A bőrön megjelenő barnás foltok (orvosi kifejezéssel hiperpigmentáció) egy természetes és gyakori folyamat, amely valamilyen mértékig szinte mindenkit érint az élete folyamán. Ezek a barna foltok akkor alakulnak ki, ha a bőr pigmenttermelő sejtjei (a melanociták) szabályozása zavart szenved, és túltermelik a napfénytől védő melanint. A hajas fejbőrön megjelenő sárgás, korpaszerű, viszkető lemezkéket könnyű a pikkelysömörrel összekeverni, ám gyakran más bőrbetegség okozza. Mivel a panaszt több minden is okozhatja, a pontos diagnózis és a kezelés miatt fontos bőrgyógyászt felkeresni.
Így alakulnak ki a barna foltok a bőrön
A bőr felső rétegében (epidermiszben) található melanociták feladata, hogy előállítsák a melanint, azt a pigmentet, amely a bőr színét adja, és védi a sejteket a rákkeltő hatású UV-A és UV-B sugaraktól. Normális esetben a szervezet pontosan szabályozza a melanociták számát és a melanintermelés intenzitását, bizonyos esetekben azonban ez a szabályozás felborul, és hiperpigmentáció alakul ki. A barna foltok mérete és színárnyalata attól függ, hogy mi váltotta ki a hiperpigmentációt, illetve milyen mértékű az elváltozás - előfordulhat ugyanis, hogy a bőr mélyebb rétegében, a dermiszben is megjelenik a melanin.
Fontos megjegyzés: még mielőtt folytatnánk a hiperpigmentáció taglalását, nagyon lényeges kiemelni, hogy a sötét foltok sajnos utalhatnak daganatos betegségre is. A gyanús, gyorsan változó vagy szabálytalan szélű elváltozásokat (pl. anyajegyek) eltérően kezelendők: gyanús, gyorsan változó vagy szabálytalan szélű elváltozásokat mindenképp mutassuk meg bőrgyógyásznak!
Mi okozhatja a hiperpigmentációt?
Napfény (UV-sugárzás)
Az UV-sugárzás a hiperpigmentáció leggyakoribb oka. Az UV-sugárzás közvetlenül serkenti a melanocitákat, hogy védekezésként több melanint termeljenek. A rendszeres, napfényvédelem nélküli napozás vagy az évek során a bőrt ért UV-sugárzás hatásának összeadódása májfoltok, egyenetlen pigmentációkat mutató foltok és szeplők megjelenését válthatja ki.
Poszt-inflammatorikus hiperpigmentáció (PIH)
A bőrsérülés okozta gyulladás szintén serkentheti a melanociták működését, főleg sötétebb bőrű egyéneknél. A gyulladás mögött számos ok állhat, a leggyakoribbak a pattanás, az ekcéma, az égési sérülések, illetve a kozmetikai beavatkozások, például irritáló kozmetikumok okozta gyulladások. A PIH kezelésében és megelőzésében kulcsfontosságú a gyulladás mihamarabbi csillapítása és a megfelelő napvédelem.
Hormonális hatások nőknél
A nők élete során bekövetkező hormonális ingadozások (fogamzásgátló tabletták szedése, terhesség, menopauza, hormonpótló kezelések) közvetett módon hatást gyakorolhatnak a melanocitákra, és szintén vezethetnek hiperpigmentációhoz, főleg elégtelen napfényvédelemmel társulva. Bár a pontos hatásmechanizmus még nincs teljesen feltárva, az összefüggés egyértelmű, ezért nagyon fontos, hogy a hormonális változásokon átmenő nők kiemelten figyeljenek a napfényvédelemre.
Öregedéshez kötött pigmentváltozások
Az öregedés során a bőr is öregszik, ami egyfelől az UV-sugárzás évtizedek alatt összeadódó hatásának, másfelől az öregedés természetes folyamatainak, például a bőr kevésbé hatékony regenerációjának köszönhetően. Tipikusak az apró, jól körülírt, barnás öregségi foltok, amelyek általában az arcon, a dekoltázson és a kézháton alakulnak ki.
Gyógyszerek, kozmetikumok, egyéb anyagok
A hiperpigmentáció mögött egyes hatóanyagok (pl. tetracyclin-származékok, NSAID-ok, amiodaron, antiepileptikumok), illetve kontakt irritációt okozó kozmetikumok és egyéb anyagok is állhatnak. Ezekben nagyon fontos lépés az esetekben a hatóanyagok, illetve kozmetikumok cseréje.
Ki van leginkább kitéve a foltok kialakulásának?
Jelentős a genetikai háttér szerepe, bizonyos egyének ugyanis hajlamosabbak a hiperpigmentációra, mint mások. A korosztályokat tekintve a barna foltok a bőrön minden életkorban kialakulhatnak. A gyermekeknél gyakori a szeplők és a napfény-indukált foltok (tejeskávé- foltok) kialakulása, kamaszkorban és fiatal felnőttkorban a pattanások nyomán, a gyulladást követően gyakori a PIH, a középkorúaknál és az idősebbeknél pedig az életkorhoz köthető elváltozások tipikusak. A nemek között jelentős eltérés van a kockázatban, a nők ugyanis a fentebb már említett hormonális változásoknak köszönhetően kitettebbek a pigmentációnak.
Seborrhoeás dermatitis és más fejbőrproblémák
Dr. Rózsa Annamária, Dermatica bőrgyógyásza szerint gyakran seborrhoeás dermatitis okozza a problémát a fejbőrön, valamint hangsúlyozza, hogy gyermekek és felnőttek esetén más-más terápia lehet szükséges. A seborrhoeás dermatitis egy gyulladásos állapot, ami elsősorban a fejbőrön okoz tüneteket, de gyakran érinti az arcot (főleg a szemöldökök közötti területen és az ún. nasolabialis redőben az orr és a száj mentén), a mellkast és ritkábban a hátat is. Azért is téveszthető össze a pikkelysömörrel, mert a pikkelysömör is okozhatja kemény, fehér, korpaszerű lemezkék megjelenését. A hajas fejbőrön megjelenő tünetek közt a legfőbb különbség, hogy a psoriasis megjelenése lehet porszerű és ezüstös felszínű, míg a seborrhoeas dermatitis sárgás és a felszíne zsírosnak érződik. Ezen túl a psoriasisos területek melletti bőrfelület tipikusan száraz, míg ez nem igaz a másik betegség esetén.
A seborrhoeas dermatitisnek egyelőre nem ismert a pontos kiváltó oka, de a genetikai meghatározottság könnyen tetten érhető. Kisbabáknál már 6-12 hónapos kor között jelentkezhetnek a tünetek, amelyek később, a hormonális változások időszakában, vagyis a kamaszkorban gyakran visszatérnek. Felnőttek esetében is megfigyelhető, hogy időről időre kiújul a probléma, ezért az erre hajlamosoknál hasznos lehet a megelőző kezelés, a bőrgyógyász által ajánlott termékek használatával. Az is megfigyelhető, hogy bizonyos környezeti hatásokra „tévesen” reagálhat az immunrendszer, ami a seborrhoeas dermatitis fellobbanásához vezethet.
A seborrhoeas dermatitis fellobbanásához az alábbiak vezethetnek:
- egyes tisztálkodó szerek, tisztítószerek, mosószerek
- száraz levegő
- a bőrön lévő mikroorganizmusok
- hormonális változások
Ugyancsak tapasztalat, hogy az immunrendszerre ható betegségek és az idegrendszeri betegségek is felerősíthetik a tüneteket.
Kezelési lehetőségek
A kezelések célja a pigmenttermelés és az epidermiszben található pigmentek mennyiségének csökkentése. Az esetek többségében személyre szabott, kombinált kezelésre van szükség, hogy halványítani lehessen a halványbarna vagy sötét foltokat.
Helyi (topikális) kezelések
- Hidrokvinon - klasszikus, vényköteles bőrvilágosító szer. Hatásos, de hosszú távú használata orvosi felügyeletet igényel.
- Retinoidok (pl. tretinoin) - fokozzák a hámcsere folyamatát, és segítik a pigmentáció egységesebbé tételét. Általában más kezelésekkel kombinálva alkalmazzák őket.
- Kojicsav, azelainsav, niacinamid, arbutin - különböző mechanizmusú pigmentcsökkentők. Más mellékhatásprofiljuk van, mint a hidrokvinonnak, ezért egyes esetekben jó alternatívát jelenthetnek.
- Tranexámsav (topikálisan, ritkábban orálisan) - az utóbbi években egyre több kutatás támasztja alá, hogy hatékony a melazma és a többi sötét folt kezelésében.
Kémiai hámlasztások és bőrmegújító eljárások
Az enyhe és közepes intenzitású, alacsony koncentrációjú hatóanyaggal (AHA, BHA, TCA) végzett kezelések segíthetik a pigmentáció halványítását, de PIH-kockázatot jelenthetnek a sötétebb bőrtípusok esetén. A kezelések segítségével még halványabbá válhatnak a sötétebb vagy már eleve halvány barna foltok a bőrön.
Lézeres és fényalapú eljárások
Bizonyos lézeres- és fényterápiák hatásosak lehetnek napfoltok és egyes pigmentációk kezelésében. Ugyanakkor a lézeres beavatkozás sötétebb bőrtípusok esetén PIH kialakulásának kockázatával járhat.
Barna foltok a bőrön: így tudunk védekezni a napfény ellen
A napfényvédelem nemcsak nyáron, nyaraláskor fontos, hanem egész évben, mert a kisebb erősségű napfény is károsítja a bőrt, illetve okozhat pigmentációt. Az alábbi tanácsokat érdemes betartani:
- Minden reggel kenjünk fel napfényvédő krémet. Minimum 30-as SPF-ű készítményeket válasszunk, pigmentprobléma esetén pedig inkább 50-eset. Használhatunk fizikai (cink-oxid, titán-dioxid) vagy széles spektrumú fényvédőt is - a lényeg, hogy az UVA és az UVB ellen is védjen.
- Vigyük fel bőségesen az egész arcra, nyakra és a kézfejekre. A legtöbben túl keveset használnak; egy vékony réteg nem elég.
- Ha a napunk nagy részét bent töltjük, elég általában egyszer újrakenni délután, különösen:
- ha sokat vagyunk ablak mellett (az UV-A-sugárzás ugyanis átjut az üvegen),
- ha hosszabb időre kimegyünk a városba,
- ha izzadunk vagy megtöröljük az arcunkat.
- Használjunk fizikai kiegészítőket is, mert ezek valójában sokszor többet számítanak, mint a gyakori újrakenés:
- sapka vagy széles karimájú kalap,
- napszemüveg,
- világos, UV-szűrős ruházat.
- Kerüljük a bőrirritációt. Ne nyomkodjunk a pattanásainkat, és ne használjunk túl erős otthoni hámlasztókat.
A kezelés összeállítása a bőrgyógyász feladata. A legjobb eredményt sokszor a különféle módszerek kombinációjával lehet elérni (pl. helyi készímények + hámlasztó eljárások + napfényvédelem). A hiperpigmentáció elhalványítása lassú folyamat, türelmet és folyamatos kezelést igényel. Emiatt, illetve a különféle módszerek és hatóanyagok kockázata miatt mindenképp ajánlott bőrgyógyászhoz fordulni a kezelési terv összeállításához.