Barátság és Istennel való kapcsolat a közösség kötelékében

Azért volt szomorú az egész falu, mert nem volt ivóvizük. is éhezett, mire vízhez jutott. vicispánhoz, hogy segítsen rajtuk, de mindhiába. harmat meg a könnycsepp volt a faluban a víz. elkezdte dudájával a fiatalságot biztatni. dudát. A dudás ugyanis a nagysárrétről, a vizek országából jött. szenvedett, hogy nem kapott vizet. nyakát. mondani! -- Keresztapám, keresztapám, ha megígérte, tegye meg! utakból meg mindenféle kis hasadékból! még mindig csak ivott, csak ivott. és viszik a legszebb házba. 5. 6. 8. 9. 11. Ti az én barátaim vagytok”

A barátság mint önzetlen kölcsönhatás

Amititia semper cara est - a barátság mindig drága, sőt még annál is drágább, mivel bajban ismerszik meg a barát, ahogy a Prédikátor mondja. Máray Sándor szerint a barátság minden pragmatizmustól, haszonszerzéstől mentes önzetlen kapcsolódás, amelynek célja nem lehet más, mint az önfeláldozás. Mivel szubjektív lények vagyunk, az egónk fogságában élve magunkkal vagyunk elfoglalva, ritkán jut eszünkbe a másik, alig barátkozunk. Az igaz barátság amúgy is ritka, mint a fehér holló. Pedig barátságra szükség van, mivel az a kölcsönös tisztelet és szeretet, az az igaz emberség színtere, melynek nemcsak spirituális, de transzcendens vonulata is van. A Biblia tanúsága szerint az Istennek is vannak barátai, ilyen volt Ábrahám, Mózes és még sokan mások. „De te Izráel, szolgám vagy, Jákób, akit kiválasztottam, barátomnak Ábrahámnak utóda” (Ézs 48,1).

A Krónikák könyvében és Jakab levelében is olvasunk arról, hogy Ábrahám az Isten barátja volt, tehát alapjában véve barátságos Istenünk van. Az egyház narratívájában sajnos ez elsikkadt, talán tiszteletlenségnek, bratyizásnak érezték az atyák a Mindenhatót barátként emlegetni. A homília többnyire arról szólt, hogy az Isten irgalmas, de igazságos is, és előbb-utóbb eljön a „dies irre, dies illa”, a harag napja. Természetesen kivételek mindig vannak, tisztelet Szent Ferencnek és a többieknek. Jézus atyjának nevezte Istent, nem barátjának, de a példázatában szereplő tékozló fiú atyjánál megértőbb, barátságosabb apát még senki sem látott. Ezért mondhatta Jézus a tanítványainak: „nem mondalak titeket többé szolgáknak, ti az én barátaim vagytok” (János 15,15.)

Ábrahám az Isten barátja volt, Jézus Krisztus barátaiként mi is azok lehetünk. Akinek Krisztus a barátja, az könnyen üdvözül, tartja a közmondás, hisz annak Isten is a barátja lesz. Az Isten barátai barátságos emberek, akiknek ugyancsak sok barátjuk van, ilyenek azok a papok, akik jóba vannak az Istennel és az emberekkel. A barátságos papok egy barátságosabb egyház letéteményesei, akik képesek elhitetni az emberekkel, hogy az Isten nem bíránk, hanem barátunk. Jómagam is ismerek ilyen barátságos papokat, ilyen például az ezüstmisés Ati barátom, a bolyi plébános, akiért nemrég adtunk hálát egy szép szentmisén. Ez a gyönyörű ünnep ugyancsak Isten és ember barátságáról szólt. A zsúfolásig megtelt templomban olyan sok barát gyűlt össze, hogy végig érezhető volt Isten barátságos jelenléte, aki nemcsak Ábrahámnak, de minden embernek, a papoknak a gyülekezeteknek, az egyháznak is barátja akar lenni. Varga Laci püspök atya, Tokody Ilonáék, a család, a papok, az erdélyi barátok, mi mindahányan jóbarátként voltunk jelen, de nemcsak egymás, hanem Isten barátaiként is, mint Ábrahám.

A közösségben érkező szeretet

A köszöntők között volt Flóra is, a háromgyermekes édesanya, aki még kislányként ismerte meg Ati tiszit, és huszonöt esztendőn át jelen volt minden szenteléséért történt hálaadáson. Áldás után a templom előtt szeretetvendégség várt a sokaságra finom falatokkal, és jó találkozásokkal. A barátság lényege a fiducia, a bizalom, amellyel újra meg újra megajándékozzuk egymást, és igent mondunk egymásra. Az Úr bízott Ábrahámban, amikor arra kérte, hogy hagyja ott Úr Kaszdim városát, az otthonát, és menjen az Ígéret földjére, miként Ábrahám is megbízott az Úrban, és népes családjával együtt elindult a számára ismeretlen, idegen világ felé. Isten és a barátai megbíznak egymásban, miként Dávid és Jonatán.

Az Isten barátai egymásnak is jó barátai tudnak lenni, van kitől tanulniuk a barátságot, hiszen a Szentháromság a barátság metaforája, maga a nagybetűs Barátság. A háromegy Isten önzetlen szeretetre épülő baráti kapcsolódása minden képzeletet felülmúl, mégis tetten érhető, például Mamré tölgyesében, ahol Ábrahámot három különös férfiú látogatja meg, akik valójában angyalok, illetve két angyal és maga az Úr. Azonban a nagy ikonfestő Andrej Rubljov szerint a Szentháromság lehetett, mert azon a csodálatos ikonon a három Egyisten egy egységes, egymásba hajló, szép baráti közösségként jelent meg Ábrahámnak, és ez a találkozás már a barátság jegyében történhetett.

Aki Istennel barátkozik, az jó baráttá válik a másik számára is. Ati tisztelendő nemcsak a derék bolgyi barátja, szerte az egyházban és a hazában is vannak barátai. A mi barátságunk immár negyedszázados és ökumenikus, még Dunaföldvárról datálódik, és mindeközben Istennek hála négy főre gyarapodott. Ati a primus inter pares, első az egyenlők között, közöttünk, Marci pap a Partiumból, Miklós pap Kárpátaljáról, jómagam Földvárról érkeztem ebbe a barátságba. Mi négyen minden héten csetelünk, azaz zsinatolunk, időnként meglátogatjuk egymást, közösen szolgálunk, asztalhoz ülünk, hálát adunk kenyérért, borért, egymásért, szóval együtt sírunk, együtt nevetünk. A barátságunk immár negyedszázados, és ez az ökumenikus közösség mindenkori ajándéka.

Az idők során igencsak elmélyült a barátságunk, úgy jártunk, mint Dávid és Jonatán, összeforrott a lelkünk. Erdélyben is vannak barátaink, Gábor atya, Lajos és Samu testvér Zeteváralján, Elemérék és a többiek pedig Csíkmindszenten, de a csíksomlyói zarándokokra is barátként gondolunk, meg még másokra is. Isten barátai előbb utóbb megértik, hogy egymásra találnak, megízlelik a barátság jó zamatát, és megmaradnak egymásnak mindhalálig. „Ti az én barátaim vagytok” - mondta Jézus a tizenkettőnek, de nekünk is ezt mondaná. Az igazi barátság kötőanyaga nem más, mint a szeretet, és „nincsen senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja a barátaiért”, miként Jézus.

A barátság mint út Istennel való közösség felé

Az ember magánya nem csupán pszichológiai állapot, hanem mély egzisztenciális tapasztalat: vágy arra, hogy valakihez tartozzam, hogy ismerjenek és szeressenek. Az Evangélium és a keresztény lelkiség erre a vágyra lényeges, gyökeres választ kínál, az Istennel való teljes egységét. Az ember nincs egyedül: Isten maga lép be az emberi magányba. Jézus Krisztus nem kívülről szemléli az ember sorsát, hanem megéli azt. A pusztai magány, az elutasítottság, s végül a kereszten kimondott „miért hagytál el engem?” - mind azt jelzik: Isten ismeri belülről az ember magányát. A keresztény válasz második pillére a kapcsolat helyreállítása. A bűn nemcsak erkölcsi hiba, hanem elszakadás: Istentől, másoktól, önmagunktól. Az Evangélium viszont a kiengesztelődést hirdeti: visszakapcsolódást az élő Istenhez. A közösség ajándékát kapja. A kereszténység nem magányos út. Az Egyház - minden gyarlósága ellenére - testvéri közösség, ahol az embert nevén szólítják. A szeretet konkrét gyakorlása - figyelem, szolgálat, megbocsátás - oldja a magány falait. A szeretet kiléptet önmagunk bezártságából. Az ember adjon, hallgasson, legyen jelen a másik számára, akkor paradox módon a saját magánya is oldódik. Textus: „Szüntelenül imádkozzatok!”

Az ószövetségi időkben csak keveseknek adatott meg, hogy baráti kapcsolatuk legyen Istennel. Mózes és Ábrahám Isten barátja volt, Dávid Isten szíve szerint való férfi, Jób, Énók és Nóé is bensőséges kapcsolatban volt Istennel. Jézus változtatott: amikor a kereszten kifizette a bűneinket, a templom kárpitja felülről lefelé kettéhasadt. Az ószövetségi papoknak órákon át kellett készülődniük, mielőtt Isten elé állhattak. Jézus is a barátainak mond minket. Lásd Jn 15, 15, ahol a barát szó az eredetiben közeli, bizalmas barátot jelent.

Miért akarja, hogy közeli barátai legyünk? Mert Ő féltőn szerető Isten. Nagyon erős érzelmek vezetik a velünk való kapcsolatában. Ő komolyan vágyik rá, hogy mélyen megismerjük. - Azzal, hogy hetente egyszer, kétszer elmegyünk gyülekezetbe vagy csendességet tartunk, még nem kerülünk közeli kapcsolatba Istennel. Ezek nagyon fontosak, de Ő többet kíván: azt szeretné, ha minden tevékenységünkbe, beszélgetésünkbe, minden gondolatunkba is bevonnánk. - Igen elterjedt az a félreértés, hogy az „Istennel töltött idő” egyenlő azzal, hogy egyedül vagyunk Istennel. - Az egyik klasszikus mű szerzője, melynek témája az Istennel való párbeszéd, Lőrinc testvér volt. - Ő mondta, hogy az Istennel való barátság kulcsa nem az, hogy mással töltjük időnket, hanem az, hogy másképp viszonyulunk ahhoz, amivel épp az időnket töltjük. Egyik módja az imasóhaj, azaz rövid mondat vagy kifejezés Jézusnak címezve. Felidézhetjük a Biblia mondatait is: „Nekem az élet Krisztus” Filippi 1, 21. „De én mindig veled leszek, mert te fogod jobb kezemet” Zsolt 73, 23. „Te vagy Istenem” Zsolt 63, 2. Erre jó gyakorlat: Az Istennel való barátság elmélyítésének másik módja a folyamatos elmélkedés.

Sámuelnek is Silóban az Úr kijelentette magát az Ő Igéje által. Amikor folyamatosan egy nehézségen jár az eszünk, azt aggódásnak hivják. Amikor Isten ígéjén jár az eszünk, az elmélkedés, meditáció. Tehát aki tud aggódni, az tud elmélkedni is! Jóbot és Dávidot azért tekintette barátjának Isten, mert mindennél többre tartották Szavát. A barátság jellemzőit pedig különböző versek hangsúlyozzák: szeretet, hűség, kedvesség, megbízhatóság. A barátok közötti kapcsolatok példái: Ruth és Naomi, Dávid és Jonatán, Jézus és az apostolai.

Jézus belevon minket az isteni barátság mindent felemelő és mindent magába foglaló teljességébe. Ezen a szinten már nemcsak az alkotás, az életmű lesz fontos, hanem hogy Jézus barátai akarunk lenni és maradni. Hitünk örömhíre ezért nagyszerű, mert - bár nem vagyunk méltók rá - Isten Jézusban mégis barátaivá nyilvánított minden benne hívőt. Tán mindenkinek van legalább egy jó barátja. Akivel mély, életre szóló kapcsolat köti össze. A barátság szolgálat, erős és komoly szolgálat, a legnagyobb emberi próba és szerep.

barátság és közösség szemlélet infographic

A bibliai barátság öt jele - Grant Partrick

tags: #barati #parokaval #eljetek #vigan