A papírfonás egy népszerű és sokoldalúan felhasználható kézműves hobbi, amely egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Ebből az anyagból egészen kicsi kosaraktól kezdve a nagy tárolókig, sőt, akár szekrényekig szinte bármit el lehet készíteni. Bár az újságpapír beszerzése olcsó, a további alapanyagok, mint a festékek, lazúrok és lakkok már nem feltétlenül. Azonban számos kreatív tevékenységnél így is költséghatékonyabb megoldásnak bizonyul.
A papírfonás sok esetben a tervezés nehezebb feladata, mint maga a kivitelezés. Mielőtt belekezdenénk az alkotásba, néhány fontos információt érdemes megjegyezni. Az első és legfontosabb dolog, hogy gyűjtsük össze az újságokat, vagy gyűjttesük össze ismerőseinkkel.
Milyen papír alkalmas a fonásra?
A napilapok, reklámújságok, szórólapok, sőt, még a régi telefonkönyvek is kiválóan megfelelnek a célra. Fontos tudnivaló, hogy a papírnak, akárcsak a textilnek, a húsnak vagy a növényeknek, van egy száliránya. Ezt legegyszerűbben úgy tapasztalhatjuk meg, ha egyszerűen csak széttépjük az újságot. Az egyik irányban szépen, egyenletesen, szinte egyenesen lehet tépni, míg a másik irányban rojtosan, cikcakkosan. Az a szálirány, ahol egyenesen, egységesen lehet tépni, az lesz az ideális.

A papír csíkok és a tekerőpálca elkészítése
Miután kiválasztottuk a megfelelő papírt, fel kell vágni szálirányba csíkokra. Ha 5-8 cm széles csíkokat vágunk, abból vékony papírvesszők lesznek. Ha 8-12 cm közötti a csík szélessége, akkor normál (közepes) méretű papírvesszőket kapunk - ez a kezdőknek ajánlott. A 12 cm-nél szélesebb papírcsíkokból vastag papírvesszők lesznek.
A tekeréshez szükségünk lesz egy tekerőpálcára. Ez lehet 2 mm-es vagy 2,5 mm-es hegesztőpálca (bevonat nélküli), kötőtű, saslikpálca, hurkapálca, drótvállfa alsó része, vagy akár biciklisküllő is. Lényeges, hogy a pálca legalább 30 cm hosszú legyen, mert minél kisebb a pálca, annál körülményesebb a tekerés, mivel tekerés közben mindig ki kell húzogatni, ami a kezdők számára nehézkes lehet.
Tegyük le a szilikonos sütőlapot vagy egy kidobásra ítélt viaszosvászon terítőt az asztalra, erre helyezzük a felvágott papírcsíkot. A papírcsíkra pedig tekerjük rá a tekerőpálcát. Lehet jobbról balra és balról jobbra is tekerni. A tekerőpálcát kb. 160-170 fokos szögben helyezzük a papír csücskére, a papír végét ráhajtjuk a pálcára, és a körmünkkel a tekerőpálca alá szegezzük. Ezt követően kezdjük el feltekerni a papírcsíkot. A tekerés vége felé a papír csücskét ragasztóval kell rögzíteni, így fixáljuk a pálcához. Fontos, hogy a tekerés ne legyen túl szoros, mert akkor nem tudjuk lehúzni a papírt a pálcáról, de az sem jó, ha túl laza és lötyög a pálcán, mert a fonás során a nem egyenletes pálcák csúnya hatást keltenek. Ha teljesen feltekertük a papírt, akkor húzzuk le a tekerőpálcáról, és kész is a papírvesszőnk. A papírvessző egyik széle széles, míg a másik fele keskeny. Érdemes a pálcák gyártását jól begyakorolni, mert csak szép pálcákból lehet szépen fonni.

Festés és előkészítés
Festeni lehet előre és utólag is. Ha előre festünk, akkor azt kétféle módon tehetjük. Az egyik a merítéses módszer. Ehhez szükségünk lesz egy kb. 60 cm hosszú virágládára. A virágládába tesszük a festéket, majd belehelyezünk 20-30 papírvesszőt, megforgatjuk őket, és miután kivettük a festékből, nejlonra tesszük száradni.
A másik módszer az, hogy ecsettel festjük a pálcákat 10-20 darabonként. Ehhez fél liter vizet kell felforralni, majd forrás előtt elvenni a tűzről. Ebbe a meleg vízbe bele kell önteni a festékport, majd elkeverni. Érdemes 2-3 kiskanál ecetet is hozzáadni, mert az ecet fixálja a színt és a festék is szépen feloldódik. Miután a festék kihűlt, elkezdhetjük a festést.
A festett papírvesszőket egymás mellé, szépen el kell egyengetni. A szárítást gyorsíthatjuk ventilátorral, hideg levegővel. A ventilátort érdemes kisebb fokozaton kezdeni, majd fokozatosan emelni a fordulatszámot. A neylonra tegyünk valami nehezéket, hogy a ventilátor ne csörgesse meg és ne szállingóztassa a vesszőket. Fontos, hogy ne szárítsuk forró levegőn, mert a vesszők deformálódhatnak, banán formát vehetnek fel, és szét is nyílhatnak.

A fonás technikája
A fonás maga nem különbözik semmiben a klasszikus kosárfonástól. Először is el kell készíteni egy erős alapot. A papír csövek két vastag és erős kartonalap (például triplex karton) közé kerülnek. A kartonalapokat érdemes bevonni egyszínű papírral (például merített papír), így szebb és erősebb is lesz. Minden oldalra páros számú csövet ragasszunk (például 6-6 db). Ezek lesznek a hagyományos kosárfonásból ismert "sínek". A negyedik oldalra kerülő hat cső közül az utolsó lesz egyúttal a fonószál, így ezt a sarokhoz ragasszuk.
Most már csak maga a fonás van hátra. A sínek között oda-vissza (azaz előtte és mögötte) vezessük a szálat. Ha a fonószál elfogy, a fent ismertetett módszerrel toldjuk meg. Ha 1 szállal fonunk, akkor a tartópálcák száma páratlan számú legyen, mert csak így jön ki az "előtte-mögötte" ritmusban fonás 1 szállal.

A fonás során, ha a fonat elérte a kívánt méretet, be kell fejezni. Ezt úgy tehetjük meg, hogy kissé visszahúzzuk azt a lefektetett pálcát, amelyre az utolsó pálcát ráhajtottuk.
Befejezés és díszítés
Az eldolgozáskor a sínekből megmaradt részeket vágjuk le, csak egy kis részt hagyjunk meg, amivel szépen lezárható lesz a felső sor. A levágott részt ragasztózzuk be, majd egy fogpiszkáló segítségével vezessük vissza az első sor alá.
Nagyon fontos, hogy fonás után a kész kosarat erősíteni kell. Ezt hígított faragasztóval tehetjük meg. A faragasztó és a víz 50-50%-os arányban, a kosárra kenve, szárítás után nagyon erős tartást ad a kosárnak. Miután elkészült a megerősített kosár (természetesen ha utólag festünk, akkor a festés után következik az erősítés, mert a faragasztó nemcsak erősít, hanem a festékre is egy erős filmréteget képez), és a kosár kőkeményre megszáradt, akkor érdemes a kosarat lelakkozni vagy lazúrozni. A legjobb a lakkspray, mert a kosár réseibe is bejut a lakk, és nem hagy nyomot. Viszont ecsettel is lekenhetjük folyékony vizes bázisú lakkal vagy színtelen vizes bázisú lazúrral.
Az elkészült koszorút a továbbiakban festhetjük, lakkozhatjuk, ízlés szerint díszíthetjük. A papírkoszorú olcsó és sokoldalúan felhasználható dekoráció, amely bármely ünnepkörben, de akár hétköznapokon is mutatós dísze lehet lakásunknak, bejárati ajtónknak. Ráadásul sokkal egyszerűbb elkészíteni, mint gondolnánk.
Papírkosár fonás - Kezdőknek DIY!
A papírpálcákból számtalan különféle tárgyat fonhatunk. A papírfonás egy igen elterjedt kézműves hobbi, ami gombamód terjed az interneten.

A papírfonás egy igen elterjedt kézműves hobby, ami gombamód terjed az interneten. Olcsó hobby tevékenységnek tűnik mindaddig, amíg az újság beszerzéséről van szó, de az egyéb további hozzá szükséges alapanyagok, mint a festékek, lazúrok, lakkok, már nem olcsók, viszont számos kreatív tevékenységnél olcsóbb. Az egészen kicsi kosaraktól kezdve a nagy tárolókig, szekrényig szinte bármit meg lehet fonni papírból. Sok esetben a tervezés nehezebb feladat mint a kivitelezés.
tags: #papirvesszo #papir #fonas