A tanárnő harmincháét évet tanított a helyi iskolában, nagy a tisztelete a faluban. A magyar és a történelem mellett az alcsúti helytörténet is a szívébe költözött. S ez nem is múlt el. Az érték az élmény, ez az ő mondása. Gondolta volna? címmel jelentetett meg a helyi önkormányzat egy rövid füzetet a tanárnő tollából. Fejezetek József nádor életéről, munkásságáról, az alcsúti kastély történetéről alcímet viseli a kiadvány, s Szakállné Ilike tanárnő összeállítását tartalmazza a témában. A székesfehérvári Szent István Király Múzeumban élőben is előadta az ebben foglaltakat, a Fejér Megyei Honismereti Egyesület tagjainak néhány hónappal ezelőtt. A tősgyökeres alcsúti Szili Árpádné Marczinkó Zsuzsanna tanárnő kollégája a képeket vetítette, mindketten az Alcsútdobozi Helytörténeti Kör oszlopos tagjai. Ezután nyomtatták ki Tóth Erika polgármester javaslatára az előadás szövegét. A lokálpatrióták ha összefognak…Így kezdődik a József nádor munkásságát méltató dolgozat.
„A Habsburg név nem cseng igazán jól a magyar fülnek.”
Az 1848-as érzelmeink és a Habsburg név valóban disszonanciát keltett a magyar keblekben, de változnak az idők. Az évtizedekig befeketített magyar és osztrák főurak és uralkodók szerepe ma már árnyaltabb. József nádor mai értékelése egy magyarpártoló királyi helyettes szerepét betöltő Habsburgról szól. Alcsút lett Nagy-Magyarországon belül József főherceg kedves tartózkodási helye 1820-tól, kastéllyal, korszerű agrárgazdálkodással, helyi jótékonykodások sorozatával, a leszármazottakkal egyetemben. Budapest fontos fejlesztései neki is köszönhetők.
A tanárnő röviden összefoglalta a legfontosabb momentumokat, s másutt is sokat olvashatunk róla. A tanárnő kutakodásai korábban kezdődtek, amikor erről hallgattak. Bár nem tilalmazták soha Alcsúton József főherceg nevét és személyét, csönd övezte a témát. A lebontott kastély parkját a helyiek kedvelték, még nem nevezték ki arborétumnak. És éltek néhányan a tanárnő fiatal korában azok közül, akik szolgáltak, dolgoztak a háború előtt a kastélyban.
Az 1945-ben született Ilike tanárnő szintén „kastélyos” községből, Lovasberényből származik. Mindig érdekelte a történelem, szeretetteljes gyerekkora szerény körülmények között telt. Pedagógus akart lenni, a székesfehérvári Vasvári Pál Gimnáziumban érettségizett 1963-ban, de az anyagiak miatt a Pécsi Tanárképző levelező tagozatára jelentkezett. Azonnal felvették magyar-orosz szakra, mert hiány volt orosztanárokban, ám a történelem megmaradt örök szerelemnek. Férjhez ment a felvidéki származású, kitelepített Szakáll Bélához, igazi lelki társához.
Diplomája átvételével csaknem egy időben született Ágota kislánya, majd Béla fia. Két év vértesacsai tanítás után Alcsútdobozra költöztek, itt építkeztek, alcsútdobozivá lettek. Kiváló pedagógusként tartották számon, igazgató is volt, s idejekorán helytörténeti szakkört indított az iskolában. Levéltárba jártak, családfát készítettek, nevezetes helyekre utaztak a gyerekekkel, s ő pedig egyre jobban belemerült a József főhercegi históriába. Kutatott, jegyzetelt, írt.
A Gondolta volna? kiadványban nemcsak a nádor elévülhetetlen politikai és országszervező tevékenysége kapott helyet, de a ritkábban olvasható magánéleti vonatkozások is. A nádor szerelemből házasodott mindháromszor, s nem azért, mert csapodár lett volna, hanem mert az első két felesége belehalt a szülésbe, s a gyermekek sem élték túl az akkoriban minden társadalmi rétegben életveszélyt jelentő folyamatot. Ili tanárnő dokumentumokkal alátámasztva írt a híres emberek kastélybeli látogatásairól, persze nem a nádor, hanem a többi főhercegi leszármazott idejéből. Érinti a rendszerváltozás utáni éveket, az arborétumnak nyilvánított egykori mesebeli angolkert sorsát.
Sorakoznak a dossziék saját gyűjtéseivel, mert nyugdíjasként is élénk szellemi életet élnek, férje is rengeteget olvas. Öt unokájuk van. Ágota lányuk gyógypedagógus lett, férje is az, Alcsútdobozon építkeztek, ott laknak. Béla fiuk a vármegyeszékhelyen él a családjával, a székesfehérvári városgondnokság egyik vezetője, s zenél. Ágota nagyfia jogász, a két kisebb is kiválóan tanul, a családban ez a „szokás”. Béla két lánya szinkronúszó, Panna részt vett a vizes vb-n, édesanyjuk edzette őket kiskoruktól.
Szakállné Ilike tanárnő az aranydiplomáját 2018-ban vette át a Pécsi Tudományegyetemen, s nagyon büszke a Fejér megyei közgyűlés díjára, a gróf Klebelsberg Kuno Emlékéremre. Dióhéjban foglaltuk össze a tanárnő munkásságát, aminek nincs vége még. Érdeklődése, lelkesedése „megcsalja” az életkorát, egészen az életre szóló magyar nyelv és történelem szolgálatához.
Részletes portré a kutatásokról és tevékenységekről
Újabb veszteség érte Székesfehérvár kulturális életét. Életének 90. Szakál Antal képzőművész és tanár 1933-ban született Cservenkán, Nyugat-Bácskában egy kis tanyán. Családjával 1944-ben telepítették be Magyarországra. Az erdőkkel és rétekkel gazdagon tarkított vidéken töltött gyermekévek meghatározóak voltak művészi pályáján. A dunántúli állomást követően Kalocsára került. Iskolái elvégzése után Budapesten vállalt munkát. A művészetek iránti vonzalom egyre erősödött. Főiskolai diplomáját Pécsett szerezte meg földrajz-rajz szakon, mellette párhuzamosan később elvégezte a testnevelés szakot is. Nyugdíjba vonulását követően tevékenyen részt vett a város életében. Alkotótáborokat szervezett és vezetett több évtizeden át. Vezetője volt a Szent György Társaságnak, amelynek művészei munkájukkal rendszeresen segítették a rászoruló gyermekintézményeket. Jókedvet, derűt sugárzó alkotásai a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház falait díszítve enyhítenek a betegek fájdalmán. Festészet mellett művelte a képzőművészet többi ágát is, mint például a kisplasztika és a dombormű-készítés. Székesfehérvár utcáin, intézményeiben járva azon alkotásaival is találkozhatunk, amelyekkel a nagy elődöknek állított emléket. Nevéhez kötődik Cseh István, Frim Jakab, Wass Albert és többek között Sobor Antal emléktáblája is.
Investigating Local History: Place, Memory, and Perspectives
Ízelítő a kapcsolódó családi és közösségi történetekből
Ezt a lelki sivár-dolgot nem tudnatok mar abbahagyni? Kicsit erdekes, hogy ismeretlen v. ej de kultúrált és nem-alpári kifejezése az utálatnak, mondd épületes barátom miért nem mondod ki mi bajod velem a sok félre beszélés és kis tüske helyett?? ui: értelmesebbnek tűntem amikor ide jártam?? pfuj azon falak között mindig blokkolt volt az agyam!! talán ismerjük egymást?? Nem tudom elégtétel-e számodra, de most már értem mire gondoltál, és t ö k é l e t e s e n igazad van!!
Ha már a kövületeknél tartunk, és ha barabasp, te a Barabás vagy a 99a-ból, akkor meséld már el lécci azt a történetet, amikor a Szakállné finoman "közbenjárt" egy felvételiző diák érdekében, és te voltál a Dök vagy mi képviselője a felvételi bizottságban. Hiszen van nekik, Kosztasz megmutatta tud nem alpári módon is érvelni.
Az életkönyvekben sok emlék található, például a soproni diákélet történetei vagy a régi osztálykirándulások élményei, amelyek máig élő képet rajzolnak a tanárok és diákok közötti kapcsolatról. Üdv a fórumnak! Új hozzászóló vagyok, ha jól figyeltem, akkor a diákok között a második legöregebb. 75-ben érettségiztem, HSK volt az ofőnk, mi voltunk az első osztálya. A hálón is rövid ideje vagyok jelen, a munkámhoz van rá szükségem.
Jó illata van ennek a sztorinak is. De Gyula meg Eör is tudna hasonlókat mesélni, kicsit durvább retorziókkal. Ne adjátok, ne adjuk fel! Szólaljanak meg a tanárok már végre!