Hajszálér-vérzés ellátása és elsősegélynyújtás menete arteriás és hajszáleres vérzések esetén

Az artériás vérzések a legveszélyesebb vérzések közé tartoznak, mivel nem megfelelő ellátás esetén néhány perc alatt is halált okozhat a nagyfokú vérvesztés. A keringési szervrendszer elsődleges feladata a légzési gázok és a tápanyagok eljuttatása a sejtekhez, illetve a feleslegessé vált anyagok elszállítása. Ennek érdekében a vért szállító erek egész testünket behálózzák. Az emberi szervezet vérellátását többféle ér típus biztosítja. A szívből kilépő főeret aortának nevezzük, amely nagyon hamar artériákra ágazik. Az artériáknak több elnevezése is ismert: ütőér, verőér. Közös jellemzőjük, hogy mindig a szívtől távolodó vért szállítanak, a jobb kamrából kilépő a tüdőbe (tüdőartéria), a bal kamrából kilépő a testbe (testartéria).

Az ütőerek egyre kisebb átmérőjű erekre oszlanak. A legkisebb átmérőjű erek neve hajszálerek vagy kapillárisok. Ezek fala annyira vékony, hogy azon keresztül megvalósulhat a testfolyadék (vér) és a sejtek közötti gáz- és anyagcsere. A testünkön számos artériás nyomópont ismert, ezek közül a négy legfontosabbat emeljük ki. A fej artériás vérzése esetén a vérzéssel azonos oldalon, a halántékon kitapintható eret nyomjuk el. Nyaki ütőeres vérzésnél a nyaki ütőeret nyomjuk el. A nyaki ütőér (arteria carotis) a gége és a fejbiccentő izom közt található, a kettő közötti árokban. Felső végtag vérzése esetén a felkar belső oldalán, a hajlító izom alatt futó árokban lévő eret (arteria brachialis) nyomjuk a felkarcsonthoz. Alsó végtag vérzése esetén a lágyékhajlatban található combütőeret (arteria femoralis) nyomjuk ököllel a medencecsont irányába.

Ábrázolás: hajszálér-hálózat és elsősegélypontok

Az eddigi ellátáshoz, mint látjuk, nincs szükség eszközre, így időt nyerhetünk, hogy oda kerüljön a szükséges kötszer, és csökkentjük az elvesztett vér mennyiségét. Most következik az ún. nyomókötés felhelyezése. Ezt a kötéstípust használjuk erős vénás vérzések ellátásakor is. A beavatkozás hatékonysága érdekében a fertőtlenítés akár mellőzhető. A kötözéshez steril mull-lapra és mullpólyára van szükségünk. A sebbe helyezzünk összegyúrt gézgombócot, fedjük mull-lappal, majd körkörös mozdulatokkal, a pólyatekerccsel rögzítsük. A nyomás kialakításához keményre gyűrt gézgombócot vagy kibontatlan pólyatekercset helyezünk a seb fölé, s ezt szorosan, körkörösen és nyolcas alakban rögzítjük a mullpólyával. Fontos, hogy átvérzés esetén a kötést ne távolítsuk el, az eredeti kötözésre helyezzünk újabbat.

Az alábbiakban a belső vérzés felismerése és a sokk megelőzésének fontos szempontjai kerülnek előtérbe. A belső vérzés önmagában két komoly problémát is felvet: nehezen diagnosztizálható és nincs közvetlen vérzéscsillapítási lehetőségünk. Abban az esetben, ha belső vérzésre gyanakszunk, alkalmazzunk sokkfektetést. A sérültet fektessük hanyatt, lábait emeljük fel. A beteg kikérdezésekor már kiderülhet, hogy megütötte-e hasát, mellkasát, érez-e ott fájdalmat. A súlyos vérzés miatt a beteg gyorsan sokkos állapotba kerülhet, ezért a nyugalom és a folyadékpótlás kritikus.

A szakszerű ellátás alapelvei közé tartozik az érszorító használata életveszélyes végtagvérzés esetén, a nyomókötés és a nyomónyomás fenntartása a kivérzés megállításáig. Az érszorító alkalmazása során a gyárilag gyártott érszorítót kell előnyben részesíteni; ha nincs, kísérletezhető improvizált megoldással is, de csak életveszély esetén. Helyezze a végtagra a szorítást úgy, hogy a szív irányába essen, és 5-7 cm-rel a sérülés fölé kerüljön; ne érje ízületet. Rögzítse a tépőzárat, majd tekerje meg a pálcát a szorítás érdekében. Írja fel az érszorító felhelyezésének pontos időpontját, és csak egészségügyi szakember utasítására engedje fel a szorítást.

A nyomókötést mindig készítsük el a vérzés forrására, steril mull-lappal és mullpólyával. Ha a kötés átvérzik, újabb gézcsomót helyezzünk fel és rögzítsük. Az artériás vérzés esetén a nyomópontokat és a sebtisztítást úgy kell végezni, hogy a vérzés a szív felé eső területen legyen leszorítva. A nyomókötés elengedése csak orvosi utasításra történhet.

A gyakorlatban a fokozottan előforduló tévítések közé tartozik az, hogy a nagy intenzitású vérzésnél nem adunk elég időt a véralvadásnak, és a fertőtlenítés elhagyása is rontja a gyógyulást. A segédeszközök és az eszközhasználat kapcsán fontos a környezet és az érintett állapotának figyelembe vétele. A legfontosabb azonban a gyors és hatékony vérzéscsillapítás: direkt nyomás és szükség esetén nyomókötés, illetve érszorító alkalmazása a végtag végső megoldásaként.

Speciális vérzések és általános irányelvek

A vérzések különböző típusai elengedik a gyors beavatkozást és a fertőtlenítést. Nyílt sérülés esetén a seb fertőtlenítése és a kötés felhelyezése elsődleges. Zárt sérülésnél, például hematóma esetén is figyelmet igényel a belső vérzés lehetősége, mely esetben a sokk és fájdalom figyelése kiemelten fontos. Az orrvérzés és a szem bevérzése is a vérzés kategóriájába tartozik, mindkét esetben a helyes elsősegélynyújtás különböző eljárásokat igényel, például orrvérzés esetén enyhe fej előretolás és a nasalis ér összenyomása.

Vizualizáció: elsősegélynyújtási lépések és nyomópontok

A vérzések megelőzésében és kezelésében a beteg megfelelő magatartása és az időben történő beavatkozás kulcsfontosságú. A nagyobb vérvesztés, vagy ha a vérzés spriccelő, azonnali mentőhívást (112 vagy helyi segélyhívó) és kórházi ellátást igényel. A nyomókötés és a nyomás fenntartása mellett gondoskodni kell a sérült melegen tartásáról is, hogy a hipotermiát elkerüljük.

Elsősegélynyújtási ismeretek 4.0 - 10. rész Erős vérzés

A témában hivatkozott szakmai anyagok és irányelvek hangsúlyozzák a gyors reagálást, a vérzéscsillapítás megfelelő módját és a szakszerű nyomókötés alkalmazását. Az elsősegélynyújtás során a legtöbbet érő és leghatékonyabb lépés tehát a közvetlen nyomás a sebre, a megfelelő nyomókötés felhelyezése, majd szükség esetén érszorító alkalmazása a végtagon, végül a mentők kiérkezéséig a sérült védelme és a keringés stabilizálása.

Vérzéstípus Jellemzők Ellátás prioritása
Artériás vérzés Spriccelő, élénkpiros vér, gyors vérveszteség Direkt nyomás, nyomókötés, érszorító csak életveszély esetén
Vénás vérzés Sötétpiros, lassan szivárgó vér Nyomókötés, felületes nyomás felemelt végtagon
Hajszáleres vérzés Kisebb vérzés, gyorsan megállhat Tisztítás, fertőtlenítés, sebtakarás

Az eszközökről és a kiegészítőkről szóló útmutatások a rendelkezésre álló források alapján követik a standard protokollokat, és kiemelik, hogy a gyárilag gyártott érszorító előnyben részesítése ajánlott, de szükség esetén improvisált megoldás is alkalmazható.

tags: #hajszal #er #verzes #elallitasa