Amikor a merevlemez foglaltsági aránya eléri a 100%-ot, a rendszer teljesítménye jelentősen csökken. A konkrét tünetek a következők:
- Rendszerhiba: A felhasználók a mindennapi műveletek, például fájlok megnyitása, programok futtatása stb. során jelentős késéseket és akadozásokat tapasztalhatnak.
- Lassú alkalmazásválasz: Alkalmazások megnyitásakor vagy váltásakor sokáig kell várni.
- Rendszerösszeomlás: Szélsőséges esetekben a nagy lemezterület-használat a rendszer összeomlásához vagy nem megfelelő működéséhez vezethet.
Az okok, amiért a Win10 merevlemeze 100%-ban foglalt
Rendszerszolgáltatások vagy -folyamatok elfoglaltsága: például a Windows Search (keresőszolgáltatás), a SuperFetch (szuper előhívási szolgáltatás), a Windows Defender (víruskereső szoftver) stb. Ezek a szolgáltatások vagy folyamatok futás közben nagy mennyiségű lemezerőforrást foglalhatnak el.
Szoftverfrissítések: Különösen a Windows App Store-ból származó frissítések sok lemezterületet foglalhatnak el.
Lemeztöredezettség: A töredezettségmentesítés nélküli hosszú távú használat súlyos fájltöredezettséget okozhat, és befolyásolhatja a lemez teljesítményét.
Túl sok szemétfájl és ideiglenes fájl: A rendszerterületen lévő elégtelen szabad hely szintén befolyásolja a lemez teljesítményét.
Rendszer- vagy hardverproblémák: Az illesztőprogram-kompatibilitás hiánya, a merevlemez meghibásodása stb. szintén okozhatnak magas lemezhasználatot.
Speciális megfontolások SSD-kkel kapcsolatban
Az SSD-k azonban teljesen más elven működnek, az adatok elérési sebessége érdemben nem függ attól, hogy az egy fájlhoz tartozó információk egymás után következnek vagy szét vannak szórva a cellák között - valójában az adatok sorrendjét fizikailag nem is kell értelmezni, a tárolási hely, mint információ, sokkal közelebb van egy logikai azonosítóhoz. Ebből adódóan a töredezettség-mentesítésre a sebesség szempontjából nincs szükség.
A művelet azonban nemcsak, hogy felesleges, hanem káros is, mert a töredezettség-mentesítés (defragment) az adatok mozgatásával, azaz rengeteg írási művelettel jár, csökkentve ezzel az SSD élettartamát.
Fentiek nem jelentik azt, hogy az SSD-k a használat során egyáltalán nem lassulnak, azonban a sebességvesztés nem az adatok sorrendjéből adódik, hanem abból, hogy amikor a Windowsban fájlokat törlünk, akkor azt a rendszer valójában nem törli, csak felhasználhatóként jelöli meg az addig elfoglaltnak jelzett területet.
Az SSD vezérlője viszont továbbra is azt hiszi, hogy az adatok szükségesek, ezért úgy is kezeli őket. A Windows az optimalizációs folyamat során a TRIM parancs segítségével közli az SSD vezérlőjével, hogy mely adatokra nincs már szükség, így az SSD vezérlője a szemétgyűjtési folyamat során (ami lényegét tekintve a már nem használt adatok törlését jelenti) a kérdéses területeket is felszabadítja.
Éppen az előző pontban említett megoldások, azaz a TRIM és a szemétgyűjtés miatt fontos, hogy az SSD-nek legyen némi helye ahhoz, hogy hatékonyan és gyorsan tudja elvégezni ezeket a feladatokat. A szemétgyűjtés során az SSD nemcsak a már nem használt információk törléséről gondoskodik, hanem arról is, hogy az adatokat úgy mozgassa (úgy rendezze át) az SSD-n, hogy a cellák elhasználódása egyenletes maradjon.
Ez azonban csak akkor lehetséges hatékony módon, ha van hova átpakolni az információkat - amennyiben a szabad kapacitás 10 százalék alá esik, az SSD jó eséllyel a karbantartási feladatokat is már csak akkor tudja elvégezni, amikor egyébként is dolga van.
Az elektronikus alkatrészek általánosságban nem szeretik a forróságot, ám különböző mértékben tolerálják a túlmelegedést. Az SSD-k azonban nem ennyire strapabírók, a cellák öregedése 70 Celsius fok felett felgyorsul. A jó hír az, hogy egy átlagos SSD nem melegszik drasztikusan, leginkább a csúcskategóriás Gen4 és Gen5 meghajtók azok, amelyeknél gond lehet.
A videó- és képszerkesztő alkalmazások a munka során rengeteg átmeneti fájlt hoznak létre, ráadásul ezek a fájlok szinte mindig hatalmas méretűek; a rombolásmentes szerkesztési folyamat velejárója, hogy rengeteg mellékes adat keletkezik a folyamat alatt. Alapbeállítás szerint a fenti kategóriába tartozó szoftverek azt a meghajtót használják, amelyikről indítod őket; így többek között az Adobe Premiere, valamint a Photoshop is telepakolja a C: meghajtót.
Azonban kreatív munkákhoz erősen javasolt beépíteni egy másodlagos SSD-t, majd a szoftvereket úgy konfigurálni, hogy ezt a másodlagos SSD-t használják az átmeneti fájlok tárolásához.
Megint csak egy fontos eltérés a merevlemezekhez képest, hogy az SSD-k esetében a firmware-t szükséges lehet frissíteni - HDD-khez szinte sosem készül új vezérlőprogram, az SSD-k működési elvükből adódóan azonban komplex vezérlést igényelnek.
Az SSD-k ugyanúgy NAND chipeket használnak, mint az USB stickek, ebből adódóan pontosan ugyanúgy érzékenyek arra, ha huzamosabb ideig egyáltalán nem használjuk őket. A probléma az, hogy az adatokat a cellák töltöttségi állapota reprezentálja, a töltöttségi szint viszont idővel gyengül, és ez a bitek átbillenéséhez vezethet, vagy oda, hogy az adatok egyáltalán nem olvashatók ki többé.
Windows 10 automatikus töredezettségmentesítése és ismert hibák
Azóta sajnos kiderült, hogy a Windows 10 bizony töredezettségmentesíti a NAND Flash alapú meghajtókat, méghozzá havi egyszer, ám ahogy arra a WilderSecurity fórumozói is rámutattak, a töredezettségmentesítő utolsó futásának időpontját sajnos nem jegyzi meg a rendszer, így a szükségesnél sokkal gyakrabban kerülhet sor a meghajtó „optimalizálására”, márpedig ezzel az SSD véges írási ciklusait pazarolja a rendszer.
A Microsoftnál viszont úgy gondolják, a Visszaállítási pont létrehozása és helyreállítása miatt szükséges az SSD meghajtók töredezettségmentesítése annak érdekében, hogy a folyamat minden esetben optimálisan, kellően gyorsan mehessen végbe, pont ezért van alapértelmezetten bekapcsolva az ütemezett karbantartás, ami jelenleg heti rendszerességgel fut le, ha aktív a „Rendszer-visszaállítási pont" funkció.
A BleepingComputer beszámolója szerint a töredezettségmentesítés lényegében minden újraindítás után lefuthat, ám ha a Meghajtók Optimalizálása ablakból saját magunk indítjuk el a folyamatot, akkor nem töredezettségmentesítés történik, hanem csak a TRIM parancs fut le, amely megmondja az SSD vezérlőnek, mely cellák, illetve blokkok tartalmára nincs szükség, így ezeket írási feladat alkalmával automatikusan felülírhatja, ami javítja a teljesítményt.
A Windows 10 Insider Preview programján belül a 19551-es build keretén belül már javították a hibát, ám míg a javítás megérkezik a stabil csatornára is, érdemes kikapcsolni az Ütemezett karbantartást.
Ezt a tálcán lévő kereső segítségével lehet leghamarabb elérni, méghozzá úgy, ha angol nyelvű Windows esetén a „Defragment and Optimize Drives”, míg magyar nyelvű Windows alatt a „Meghajtók töredezettségmentesítése és optimalizálása” szöveget kezdjük el begépelni, a találatok között azonnal megjelenik a megfelelő app.
A megjelenő ablakban válasszuk a „Change Settings/ Beállítások módosítása” opciót, majd az új ablakban vegyük ki a pipát az „Üzemezett futtatás” nevű opció elől, ami legfelül található.
Alternatív módon az „Üzemezett futtatás” beállítás meghagyható, ha van HDD is a rendszerben, így ekkor a „Meghajtók” gombra kattintva vegyük ki a pipát az SSD alapú tárhelyek elől, így a Windows 10 nem fogja ezeket feleslegesen töredezettségmentesíteni.
Gyakorlati lépések a Windows szolgáltatások leállításához
- Nyomja meg a „win+r” billentyűkombinációt a futtatás ablak megnyitásához, írja be a „services.msc” parancsot, majd nyomja meg az Enter billentyűt.
- A szolgáltatások ablakban kattintson a „Windows keresés” elemre.
- Kattintson a legördülő menüre az indítási elem jobb oldalán.
- A legördülő listában kattintson a „Letiltás” lehetőségre, majd az „OK” gombra.
- Térjen vissza a szerviz ablakba, és kattintson a „Sysmain” gombra.
- Válassza a Letiltva lehetőséget az indítási típusnál, majd kattintson az „OK” gombra.
Mikor érdemes még figyelni a meghajtóra és mit tehetünk a tartósságért
Az adattárolók átka, hogy az élettartamuk véges: a merevlemezeket például ötévente érdemes cserélned, ha biztosra szeretnél menni a mechanikai meghibásodásokat illetően. A problémát az okozza, hogy az írási műveletek során a cellák szép fokozatosan elhasználódnak; a gyártók az SSD-ket éppen ezért meghatározott írási ciklusra tervezik, az élettartamot pedig az SSD-re felírható adatmennyiségben adják meg.
Noha az SSD-k rettenetesen gyorsak, ez nem jelenti azt, hogy minden adatot azonnal, a másodperc tört része alatt felírnak - erre törekednek persze, de ha rossz pillanatban következik be egy áramszünet, akkor adatvesztés léphet fel. A jó minőségű SSD-k éppen ezért kondenzátort is tartalmaznak, amely elegendő energiát tárol ahhoz, hogy a gyorsítótárban lévő összes adat biztonságosan kiírható legyen.
Elegendő szabad területet szabadítunk fel ezen a partíción. Köszönöm, így már tovább tudtam lépni.
What is TRIM and Why Does Your SSD Need It? Linus Tech Tips
Hasznos tanácsok röviden
- Ha SSD van a gépben, ne futtassunk hagyományos töredezettségmentesítőt az SSD-ken.
- Kapcsoljuk ki vagy módosítsuk az Ütemezett karbantartás beállításait, vagy zárjuk ki az SSD-ket a karbantartás alól.
- Használjunk külön átmeneti fájlokat nagy szerkesztési munkákhoz egy másodlagos meghajtón.
- Figyeljünk a szabad helyre az SSD-n: érdemes legalább ~10% szabad kapacitást fenntartani.
- Frissítsük az SSD firmware-jét, ha gyártói frissítés érhető el.
A legtöbb esetben a Windows automatikusan optimalizálja az adatmeghajtókat a teljesítmény fenntartása érdekében. A merevlemezek töredezettségmentesítése történik, ami úgy végzi a fájlok átrendezését, hogy mind egy sorba kerüljenek, és a meghajtó könnyebben olvasható legyen. A tartós állapotú meghajtók (SSD-k) az úgynevezett "levágott", ami alapvetően azt jelenti, hogy a meghajtó hol végezhet biztonságosan karbantartási munkákat, amikor nincs elfoglalva olyan fontos dolgokkal, mint a fájlok mentése vagy betöltése. Alapértelmezés szerint a Windows hetente egyszer automatikusan optimalizálja a meghajtókat.