki ragaszkodik a bukszushoz, szoros kontrollra és rendszeres védekezésre lesz szükség (akár biológiai szerekkel is). Alternatívaként ültethetünk hasonló megjelenésű, de ellenállóbb fajokat is: például a japán kecskerágó (Euonymus japonicus vagy E. fortunei) örökzöld, jól nyírható és a moly nemkárosítja. Szintén szóba jöhet a törpe magyal (Ilex crenata) vagy a levendulacserje nyírott szegélynek.

• Leylandi ciprus (× Cupressocyparis leylandii) - Gyors növekedésű sövényre vagy szélfogóra ideális. Ez a hibrid talaj iránt igénytelen, szinte bármilyen talajon szépen fejlődik. Fényigényes ugyan, de a perzselő napot is tűri. Legnagyobb előnye a növekedési erélye - évente akár 60-100 cm-t is nő, így pár év alatt magas sövényt nevelhetünk belőle. Sűrű lombja télen-nyáron takar, ezért sokan választják. Fontos azonban, hogy a gyors növekedés nagy vízfelhasználással jár, ezért ültetés után rendszeres öntözés szükséges.
• Egyéb ellenálló örökzöldek és sövényalternatívák: A korallberkenyét (Photinia × fraseri) pirosas kihajtású leveleivel díszít és sövényként bevált. A fagyal (Ligustrum vulgare vagy ovalifolium) könnyen nevelhető, szárazságot és városi szennyezést is jól visel. Borókák (Juniperus fajták) kékes színű oszlopos példányai szárazságtűrők, és a madarak által behurcolt magoncok is megmaradnak. A tűztövis (Pyracantha) olthatatlan tüskéi és narancsos/piros bogyói miatt jó védősövény, de óvatosság szükséges. A levendula vagy rozmaring sövények pedig déli országokból vett megoldásokat adhatnak, alacsony és illatos sövényt biztosítva.

• A változó klímában nem csak az örökzöldek között érdemes válogatni, hanem a virágos évelők, díszfüvek, valamint a fák és cserjék terén is új szemlélet szükséges. Olyan fajokat keressünk, melyek bírják a perzselő napot, kevesebb vízzel is beérik, vagy jól regenerálódnak szélsőségek után. Levendula (Lavandula angustifolia) az egyik legjobb példa: mediterrán eredetű félcserje, amely imádja a tűző napot és a meszes talajt. Illatos lila virágai nyáron pompáznak, a méhek és pillangók kedvencei. A levendula sziklakertbe, ágyásszegélynek vagy csoportosan is ültethető, és az egyre gyakoribb forró, száraz nyarakat locsolás nélkül is átvészeli - sőt, a túlöntözést nem is szereti.
Hasonlóan kiváló szárazságtűrők a sziklakerti pozsgások, mint a varjúhájfélék (Sedum). A kövirózsa (Sempervivum) is rendkívül igénytelen. A kakukkfű (Thymus) a száraz rétjeinken is honos, kis levelei védekeznek a párolgás ellen, és nyáron is virágzik. A zsályák (Salvia) családja sok aszálytűrő fajból áll. A kerti orvosi zsálya és az őszi zsálya (Salvia greggii) például jól tűri a tűző napot. Az oregano és a ligeti zsálya (Salvia nemorosa) szintén hasonló: nyáron virágoznak, kevés vízzel is beérik. A cickafark (Achillea) színes virágaival és szárazságtűrésével kiemelkedő.

A díszfüvek egyre népszerűbbek: a pampafű (Cortaderia selloana) látványos tollas virágú, a díszfüvek pedig esztétikai és ökológiai értékkel bírnak, vonzzák a rovarokat és védelmet nyújtanak a talajnak. A díszcsorba (Miscanthus sinensis), a pampafű mellett gyakori választás. A kék csenkesz (Festuca glauca) és a puskinfű (Pennisetum alopecuroides) is jó alternatívák. Ötletes tehát ötvözni évelőkkel és fűfélékkel a víztakarékos, ellenálló kert érdekében.

A kertben kombinálhatjuk évelőkkel - például levendulával, kasvirággal, őszirózsával - hogy változatos és víztakarékos beültetést kapjunk. A kert csontvázát alkotó fák és cserjék kiválasztásánál figyelembe kell venni az éghajlati változásokat. Olyan fajokra van szükség, amelyek bírják a perzselő nyarakat, ugyanakkor a téli fagyokat is elviselik - vagyis szélsőségtűrők. Emellett fontos a mélyre hatoló gyökérzet és a szívósság.

Kezdjük néhány dekoratív cserjével, amelyek jól bírják a forróságot. A cserszömörce (Cotinus coggygria) hazánkban honos, nyáron füstös virágzata van, és ősszel színes levelekben gazdag. A tamariska (Tamarix tetrandra) finom lombú, rózsaszín füzéres virágú, és nagyon ellenálló. A tamariszkusz kissé ritkán ültetett ugyan, de ideális a perzselő nyarakhoz. A nyáriorgona (Buddleja davidii) hosszú virágfürtjeivel vonzza a beporzókat és jól viseli a meleg, száraz klímát.

Az éghajlatváltozás hatásait figyelembe véve a kertészkedés egyre inkább a tervezést és a tudatos fajválasztást helyezi előtérbe. A hosszú tengelyű kilátást lehetővé tevő, öntözésigény-csökkentő megoldásokkal a kert egész évben vizuálisan és funkcionálisan is gazdag marad.