Az éjszakai izzadás, szaknyelven éjszakai hiperhidrózis, minden életkorban előfordulhat. Bár gyakran ártalmatlan okok állnak a hátterében, néha komoly betegség jele is lehet. Ilyenkor más tünetek is kísérik a fokozott verejtékezést.
Ártalmatlan okok az éjszakai izzadás hátterében
A legtöbb esetben nem nehéz rájönni az éjszakai izzadás okára. Gyakran hétköznapi tényezők okozzák, mint például a nyári hőség vagy a téli túlfűtött szoba. Ha valaki sok alkoholt fogyasztott, csípős ételt evett, vagy dohányzik, szintén számíthat fokozott éjszakai izzadásra. Pszichés tényezők, mint a bánat, harag vagy félelem is kiválthatják. Furcsa módon a túl hideg helyiségek is ösztönözhetik a verejtékezést. A napközbeni életvitel és az alvási szokások is fontos szerepet játszanak abban, hogy nyugodtan tudjunk aludni. A kedvezőtlen alvási feltételek, mint a hálószoba túl magas hőmérséklete, túl meleg takarók vagy nem megfelelő légnedvesség-tartalom, nagyban befolyásolják éjszakai nyugalmunkat. Sokszor tehát ártalmatlan okok állnak az éjszakai izzadás mögött, és néhány változtatás az alvási körülményekben, szokásokban, valamint a stressz oldása is segíthet a panaszok megszüntetésében.
A dohánytermékekben található nikotin, kátrány és a többi káros anyag rendkívüli módon gátolja a pihentető éjszakai alvást. Az ismétlődő rossz álmok is befolyásolhatják az alvási ciklusodat, ezáltal növelve a stresszt és fokozott izzadáshoz vezethet. A lefekvés előtti alkoholfogyasztás esetén nyugtalanabb alvásra és több éjszakai felébredésre számíthatunk, mivel az alkohol csak az álomba merülés folyamatát gyorsíthatja fel, de rontja az alvás minőségét.
A gyógyszertárakban kapható, alvást segítő készítmények is hozzájárulhatnak a nyugodt pihenéshez. Érdemes 18-20°C közötti hőmérsékletet beállítani a hálószobában. A legfontosabb, hogy semmiképp ne túlfűtött szobában aludjunk. Kényelmes matraccal és ágyneműkkel is sokat tehetünk a pihentető alvásért.
Komoly okok is állhatnak az éjszakai izzadás hátterében
Ha az éjszakai izzadás hosszú időn keresztül problémát jelent, olyannyira erős, hogy a lepedőt is átnedvesíti, át kell öltözni és lezuhanyozni miatta, esetleg fel is ébreszti az illetőt, miközben a hálószoba hőmérséklete ideális az alváshoz, a takaró sem túl meleg, és lidérces álmok sem gyötrik a pácienst, akkor komoly betegség is állhat a háttérben. Az is előfordulhat, hogy az alvászavarok miatt az érintettek reggel kialvatlannak, kimerültnek érzik magukat, bár az izzadás mértéke nem olyan jelentős. Ez a probléma is kivizsgálást, kezelést igényel.
Nem ritkán a hormoningadozás a felelős a panaszokért, terhesség alatt, a menstruációt megelőzően vagy változókorban. Ez egy bizonyos szintig normális, de ha zavaró mértéket ölt, érdemes vele orvoshoz fordulni. Az izzadás gyógyszerek mellékhatása is lehet. Előidézhetik pszichés okok (stressz, lelki megterhelés, félelem, szorongás, alvászavarok, rémálmok).
Anyagcserezavar (diabétesz) és endokrin betegség (pajzsmirigy-túlműködés) is okozhatja ezt a panaszt. Autoimmun betegségek (rheumatoid arthritis, érgyulladás) is állhatnak a hátterében. Neurológiai okai (alvási apnoe, egyéb neurológiai betegségek, például Parkinson-kór, stroke) is lehetnek, alvászavarok is okozhatják.
Az éjszakai izzadás tipikus velejárója néhány fertőző betegségnek. Ilyen például az influenza vagy a szívbelhártya-gyulladás (endokarditisz). A tuberkulózis is gyakran jár együtt ezzel a tünettel, valamint a HIV-fertőzés/AIDS is.
Az izzadási rohamok az első jelei lehetnek a daganatos, rákos megbetegedéseknek is (vérképzőszervi daganatos betegségek: Hodgkin-kór, non-Hodgkin-kór, leukémia). A betegségek listája nem teljes, pusztán áttekintést ad a panasz lehetséges okairól.
A pajzsmirigy-túlműködés egyik kézzel fogható jele a fokozott izzadás és a hőérzékenység. A pajzsmirigy felelős az anyagcsere szabályozásáért, ha túl sok hormont termel, a testünk "túlpörög". Felszökik a testhőmérsékletünk, előfordulhat, hogy a szokásosnál gyakrabban éhezünk vagy szomjazunk meg, de jelezheti szapora pulzus, kézremegés, hirtelen ránk törő fáradtság, vagy akár hasmenés és akaratunkon kívüli súlyvesztés is.
A cukorbetegeknél előfordulhat, hogy a vércukorszintjük ébrenléti állapotban normális, ám alvás közben leesik. Ez okozhatja akár egy esti edzés, egy késői vacsora vagy szimplán az is, ha a megszokottnál aktívabb volt a napunk. Ha inzulint használunk, vagy más vércukorgyógyszert, az is felelhet az éjszakai hipoglikémiáért. Ha a vércukorszintünk alacsonyabb, mint 140 mg/dL , mielőtt ágyba bújunk, vagy néhány óra alatt az alá eshet, akkor inkább kapjunk még be egy pár falatot.
Az alvási apnoé azt jelenti, hogy az abban szenvedők légzése kihagy éjszakánként. Ha azonban a test nem jut elegendő oxigénhez, átkapcsolhat "üss vagy fuss" módba, ami fokozott izzadást generálhat. Ráadásul minden egyes alkalommal, amikor testünknek újra be kell indítania a légzést, az nagy izomerőfeszítést kíván. Azok viszont, akik CPAP-készüléket használnak, mindössze annyiszor tapasztalnak éjszakai izzadást, mint egy egészséges ember.
Aki savas refluxban szenved, gyakran ébred fel arra az éjszaka közepén, hogy a gyomorsav marja a torkát, vagy épp szúró mellkasi fájdalmai vannak. Bár túl sok tanulmány még nem született a témában, az orvosok úgy vélik, lehet összefüggés az éjszakai izzadás és e betegség között is. Ha pedig a beteg megfelelő kezelésben részesül, gyakran az éjszakai izzadás is megszűnik.
A fokozott éjszakai izzadás hátterében számos betegség meghúzódhat. Sok daganatos betegség okoz éjszakai izzadást, de a leggyakoribb mind közül a limfóma, ami a testünk immunrendszerét alkotó szerveket támadja elsősorban, mint például a nyirokcsomók, a lép, a csontvelő és a csecsemőmirigy. A Hodgkin-limfómában szenvedők közel negyede éjszakai izzadástól és hőemelkedéstől is szenved, emellett fáradékonynak érezhetik magukat, és alkohol fogyasztása után fájhat testük azon része, ahol a tumoruk található. De az agresszív vagy előrehaladott non-Hodgkin-limfómában szenvedők is megtapasztalhatják az extrém éjszakai verejtékezést.
Sok olyan gyógyszer létezik, például néhány vény nélkül kapható lázcsillapító is, melyek mellékhatásaként éjszakai izzadás jelentkezhet. De a régebbi típusú antidepresszánsok, a szteroidok, vagy épp a hormonpótló terápia gyógyszerei is okozhatnak ilyen panaszokat. Érdemes a tünetek jelentkezésekor orvosunkkal vagy gyógyszerészünkkel konzultálnunk.
A tuberkulózisban, azaz TBC-ben szenvedők 50 százalékát kínozza éjszakai izzadás is. A betegséget okozó baktériumok a tüdőben telepszenek meg és növekednek, a betegség pedig súlyos és fájdalmas, véres köhögéssel is jár. A páciensek gyakran belázasodnak, fáradtnak, gyengének és étvágytalannak érzik magukat.
A stressz, az aggodalom és a pánik okozhat fokozott verejtékezést akár nappal, akár éjjel is. Bár a rémálmok kevésbé gyakoriak felnőttkorban, mint gyermekkorban, mindkét csoport ébredhet arra, hogy verejtékben úszik és majdnem kiugrik a szíve a helyéről. Ilyen esetekben feltétlenül kérjük szakember segítségét, hiszen a tünetek hátterében álló életesemények, problémák - bár sokszor magunk nem hiszünk benne - de megoldhatóak, feldolgozhatóak.
Láz, fájdalmas, duzzadt nyirokcsomók, ízületi fájdalom - ezek a leggyakoribb szimptómák, amiket egy HIV-pozitív beteg megtapasztal, de tízből egy ember éjszakai izzadástól is szenved. Az AIDS-szel összefüggő fertőzések, például a mycobacterium avium (MAC, MAI) és a citomegalovírus is okozhatnak ilyen tüneteket.
Prosztatarák, veserák, és más tumorok, akár a női, akár a férfi nemi szervekben okozhatnak fokozott éjszakai verejtékezést. De az előrehaladott pajzsmirigy- és hasnyálmirigyrák szintén járhat ezzel. Az éjszakai izzadás emellett a karcinoid szindróma tipikus tünete. A ráknak ez a ritka fajtája jellemzően az emésztőszervrendszerben vagy a tüdőben alakul ki.
A hőhullámok, melyek a nőket az utolsó menstruációjuk előtt és után is gyakran kínozzák, éjjel is lecsaphatnak, azt eredményezve, hogy verejtékben úszva riadunk fel. De azok a fiatal nők is megtapasztalhatják ezt, akiknek mindkét petefészkét eltávolították, vagy kemoterápia miatt elmaradt a menstruációjuk. Gyakoribb, ha ezekhez az állapotokhoz szorongás, depresszió vagy alkoholizmus társul. De, még ha abban a korban is vagyunk, hogy a klimaxnak eljött az ideje, akkor se vegyük félvállról ezt a tünetet, mert nem biztos, hogy az áll a háttérben.
Az éjszakai izzadás hátterében fertőzések is állhatnak, mint például a bakteriális endokarditisz (mely a szívburkot és a szívbillentyűket támadja), vagy az oszteomielitisz, ami viszont a csontokat fertőzi. Vannak azonban még ezeknél is ritkább kórok, amik éjjeli verejtékezést okozhatnak, ám ezekre a rizikófaktorok (utazás, kitettség) vizsgálata után tesznek az orvosok.
A phaeochromocytoma, azaz mellékvesevelő-daganat egy nagyon ritka tumor, ami általában nem rosszindulatú, de olyan fokú túlzott hormontermelést okozhat, mely megemeli a vérnyomást, és éjszakai izzadással, fejfájással és szapora pulzussal jár. A legtöbb beteg 20 és 50 év közötti, kialakulásának esélyét pedig a kezeletlen magas vérnyomás és családi érintettség növeli.
Az éjszakai izzadás gyakori probléma. Mindenképpen figyelni kell erre a tünetre, mert többek között fertőző betegségek, pajzsmirigy-túlműködés, alacsony vércukorszint, alvási apnoé vagy refluxbetegség is állhat a hátterében. A lehetséges hormonális okok közé tartozik nőknél a menopauza vagy a szülés miatti hormonális változás, férfiaknál pedig az alacsony tesztoszteronszint. A stressz miatti éjszakai verejtékezés is gyakori, mert a szívverés éjszaka is felgyorsulhat, illetve adrenalin szabadulhat fel a szervezetben, és emiatt izzadunk. A probléma ellen főleg a stressz csökkentésével, a pihenéshez ideális környezet megteremtésével, megfelelő folyadékfogyasztással, valamint az alkohol, a koffein és a dohányzás elkerülésével tehetünk.
Az éjszakai túlzott izzadást éjszakai izzadásnak nevezik, amely átitathatja a ruháit és az ágyneműt is. Ezek azonban nem pontosan kapcsolódnak a túlfűtött környezethez. Sokan, akik éjszakai izzadásra panaszkodnak, ennek általában különböző okai vannak. Az éjszakai izzadás ritkán okoz semmi komolyat, de ha rendszeressé válik, potenciális egészségügyi betegségre utalhat.
A rák: A rákkal küzdőknél az éjszakai izzadás az egyik korai tünet. A legtöbb limfóma túlzott izzadást okoz. Bár az ugyan egyelőre nem világos, pontosan miért jelzi így a szervezet, hogy baj van, az biztos, hogy a jelzés a szervezet rák elleni küzdelmére, illetve hormonális változásokra is utalhat. Mindemellett a rák bizonyos esetekben lázat okoz, ami miatt a test szintén erősen izzad, hogy lehűtse magát. A daganatos megbetegedésekkel foglalkozó szervezet szerint a figyelemre méltó jelek közé tartozik, az éjszakai izzadás legtöbbször nem a rák jele.
A szívbetegségben szenvedők néha többet izzadnak. Ez azért van, mert a szívüknek sok erőfeszítést kell tennie, hogy vért pumpáljon a testben. Ha egy szívproblémákkal küzdő személy erősen izzad, és fájdalmat érez a mellkasában, bölcs dolog azonnali orvosi segítséget kérni, mert előfordulhat, hogy valamilyen betegségben szenved.
A menopauza egyik jellemző tünete a túlzott verejtékezés - ez sajnos nem korlátozódik a nappalokra, ugyanis éjszakánként is felléphet, ami jelentősen megnehezíti a klimax-ban lévők amúgy sem zavartalan alvását. Oka természetesen a hatalmas hormonális változások. A perimenopauzában lévő nők körülbelül 75%-a számol be arról, hogy éjszakai izzadással küzdenek. A gyakoriság általában a menopauzát követő első néhány évben tetőzik, majd idővel csökken. Ha szeretné enyhíteni a panaszt, kerülje az alkoholt, a túl fűszeres ételeket, ugyanis ezek fokozzák a tünetet. Az orvosok ezen kívül hormonterápiát szoktak ajánlani, melyekkel nem csak a kellemetlen panaszok csökkenthetők, de a menopauza több szövődményének fellépése is.
A menopauza esetén a nők hőhullámokat, éjszakai izzadást tapasztalhatnak, azonban, ha ezek a tünetek a menopauza után visszatérnek, szintén érdemes mihamarabb felkeresni a háziorvost.
Az éjszakai izzadás nőknél különféle okokra vezethető vissza. Fontos megjegyezni, hogy az egyes esetek egyedi lehetőségek szerint változhatnak, és a pontos okokat orvosnak kell megvizsgálnia.
A menopauza idején a nők közel 80%-a számol be éjszakai izzadásról, és ehhez kapcsolódóan az éjszakai alvás minőségének romlásáról, krónikus álmatlanságról. Hosszútávú tanulmányok bizonyítják, hogy ezek a hőhullámok akár hosszú évekig is tarthatnak, jelentősen megnehezítve a mindennapokat.
Diagnózis és kezelés
Ha az éjszakai izzadás hosszú időn keresztül problémát jelent, és más tünetek is társulnak hozzá, mindenképpen orvoshoz kell fordulni. Az orvos alaposan kikérdezi a pácienst, és ha szükségesnek tartja, szakorvosi kivizsgálást rendelhet el. Szükség lehet belgyógyászati, hormon- és anyagcsere-vizsgálatokra, vérvételre, idegi kivizsgálásra és rákos betegségek kizárására hematológiai és onkológiai vizsgálattal.
A következő táblázatban a leggyakoribb okok gyanújának felmerülése esetén (első körben) szükséges vizsgálatokat gyűjtöttük össze:
| Lehetséges megbetegedés | Szükséges vizsgálatok |
|---|---|
| Fertőzések | Vérvizsgálat (vérvétel) |
| Pajzsmirigy-túlműködés | Vérvizsgálat, ultrahangvizsgálat |
| Reumás betegségek | Vérvizsgálat, képalkotó vizsgálatok |
| Limfóma (Hodgkin-kór, non-Hodgkin-kór) | Vérvizsgálat, biopszia (szövetmintavétel) |
| Leukémia | Vérvizsgálat, csontvelőpunktio (csontvelő-mintavétel) |
| Tuberkulózis | Tuberkulin-teszt (bőrpróba) |
Az éjszakai izzadás kezelése a kiváltó októl függően eltérő lehet. Ha a tünetek hátterében betegség áll, akkor az alapbetegség gyógyítására irányul a kezelés, és a betegség kezelésével az éjszakai izzadás is megszűnhet.
Vannak azonban éjszakai izzadási hullámok, amelyek hátterében nem mutatható ki egyértelmű ok. Ekkor beszélünk idiopátiás éjszakai izzadásról. Ez esetben a verejtékmirigyek nem tisztázott okból fokozott mennyiségű izzadságot termelnek. Néhány érintett nappal is fokozott mértékű izzadástól szenved.
Ha az éjszakai izzadás mellé fogyás vagy egyéb tünet (láz, köhögés, hasmenés, csontfájdalom) társul, szintén forduljon háziorvosához a lehető leghamarabb, hiszen számos betegség állhat a tünetek hátterében. Rendkívül fontos, hogy bármely betegség esetén a korai diagnózis és az időben elkezdett kezelés nagyban javítja a betegség lefolyását, kimenetelét.
Mi okozza az éjszakai izzadást? Egy orvos elmagyarázza
Az éjszakai izzadás diagnózisalkotásának alapja a beteg anamnézisének (kórtörténetének) felvétele, tüneteinek részletes átbeszélése. Ezt követően az éjszakai izzadás hátterében álló okok feltérképezése céljából számos vizsgálat elvégzése válik szükségessé, például vérvizsgálat (teljes vérkép, vércukorszint, pajzsmirigyhormonok, antitestek, hormonszintek vizsgálata), fizikális vizsgálat, képalkotó vizsgálat (MR-vizsgálat), alváslabor-vizsgálat, ENG.
