Retro magyar hajszárító-történelem és a mai vadonatúj siker

Korábbi posztunkban részletesen beszámoltunk a hajmosást elutasító magyar modellről, most íme egy kis hajszárítás-történelem és egy boldog hír: magyar lett az idei fodrászvilágbajnok.

Arató Krisztián mesterfodrász, többszörös magyar bajnok aranyérmes lett a chicagói fodrász-világbajnokságon.

Magyarországot tíz hajszobrász képviselte különböző kategóriákban.

Az első magyar arany a full fashion (teljes megjelenés) kategóriában született.

A modell frizuráját Arató Krisztián készítette, Sipos Zita többszörös magyar bajnok sminkelte és Aradi Kata tervezte a ruháját.

A chicagói vb-n 50 ország legjobb fodrásza mérte össze szakmai tudását, kreativitását.

A magyar csapat összességében is sikeresen szerepelt.

A női testfestés kategóriában Jacsó Dolly 4. helyezett lett a világ legjobbjai között.

A fodrászválogatott férfi technikai kategóriában ugyancsak kiemelkedő eredményt ért el: összetettben 5. lett az Arató Krisztián, Cseh István, Csonka Tamás és Kovács Attila által alkotott csapat.

A női technikai kategóriában versenyző csapat - Bozsics Katalin, Csányi György és Váradi Györgyné - összetettben a hetedik helyet szerezte meg a rangos megmérettetésen - áll a Magyar Fodrász-Kozmetikus Egyesület közleményében.

A konty műfajában a magyar csapat 10.

A századforduló környékén a nők úgy szárították a hajukat, hogy egy tömlőt erősítettek a porszívó kifúvó nyílásához - már persze ott, ahol egyáltalán hallottak erről a hasznos eszközről.

Az első elektromos hajszárítót végül Alexandre F. Godefoy alkotta meg 1890-ben.

Később ő dolgozta ki a háztartásban használatos kézi hajszárító prototípusát is, 1920 táján.

Az angol shampoo szó - és a magyar sampon is - a szanszkrit-hindi champa szóból származik, amely a Michelia champaca nevű növény virágára utal.

Ebből régen illatos hajolajat készítettek.

Az egyiptomiak is használtak forró vasrudakat a tűző naptól védő és egyben tekintélyt kölcsönző parókák készítésére.

Ám a hullámok kiegyenesítésére szolgáló hajvasalót, amely lényegében két, egymáshoz erősített és felmelegített vaslap volt, Marcel Grateau párizsi fodrász kezdte alkalmazni.

Ugyanakkor a göndörítésre szolgáló sütővasat is ő használta először.

A hajbalzsamok egyik legfontosabb összetevője a korábban csak égési sérüléseknél jótékony Panthenol.

Ez jól tapad a hajszálakhoz, segít lesimítani a durva, egyenetlen szálakat és fényessé teszi a hajat.

Már az ókorban szükség volt a frizura rögzítésére, főleg a bonyolult, súlyos hajviseletek esetében.

Ezt annak idején agyag és gumi segítségével oldották meg.

A negyvenes években sört, citromlevet vagy cukros vizet szórtak a hajra.

Az első hajlakk az aeroszol elterjedésével kezdte meg világhódító útját.

Mi az ön hasznos hajszárítás-titka? Mesélje el!

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet.

Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz.

A nyár folyamán Franciaországban is rekordokat döntött a hőség, a perzselő kánikula elleni védekezésben pedig egy rendkívül egyszerű, olcsó és meglepő termék vált a lakosság kedvencévé: az őrölt kréta.

Habár a köztudatban szilárdan él az a tévhit, miszerint a nyári napsütésben automatikusan feltöltődnek a D-vitamin-raktáraink, a valóság ennél azért jóval összetettebb.

A zárt irodákban töltött munkanapok, a magas faktorszámú naptejek használata és a modern életmód miatt a nyári hónapokban is meglepően sokan küzdenek D-vitamin-hiánnyal.

Az elmúlt hónapok során rendkívül kevés eső esett, az aszályos időszak hatásai a háztáji kertekben és veteményesekben is érezhetők.

Sokan locsolnak, hogy ellensúlyozzák, de ez az ivóvízhálózat megterhelése mellett a pénztárcára is súlyos hatást gyakorolhat.

A bőrrákot a legtöbben a megváltozott, sötét színű anyajegyekkel azonosítják, ám a valóság ennél jóval összetettebb: a bőrdaganatok rendkívül sokfélék lehetnek, és nem mindegyik indul már meglévő anyajegyből.

Egy gyógyulni nem akaró seb, egy apró, gyöngyházfényű csomó, egy hámló vörös folt vagy egy rózsaszín növedék mind-mind figyelmeztető jel lehet.

Képzeljünk csak el egy kopár, elhagyatott sziklát a tó közepén, amiből egy szerelmes férfi virágzó, teraszos édenkertet, pompás barokk palotát és mesebeli királyságot varázsolt.

A Mézga család generációk kedvence volt Magyarországon, de kevesen tudják, hogy a legendás rajzfilmsorozat Olaszországban is komoly sikert aratott.

Idén nyáron két vonatszerelvényt is takarítania kellett a MÁV dolgozóinak, mert azok a fiatalok, akik bulizni indultak a balatoni éjszakában, már a kora esti órákban túlzásba vitték az alkoholfogyasztást.

Hiába emelkedik meg valakinek a fizetése közvetlenül a nyugdíj előtt, ettől még nem feltétlenül lesz kiugróan magas az ellátása.

A Paksi Atomerőmű kiesése és a történelmi aszályval kísért szaharai hőség egyszerre terheli meg a hazai villamosenergia-rendszert.

Mindennapjainkat a Nap és a Hold befolyásolja leginkább, de ezen a két bolygón kívül számos más égitest alkotja a világűr egészét.

Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy a Paksi Atomerőmű teljes leállítása a Duna rendkívül alacsony vízállása miatt hétfőn történhet meg.

Egy hetes időablakot adott meg az áramszolgáltató annak érdekében, hogy az idei rezsiév lezárásakor pontos adatokkal rendelkezzenek a tényleges fogyasztásról.

Rendszeres olvasóm írta, hogy neki több régi KGST kütyüje van, melyek mind működnek és használhatóak.

Ekkor merült fel a gondolat, hogy a blogot színesítendő írjunk ezekről a lassan muzeális retro tárgyakról is.

A hetvenes és nyolcvanas években a Szocialista blokk országaiban gyártott termékekhez nem lehetett ám egyszerűen hozzájutni.

Amikor először Szovjetunióba utazhattunk, hosszú listát vittünk azokról a termékekről, melyeket érdemes ott megvásárolni.

Listára került a Rakéta porszívó, a gőzölős vasaló, a Junoszt TV, az Ermak hátizsák, a fúrógép, és sorolhatnám még a kurrens termékeket.

Szovjetunióban aztán ért bennünket a meglepetés.

A nagy áruházakban eladótér volt ugyan, csak épp azok az áruk hiányoztak, amelyek a mi listáinkon voltak.

Azért a végén csak sikerült elköltenünk a zsebpénzünket, és nélkülözhetetlen kütyükkel tértünk haza.

Az első ilyen célzott KGST termékeket bemutató posztban rögtön két hajszárítót is bemutatok.

Az egyik hajszárító, nem KGST-s, hanem Nyugatnémet.

Meg voltam róla győződve, hogy a hétvégi házamban őrzött még a rendszerváltás előtt vásárolt burás hajszárítóm NDK-s.

A fényképezésekor döbbentem rá, hogy ez egy Nyugati import 1980-ból.

A dobozán még rajta van az egykori ára,1600 Ft.

Nagy pénz volt ez akkoriban, hisz 1985-ben a kezdő fizetésem 3200 Ft volt.

Az NDK-s párja ugyan egyszerűbb kézi hajszárító, de szerintem a két hajszárító korszerűségét tekintve nincs igazán különbség.

Az NDK hajszárító, ha lehetett venni nem került többe 200 Ft-nál.

Mindkettő 30 év után is tökéletesen működik.

Nem is értem, hogy miért vettünk a rendszerváltás után új hajszárítót.

1888-ban egy Alexandre Godefroy nevű francia fodrász egy masszív, sisakszerű, szelepekkel ellátott burát csatlakoztatott egy cső segítségével egy gáztűzhely levegőnyílásához.

Ezzel feltalálta a hajszárítót.

Az első elektromos, kézi hajszárítót az örmény származású Gabriel Kanzajian tervezte a XX. század elején.

A találmányt 1911-ben szabadalmaztatta az Egyesült Államokban, ám még közel egy évtizednek kellett eltelnie, hogy a kézi hajszárítók a kereskedelmi forgalomban is elterjedjenek.

A masinát magazinok és házaló kereskedők népszerűsítették, ám korabeli darabok messze nem voltak tökéletesek, sem biztonságosak.

A gyártók persze már abban az évtizedben is igyekeztek egyre könnyebb és biztonságosabb modelleket fejleszteni.

A fémet más anyagokkal, így például fával és bakelittel próbálták kiváltani.

A hajhigiénia egyre nagyobb hangsúlyt kapott, a hajmosás gyakoribbá vált, amivel persze a sampongyártók is jól jártak.

A kézi hajszárítók mellett ugyanakkor - főképp a hajszalonokban - népszerűek maradtak Godefroy eredeti találmányának déd- és ükunokái.

A kézi hajszárítók piacán az ötvenes-hatvanas évek hoztak újabb érdemleges áttörést, amikor is könnyű műanyag házat és egyre fejlettebb motorokat kaptak.

A fodrászatokból pedig továbbra sem tűntek el a burák, sőt.

Az egyre szabadabb frizuratrendek és a mind fejlettebb dizájn és technológia a hetvenes-nyolcvanas években kézi hajszárítók népszerűségének kedvezett, ugyanakkor a szépségszalonokban a burák is napi használatban maradtak, hiszen például a daueroláshoz mindenképp szükség volt rájuk.

A hajszárítók futószárán az elmúlt negyven évben mind több extra funkcióval látták el, és persze egyre biztonságosabbak, valamint energiatakarékosabbak lettek, miközben az alapvető működési elvük és kialakításuk alig változott.

Hosszú idő után a brit Dyson volt az első olyan cég, mely mind a technológiát, mint a dizájnt tekintve valóban újat tudott mutatni a hajszárítók piacán.

2016-ban debütált Supersonic nevű modelljük, mely már küllemében is eltér attól, ahogy a hajszárító egyébként a lelki szemeink előtt megjelenik, motorját ugyanis a nyélbe helyezték át.

Ez nem vicc!

Infografika: a hajszárítók története időrendi áttekintéssel

Frisss.hu/instyle.com - Fotó: Popperfoto/Getty Images • 2016. augusztus 29., hétfő •

• Egy teljesen átlagos eszköznek is lehet érdekes eredettörténete.

A hajszárítást 1890-ben helyezték elektromos alapokra, akkor Alexandre F. Godefoy franciaországi szalonjában jelent meg az első hajszárító, ami a porszívó egy továbbalakított változata volt.

A kézi változatok az 1920-as és az 1950-es évek környékén hatalmas fejlődésen estek át.

Az első még valami steampunk fegyvernek tűnhetett, fa és bakelit elegánsan egyszerű elegyéből.

1925-re az emberek rákattantak a szárítóra és már minden középosztálybeli háztartás szerves része volt.

Fotó: Részlet a Kenyér, szerelem és...

Végül az 1950-es és 1960-as években piacra dobták a pehelysúlyú változatot, ami mindent vitt, még az 1955-ös Kenyér, szerelem és...

A sisakos verziók szintén 1930-tól kezdték el leigázni a földet.

A búra alá "átkozottul forró" levegőt fújt a gép, de még így volt, akinek 2 órát kellett ott ülnie, hogy megszáradjon a haja.

De, megvoltak az oldalhajtások is.

1935-ben jött a szabadon álló fúvókás változatok, amik kicsit több szabadságot adtak a hajszobrászoknak.

1936-ban jelent meg a mutli-villás hajszárító, ami egy sor, hősugárzó rúddal oldotta meg a vizes haj problématikáját.

tags: #retro #magyar #hajszarito