A legtipikusabb, amikor a homlokzati nyílászárókat cserélték ki modern, hőszigetelt üvegezésűre. A régi homlokzati nyílászárók nem zártak légmentesen, jelentős volt a légáramlás, a filtráció ezeken keresztül. Ezeknek a szerkezeteknek a hőátbocsátási tényezője rendkívül magas, azaz rosszul hőszigetelnek, akárcsak a régi nyílászárók. Még a kétrétegű üvegezésű nyílászárókról is elmondható, hogy légtömörek és a fenti szerkezeteknél jobban hőszigetelnek.
A megoldás odafigyelést igényel, és ezt az "ablakos" vállalkozó nem fogja magától megoldani (sajnos). Mert a régi ablakok cseréje nem abból áll, hogy kiszedni a régit, és helyére betenni az újat. Viszont a nyílászárós cégek jó része a gyártáson kívül csak ennyit csinál. Amikor gépkocsidon gumit cserélsz, akkor a gumis nem fog veled leülni átbeszélni azt, hogy számodra mi a fontosabb. Gördülési zaj? Esőben csúszottság? Kopásállóság? Megvan milyen méretet lehet felrakni az autóra, fel fog ajánlani pár márkát, különböző árkategóriában.
A probléma ott van, hogy a gyártást akkor kezdik el, amikor tudnak tényleges méretet venni. Az emberek nagy többsége természetesen erre nem hajlandó (joggal), így választja azt a köztes megoldást, hogy a régi ablak helyére és méretében beépítésre kerül az új ablak 1:1-ben. Régi ablak kibontódik, azonnal a helyére kerül a régi. Egy kis purhab, egy kis vakolatjavítás, és voilá. Adott egy régi ablak, felette szinte biztosan található áthidaló. 1. 2. 3.
Szeretik, amikor van egy projektfelelős, akin le lehet verni a port, ha gond van. A meglévő ablaknál található vakolat, tehát lesz hely az 1-1 cm beépítési purhab hézagnak. Itt a beépítés előtt két nappal el kell kezdeni a munkálatokat. Utána XPS-el/Ytonggal le kell szűkíteni a kibontott falnyílást a legyártott ablak méretére (plusz beépítési hézag), tehát 178x147+27 cm-re. Azaz a tátongó nyílásunknak a beépítők megérkezésére 178 cm szélesnek és 174 cm magasnak kell lennie.
Egy épület korszerűsítése kapcsán a nyílászárók megfelelő cseréje az egyik legfontosabb lépés. Hibásan, hőhidass beépítésűre cserélt nyílászárók gyakorlatilag mehetnek a kukába, még akkor is, ha csak 2 évesek. A bevezetőben említett hőhidak úgy szűnnek meg, ha az ablak körüli falszakaszokat a nyílászáróhoz hasonló hőszigeteltségűvé tesszük. Sok esetben már az is elég, ha a kávákra rá van ragasztva 5 cm XPS két oldalt, felül pedig 8 cm (alul bekerült 5 cm XPS a beépítés során).
Odafigyeléssel, számtalanszor ellenőrizve saját számításainkat/méréseinket és a kapott nyílászáró konszignációt ki lehet küszöbölni a problémát. A régi épületeknél kapásból fel tudok sorolni legalább 20 féle különböző megoldást, mert épületen belül is teljesen más kellhet a különböző méretű nyílászáróknál. A hőhídmentes nyílászáró beépítés nem csupán korszerű technológiai megoldás, hanem hosszú távú befektetés is az épület energiahatékonyságába. Az ilyen típusú beépítés során a nyílászáró és a fal csatlakozását úgy alakítják ki, hogy a hőáramlás megszakítás nélkül folytatódjon a hőszigetelés síkjában.
A hőhídmentes nyílászáró beépítés során külön figyelmet kap a beépítő szalagok helyes sorrendje (belül párazáró, kívül páraáteresztő), a pontos szintezés, valamint az illesztési hézagok purhabbal és fóliával történő kombinált tömítése. Éppen ezért, amikor új tetőtéri ablak beépítése mellett döntünk, alaposan át kell gondolni, hogy milyen típusú nyílászárót választunk. A döntés nemcsak esztétikai kérdés: a megfelelő ablak hozzájárulhat a fűtési költségek csökkentéséhez, javítja a belső klímát, és akár az ingatlan értékét is növelheti. Ugyanilyen fontos szempont a beépítés módja.
Az egyik legfontosabb döntés az ablak anyagára vonatkozik. A műanyag ablakok manapság rendkívül népszerűek, köszönhetően kedvező ár-érték arányuknak, jó hőszigetelésüknek és minimális karbantartási igényüknek. A fa ablakok ezzel szemben elegánsak és természetes hatásúak, így klasszikus vagy rusztikus környezetben kifejezetten jól mutatnak. Az anyagválasztás mellett figyeljünk a műszaki paraméterekre is. Az ablak beépítése több lépésből álló, precíz munkafolyamat, amely során a legkisebb hiba is hosszú távú problémát okozhat. Éppen ezért csak megfelelő tapasztalattal és eszközökkel érdemes nekiállni, ellenkező esetben ajánlott szakemberre bízni a feladatot.
Az első lépés a falnyílás megtisztítása a törmelékektől, portól és a régi rögítések maradványaitól. Ha szükséges, ki kell javítani a hibákat, hogy a felület egyenletes legyen. Ez biztosítja, hogy az új nyílászáró megfelelően illeszkedjen, és a későbbi szigetelés hibátlanul zárjon. Az ablaktokot először szárazon a helyére illesztik, majd szintező ékekkel pontosan beállítják. Fontos, hogy a tok vízszintben és függőlegesen is tökéletesen álljon, különben az ablak használata nehézkes lesz. A tok derékszögben történő rögzítése alapvető feltétel a problémamentes működéshez. Ezt vízmértékkel és az átlók egyenlőségének ellenőrzésével végzik. A tok és a fal közötti hézagokat speciális, alacsony tágulású purhabbal kell kitölteni. Ez a lépés biztosítja a hő- és hangszigetelést, valamint megakadályozza a huzat kialakulását. Miután a purhab megkötött, a felesleget eltávolítják, és következhet a szárnyak visszahelyezése, valamint a funkciópróba. Ezt követően kerül felszerelésre a belső és külső párkány, illetve a takarólécek.
A modern nyílászáró-beépítési módszerek közül az egyik legkorszerűbb megoldás a RAL szerinti ablakbeépítés. Ennél az eljárásnál a hagyományos purhab önmagában nem elegendő, hanem speciális duzzadó szalagok és ablakbeépítő fóliák egészítik ki a szigetelést. A RAL technika az ablak beépítés szigetelés minőségét is javítja, mivel minden réteg funkcionálisan elkülönül: belül a párazárás, középen a hőszigetelés, kívül pedig a páraáteresztés biztosítja az optimális működést. Sokan fontolgatják, hogy az ablak beépítés házilag is elvégezhető, különösen kisebb felújítások vagy melléképületek esetében. Bár a folyamat technikailag nem bonyolult, mégis nagy precizitást és megfelelő szerszámokat igényel. Ha az ablak beépítés házilag történik, mindig ügyelni kell arra, hogy a tok pontosan illeszkedjen a falnyílásba, a szigetelőanyagok megfelelően legyenek elhelyezve, és a szalagok a gyártói előírások szerint kerüljenek fel. Aki azonban hosszú távú, hőhídmentes és garanciális megoldást szeretne, annak érdemes inkább szakembert megbízni a feladattal.
A műanyag ablakok egyik legnagyobb előnye, hogy könnyű szerkezetűek, így a beépítésük viszonylag gyors és egyszerű. Azonban a PVC anyagból készült profilok hőtágulása jóval erőteljesebb, mint a fáé, ezért a beépítés során külön figyelmet kell fordítani a dilatációs hézag kialakítására. Ha ez a résza túl kicsi vagy teljesen hiányzik, a nyílászáró a hőmérsékletváltozás hatására deformálódhat. A hézagokat purhabbal és megfelelő szalagokkal kell lezárni, hogy a szigetelés hosszú távon is megbízható maradjon. A műanyag tok könnyebb, ezért a rögzítési pontok száma kevesebb lehet, de a tok stabil megtámasztása és a precíz szintezés elengedhetetlen.
a fa ablakok beépítése nagyobb körültekintést igényel. Maga a szerkezet általában jóval nehezebb, így a tok stabil rögzítéséhez több csavar és erősebb rögzítési pont szükséges. A fa természetes anyag, amely érzékenyebb a nedvességre, ezért a külső vízzárás kialakítása és a beépítő fóliák szakszerű felhelyezése kiemelt szerepet kap. Ha a fa nedvességet szív magába, az vetemedéshez és a nyílászáró idő előtti károsodásához vezethet.
A hőhídmentes ablakbeépítés alapvető feltétele annak, hogy otthonunk energiatakarékos, egészséges és komfortos legyen. Egy precízen beépített nyílászáró nemcsak a fűtési költséget csökkenti, hanem megelőzi a páralecsapódást és a penészesedést is. Csak purhabbal történő tömítés - önmagában a hab nem elég, mivel idővel zsugorodhat és réseket hagyhat. Nem megfelelő szalaghasználat - belül párazáró, kívül pedig páraáteresztő és csapóeső-álló szalag szükséges.
A tetőtér kialakításakor az ablak beépítése különös odafigyelést igényel, hiszen itt a nyílászáró közvetlenül a tetősíkban helyezkedik el, így fokozottan ki van téve az időjárás hatásainak. A tetőtéri ablakbeépítés során a legfontosabb szempont a precíz vízszigetelés és a megfelelő hővédelem biztosítása. Ebben a helyzetben különösen fontos a hőhídmentes nyílászáró beépítés alkalmazása, hiszen a tetőtéri szerkezetekben a hőveszteség mértéke jóval nagyobb lehet, mint egy homlokzati falban. A beépítéshez gyakran alkalmaznak speciális beépítő keretet, amely pontos illeszkedést, időjárás-álló csatlakozást és hőhídmentes kialakítást tesz lehetővé. A Velux ablak beépítés a legelterjedtebb és legnépszerűbb megoldás a tetőtéri nyílászárók között. Ezek az ablakok kifejezetten a ferde tetősíkokhoz lettek tervezve, így megbízhatóak, könnyen kezelhetők és hosszú élettartammal rendelkeznek. A Velux rendszer előnye, hogy a gyártó a nyílászárók mellé teljes körű beépítési megoldásokat is kínál (beépítő keret Velux ablakokhoz), így például hőszigetelő és vízzáró beépítő kereteket.
A könnyűszerkezetes ház ablakbeépítés több szempontból is különbözik a hagyományos falazott épületek megoldásaitól. Míg egy tégla- vagy betonfal esetében masszív aljzat adja a rögzítési alapot, addig könnyűszerkezetnél a falrétegrend vagy tető rétegrendje sokkal könnyebb, és jellemzően gipszkarton, OSB lap, hőszigetelés és vázszerkezet alkotja. Rögzítés módja - nem tömör falba történik a rögzítés, hanem a vázszerkezethez (általában fa vagy fém profilokhoz). Páratechnikai réteg kezelése - a falban párazáró fólia található, amit az ablak csatlakozásánál gondosan össze kell kötni a beépítő fóliákkal. Attól is függ, milyen helyiségek ablakáról van szó, és hogy telekhatáron áll-e a házad. Nem véletlen, hogy telkünkön a szomszéd háza felől nem látunk ablakokat, csak jellemzően mellékhelyiségek kisméretű, magasban elhelyezkedő ablakát. (Leggyakrabban a fürdőszobáét és a kamráét).
Az évszázadok során kialakult szokásrend után ezt ma már különböző jogszabályok is rögzítik és pontosítják. Új lakóház építésénél nyithatunk-e ablakot a szomszéd felé, és ha igen, milyen esetben? Utólagosan vághatunk-e olyan ablakot, amely a szomszéd kertjére nyílik? Milyen jogok illetnek meg bennünket, mi védi a személyes határainkat? Ezt a kérdéskört járjuk körül több szempontból, mert sokakat foglalkoztat, akár egy-egy megtörtént eset kapcsán is, hogy ki milyen jogokkal rendelkezik ilyen esetekben.
A szomszéd felé néző ablak jogszabályi háttere: Magyarországon a 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet az alapja, mely a telekhatáron álló és a telekhatártól három méterre álló épületek közti különbségeket rögzíti. A telekhatáron álló falra csak 1,80 cm magasságban, 0,40 m2-es méretben készülhet ablak vagy szellőzőnyílás, ha az olyan helyiség, ahol huzamosabb ideig nem tartózkodunk. Viszont egy beljebb, a telekhatártól legalább 3 méter távolságra épült házra bármilyen ablak kerülhet.
Az előírt korlátozások célja a magánszféra védelme és a tűzvédelmi távolság biztosítása. A tetőtéri ablakokra vonatkozóan a padló szintjétől a tetőtéri ablak aljáig 1,8 méter távolságot kell tartani, az ablak mérete pedig legfeljebb 0,40 m2 lehet. A telekhatáron lévő homlokzati falra általában nem szabad nyílászárót tenni, kivéve bizonyos helyiségeket (kamra, fürdőszoba, közlekedő, konyha, tároló). Ezekre is korlátozott méretben kerülhetnek ablakok.
A szomszédjog fontos elv, amely szerint a szomszédoknak bizonyos jogokat és kötelezettségeket kell követniük. A beépítés módja nagyban befolyásolja a köztük lévő viszonyt és az ingatlan értékét is. Új építés esetén három fő beépítési módot érdemes figyelembe venni: belső falsíkra helyezett nyílászáró, a falnyílás közepére történő elhelyezés, illetve a külső falsíkra történő beépítés. Mindegyik megoldás más-más hatással van a hőszigetelésre, az akusztikára és az árnyékolásra.
Beépítés belső falsíkba: hőszigetelés szempontjából leggyengébb, de környezeti hatásokkal szemben a legvédettebb és az árnyékolás szempontjából is előnyös lehet. Beépítés a falnyílás közepére: kedvezőbb a hőszigetelés, mint a belső sík, de nem annyira jó, mint a külső sík. A felújításoknál gyakran ezt alkalmazzák, amikor a régi konstrukcióknál a felette lévő redőnydobozokat is újra kell gondolni. Beépítés külső falsíkba: a legjobb hőszigetelés szempontjából, de az akusztikában és a UV-csapásban hátrányos lehet. Ilyenkor kőzetgyapot vagy hasonló hangelnyelő anyag használata javasolt. Külső síkon elhelyezett ablaknál a hanghullámokat jobban átengedi, ezért a belső oldali hangszigetelést növelő megoldások szükségesek.
A kapcsolt gerébtokos ablakok és a felújítási típusok kapcsán gyakori, hogy a beépítés a falnyílás köréépítésével történik, és a régi káva helyére kerül az új ablak. Ennél a módszernél a beépítés során 4-5 cm-es beépítési hézagokkal is találkozhatunk, és a fal külső részén gyakran szükséges a vakolat- vagy burkolatjavítás. A beépítés utáni felújításokkal, vagy külső szigetelés hozzáadásával a hőhíd megszüntethető. Ha a külső oldali szigetelés nem része a felújításnak, akkor az új ablakokat a külső kőporozott káva méretéhez igazítják, és a beépítés után a belső felújítást végzőknek gipszkartonnal kell a falat helyreállítani.
Előnyök: nagyon magas hőszigetelés javulás érhető el, a fal és az ablak közötti hőveszteség megszűnik a káva kijavításával; a régi redőny helyére új, hőszigetelt belső tokos redőnyt is lehet tenni, vagy külső tokos redőnyöket feltenni. Hátrányok: ez a legköltség-friendly beépítési mód, de a legnagyobb munkával és időigénnyel jár, utólagos faljavításokra van szükség (futama és festés, csempe esetén burkolás).
RAL szerinti ablakbeépítés és a hozzá kapcsolódó technológiák szerepe kiemelkedő: a különböző rétegek - belső párazárás, középső hőszigetelés, külső páraáteresztés - mind hozzájárulnak a kívánt energetikai és komfort-eredményekhez. A beépítéshez szükséges felszerelések és a szakértelem tehát alapvető tényezők a hosszú távú megbízhatóság érdekében.
Ismerje meg a VELUX Standard Plus GLL tetőtéri ablakokat - VELUX
A beépítéshez sok esetben szükség van a felújítás kiterjedtségére és a megfelelő szakemberre. A Velux ablak beépítés például nem csak az ablakot jelenti, hanem a hozzá tartozó beépítő keretet és a szigetelést is, így biztosítva a komplett, energiakímélő megoldást. A műanyag ablakoknál a 3 rétegű üvegezés elérhető, és a hőátbocsátási tényező akár 0,5 W/m2K-ig fokozható. A nyílászárók formái között megtalálhatóak a bejárati ajtók is, amelyeknél szintén fontos a kivitelezés és a védelem szintje.
Az ablakcsere vagy beépítés jogi és engedélyezési vonatkozásai is fontosak: egyes változtatások építési engedélyhez köthetők, különösen, ha a homlokzat érintett. A folyamat általában az építész terveinek elkészítésével és a hivatalos kérelmek benyújtásával kezdődik. A szomszéd felé néző ablakokkal kapcsolatos vitákat kerülni kell a helyi önkormányzat és békés egyeztetés keretében, mert a jogi keretek között lehet a leggyorsabban és legköltséghatékonyabban rendezni a kérdéseket.
Összegzésként: a hőhidamentes és tartós nyílászáró-beépítés nem csak technikai kérdés, hanem hosszú távú befektetés az épület energiahatékonyságába és a komfortba. A megfelelő anyag- és beépítési mód megválasztása, a pontos méretezés, a szigetelések és a megfelelő beépítő szalagok használata mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az ablak ne csak serve célokat töltsön be, hanem jelentősen csökkentse a fűtési költséget és növelje az ingatlan értékét.