Nyíregyháza egyik legkülönlegesebb vallástörténeti emléke a Szent Miklós Görögkatolikus Székesegyház. Az épület nem csupán a hazai görögkatolikus hitélet egyik legfontosabb központja, hanem egy olyan építészeti remekmű is, amely a bizánci rítus minden pompáját és misztikumát elhozza a szabolcsi vármegyeszékhely szívébe.
Építészet és spirituális művészet
A templom 1895 és 1897 között épült eklektikus stílusban, Vojtovits Bertalan tervei alapján. Kéttornyos, monumentális homlokzata és elegáns kupolája messziről hirdeti az egyház erejét, de az igazi csoda a falakon belül várja a látogatót. A belső teret uraló, aranyozott ikonosztáz a keleti kereszténység jelképe, amely művészi precizitással választja el a szentélyt a hajótól. A falakat díszítő gazdag freskók és a kupolán át beszűrődő fények olyan különleges atmoszférát teremtenek, amely minden betérőt csendes elmélkedésre hív.
A kéttornyú, görögkereszt alaprajzú templom stílusa eklektikusnak nevezhető, mivel tervezője a középkori, de leginkább a reneszánsz építészet formáitól ihletve alkotta meg művét. A görögkereszt alaprajzi forma és a centrális téralakítás a bizánci hagyomány felé mutat, legalábbis a korabeli kritika így vélte. A szentély és a kereszt oldalszárai a nyolcszög három oldalával záródnak.
Az 1895 és 1897 között épült templom berendezését tovább gyarapították, 1917-ben két mellékoltárt emeltek. Az első világháború után a templomot már újítani is kellett, a szentély mellé tágas sekrestyét emeltek. A 2. világháború kárait csak 1949-ben tudták kijavítani. Néhány év múlva a belsőben is komoly munkák folytak: Szegedi Molnár Géza és csapata a falakat freskókkal és seccókkal díszítette 1956-ban, egy évvel később az oltárokat márványozták, aranyozták. Az 1960-as években készült a szentély három színes ablaka, Petrasovszky Manó festőművész tervei szerint, amelyek Nagy Szent Bazilt, Aranyszájú Szent Jánost, és a Hajdúdorogi Egyházmegyét megalapító Szent X. Piusz pápát ábrázolják. 1965-ben Petrasovszky elkészítette a még hiányzó, teljes ikonosztázion tervét is, de nem valósult meg. 1989-ben a külsőt megújították, a belsőt újra kifestették Nemcsics Antal elképzelései alapján, N. Takács Magdolna és Nemcsics Endre közreműködésével. A belső átalakításokat Török Ferenc építész koordinálta, a mellékoltárok közül kettőt a tornyok és a keresztszárak között ekkor kialakított kicsiny kápolnákba helyeztek át, a karzatok alatti Szent Miklós- és Szent István első vértanú-oltárának menzáját megrövidítették, a szószéket lebontották.
Az ezredforduló után a falakat újra kifestették, a padlózatot süttői vöröskőre cserélték, a padokat átalakították, majd a külsőt is megújították. 2011-ben tervezte meg a már régóta hiányzó ikonosztáziont dr. Kárpáti László, Görömbölyön élő művész, muzeológus. Az ikonosztáz külső oldalára süttői vöröskőből és mészkőből faragták meg a templom stílusához igazodó, klasszikus építészeti formákat követő tagozatokat. Az ikonosztáz csak kétsoros, a négy alapkép alatti mezők kőberakásai a bizánci művészet virágkorának stílusa ihlette. Az ikonokat Seres Tamás festőrestaurátor művész készíti. Az alapképeken a fő alakok mellett további, kisebb méretű szentábrázolások is helyet kaptak: a trónon ülő Krisztust az apostolok, az Istenszülőt és gyermek Jézust a próféták övezik. Azon túl, hogy ily módon a teljes ikonosztázionokon megszokott két felső sor, mintegy tömörítve itt is megjelenik, ezek az ikonográfiai megoldások már a középkori bizánci művészetben jól ismertek voltak. Meg kell jegyezni, hogy az Istenszülő ikonoknak ez a típusa, amelyen próféták dicsőítik a Szüzet és isteni Gyermekét, már a 11. században kialakult, ikonosztázionok alapképeként pedig a Balkánon, majd a Kárpátok vidékén is igen elterjedtté vált a 15. és 17. század között. A Szent Miklós-alapkép két oldalán nyolc keleti és nyugati egyházatya, Keresztelő Szent János próféta ikonján pedig további próféták jelennek meg. Az ikonosztázion párkányára egy tömbből faragott, a kora bizánci művészetben elterjedt formájú keresztet helyeztek.
Miért érdemes meglátogatni?
A székesegyház 2015 óta a Nyíregyházi Egyházmegye püspöki székhelye, így kiemelt vallási ranggal bír. A templom védőszentje, Szent Miklós, akinek ereklyéjét is itt őrizik, így a helyszín fontos zarándokpont is egyben. A látogatás során érdemes megcsodálni a precízen kidolgozott ikonokat és a templom akusztikáját, amely a liturgia alatt csendülő énekeket is felejthetetlenné teszi.
Közvetlen szomszédságában található a Görögkatolikus Múzeum, ahol Közép-Európa egyik legjelentősebb egyházi gyűjteménye tekinthető meg.
Szent Miklós-székesegyház élő közvetítés
Történelmi áttekintés
A nyíregyházi parókia pontos alapítási évét nem ismerjük, valószínűleg a 17. század közepe tájára tehető. Az első fatemplomát feltehetően 1662-ben szentelték fel. Tíz évvel később egy Pentekosztáriont, 1699-ben Evangéliumos könyvet vásároltak, utóbbit a szomszédos királytelki parókiától. Az 1747-ben és az 1751-ben végzett összeírások során is leírták a templomot. Az előbbi zsindellyel fedett, fából épített, az utóbbi pontosabb technikai meghatározással paticsból épített templomot említ. Pontos építési idejét nem adták meg, de 1751-ben arra is kitértek, hogy az antimenzionját Bizánczy püspök adta, a templomot pedig Olsay Mihály helynök áldotta meg. Ezek az adatok arra utalnak, hogy a 17. században épített első templomot 1720 körül vagy újjáépítették, vagy teljesen újat emeltek helyette, amelyet újra meg is kellett áldani.
1771-ben gróf Károlyi Antal adományozott telket az új, szilárd anyagból építendő templom számára. Az építkezéssel járó kiadásokról és bevételekről az 1770-77 között vezetett napló számol be, ez alapján az alapkövet 1772. május 9-én szentelték meg, a kész templomot Olsavszky János balsai parókus áldotta meg 1775-ben, a Julianus-naptár szerinti július 5-én. Az új, torony nélküli templomról az 1781-es kánoni látogatás jegyzőkönyvében részletesen beszámoltak. Az egész épületet szépnek és arányosnak minősítették, fa haranglábján három harang függött, ezek közül kettőt 1775-ben áldottak meg. A belseje is megfelelő volt, a régi fatemplomból származó, 1745-ben készült ikonosztáziont és a Bizánczy püspök által 1718-ban megszentelt antimenziont emelték ki.
Az 1822-ben végzett egyház-látogatás leírása szerint a torony még nem épült meg, de már csak két harangja volt az egyházközségnek. Az egykori templom formájáról a parókián őrzött régi fénykép alapján alkothatunk fogalmat. Egyszerű, barokk épület volt, érdekes, lépcsőzetesen falazott sisakú, klasszicista toronnyal, amely az 1850-es évek végén készülhetett, mivel a város 1857-ben téglát utalt ki az építkezéshez. A hajó nyugati és déli oldalán volt egy-egy bejárata, előbbi a nők, utóbbi a férfiak templomába vezetett. A görögkatolikus közösség létszámának gyarapodása miatt ezt a templomot lebontották, s helyette 1895 és 1897 között, Vojtovits Bertalan tervei alapján Barzó Miklós kivitelezésével új, kéttornyú templomot emeltek. A régi templom bővítésének, majd az új építésének ötlete Orosz Páltól származott, aki 1884 és 1888 között volt itt segédlelkész. A cél érdekében pénzügyi alapot gyűjtött, amelyet takarékpénztárban kamatoztattak. A templom építéséhez szükséges 39000 forintot végül Sesztay Pál főgondnok buzgólkodásának köszönhetően sikerült összegyűjteni.
Az építkezés előkészületeiről a helyi és az egyházi sajtó is beszámolt, utóbbiban a főhomlokzat tervét is közölték. Az alapkövet 1895. október 1-jén helyezték el. Az emlékirathoz mellékelték a régi templom bontása során talált pénzeket (1709-ből és 1772-ből) is. A helyi sajtó az építkezésről folyamatosan tájékoztatott. A kész templomot az eredeti tervekkel ellentétben nem a Millennium évében, hanem 1897. október 9-én szentelte fel Firczák Gyula munkácsi püspök.
A templom 1912-ben alapított Hajdúdorogi Egyházmegye első székhelye Debrecen lett, de a két évvel későbbi bombamerénylet után a püspökség Nyíregyházára költözött. A püspök emlékére készült a főoltár mögé helyezett, Keresztre feszítést ábrázoló vászonkép. A II. világháború idején a templom megrongálódott, kijavítására csak 1949-ben került sor. A bővítés gondolata újból felmerült, de a háború után erre nem volt esély.
2013 februárjában a Szent Miklós parokiális templom társszékesegyházi rangot kapott. Ferenc pápa 2015-ben.
Hasznos tudnivalók
A templom a szertartásokon kívüli időszakban csendes látogatásra nyitva áll. Kérjük, ügyeljen a szakrális helyhez méltó öltözetre!
Szent Liturgiák:
- Hétköznap: reggel és este
- Vasárnap: délelőtt több alkalommal (7:30, 9:00, 11:00) és este
Megközelítés:
A székesegyház Nyíregyháza belvárosában, a Bethlen Gábor utca 5. szám alatt található.
| Adat | Információ |
|---|---|
| Építés éve | 1895-1897 |
| Tervező | Vojtovits Bertalan |
| Egyházmegye | Nyíregyházi egyházmegye |
| Védőszent | Szent Miklós püspök |
| Püspöki székhely | 2015 óta |